Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 3. szám - Jogállapotaink tekintettel az 1876. év mozzanataira 3. [r.]
11 nak bemutatására hivatott fel, és az érdekeltek értesítettek, hogy megállapítás nélkül ne fizessenek, — a bíróság alapos panaszra okot nem szolgáltatott." (1876. decz. 29. — 21337. — 21358. 22545. 22345.22757. 23661. és 23663. sz. alatt.) Kereskedelem jogi döntvények. A per rend {338. §. 2. p.) más biztosítást nem enged meg, mint csak-azt, mely a fizetni kötelezett pénzösszegre intéztetik Az tehát nem rendelhető el oly Ítélet alapján, mely pénzbeli marasztalást nem tartalmaz, és oly kérelem folytán, mely oda irányul, hogy valamely részvénytársulat igazgatóinak megválasztottak e minőségbeni szerepléstől s ügyletek kötésétől eltiltassanak. Báron testvérek pesti czég — a Magyar átal. földhitel részvénytársaság e. bizonyos közgyűlési határosat megsemmisítésére a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróság előtt pert indított, melynek letárgyalása után — A keresk. tszék 1876. okt. 2. — 102809. sz. a. Ítéletet hozott, melyben az 1876. jul. 5-ki közgyűlésen az igazgatóság s felügyelő bizottság megválasztása felett hozott határozat azon részét, melyben igazgat, (tagokul: Kern A. Mautner K. báró Tinti s Grünbaum A. — felügyelő bizotts. tagokul pedig: Gerold M. Rostnanitz A. és Scheinsflug J. — választattak, érvénytelennek kimondotta, s az uj választás atán azokat a czégjegyzékből töröltetni rendelte; egyszersmind a társaságot uj választás tételre utasította; a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén. Ezen ítélet alperesileg felebbeztetvén, — felperes biztosítási végrehajtás elrendeléseért folyamodott a perr. 338. § 2. p. alapján, minthogy a közgyűlés egybehivása előtt az ítélet felebbeztetett s annak biztosítására nehogy az érvénytelenül választott igazgatók további működésükkel a részvényesek érdekeit károsíthassák, ugy a felmerült s még felmerülendő költségek biztosítása végett is, és annak meghagyásával, hogy azon igazgatók a perfolyama alatt szigorúan tartózkodjanak igazgatókként szerepelni s a társaság nevében ügyleteket kötni. A tszék 1876. okt, 26. — 118676. sz. végzésével a bizt. kérelemnek mint idö előttinek helyt nem adott, — „tekintve, hogy a perr. 338. §. szerint biztositásnak csak követelések biztosítása végett, — 2 ik p. értelmében pedig csak a követelés felett hozott feltétlenül marasztaló ítélet esetében van helye; tekintve, hogy fenforgó ügy természeténél s a kérelem alapjául szolgáló itélet rendelkező részénél fogva egyébként is a kérelmezett intézkedés jelen esetben helyt nem foghat; mert a közgyűlés által megválasztott igazgatósági ós felügyelő bizotts. tagok választása jogilag mindaddig érvényes, míg választásuk érvénytelensége jogérvényes ítélettel ki nem mondatik." Ezen végzés e. felperes czég semm. panaszt adott be. A Semmitószék azt elvetette\ „mert a feltétlenül marasztaló s felebbvitt itélet alapján biztositásnak van ugyan helye (338. §. 2. p.) azonban csak azon pénzösszegre (perr. 340. 343. §§.) nézve, melynek megfizetésére az ellenfél köteleztetett." „Másféle biztosítást a perrend nem ismer." „Ebből következőleg az e. foly. bíróság helyesen határozott elutasitólag, miután nemcsak a kérvény alapjául fektetett itélet nem tartalmaz pénzbeli marasztalást, — hanem oly kérelem mely a perr. 341. §. értelmében foganatosítható lenne, az elutasított kérvényben sem foglaltatik; ugyanaz oda irányulván : hogy az állítólag érvénytelen választás folytán megválasztott igazgatók e minőségbeni szerepléstől s a földhitel részvénytársulat nevébeni ügyletek kötésétől eltiltassanak, s hogy ez köztudomásra hozatassék." (1876. decz. 29. — 21067. sz. a.) Azon másfél évi határidő, melyen belől a perr 35. szerint a könyvviteli követelések a könyvvitel helyének bírósága ' előtt beperelhetök, a peressé vált bejegyzés keltétől számítandó. Ilyennek nem tekinthetők azon későbbi bejegyzések melyek i csak a felszámított követelés nyilvántartására vonatkoznak. Linzer Károly pesti bejegy. kereskedő mint az < ,Első m. szeszfiuomitó részvénytársulat 1 jogutódja' — Emerich Mátyás végezredbeli gliI nai kereskedő e. 1581 frt 98 kr. fizetésére 1876. sept. I 16-kánapesti váltó t s z é k mint keresk. bírósághoz j keresetet adott be — A. hitelesitelt könyvkivonat.alapján, ! mely szerint az átvett szesz áruk s hordókért adós maj radt. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást tett, ; mert a perr. 35. §. szerint könyvkivonati és számla köj vetélések csak 1 és fél s meghitelesités esetében 3 évig | perelhetők a könyvvitel helye bírósága előtt; jelenleg | pedig az utolsó tétel még 1869-ből származik. A keresk. tszék annak helyt adott 1876. nov. [ 9. — 122125. sz. végzésével bírói illetőségét leszállította I s felperest 10 frt perköltségben marasztalta — követj kező indokolással. „A kereset alapjául szolgált könyvkivonat azon té| telei melyek a felek közt fenforgott ügyletre vonatkoz! nak még 1869-ből valók levén, a perr. Öb. §. értelmében | a bíróság illetősége azon alapon miszerint felperes könyj vei ezen biróság területén vezetetnek, meg nem állapiti ható. — A mi pedig illeti azon ügylet természetét, mely| bői felperes követelését származtatja, ez ugyan a keresk. | törv. 258. §. 1. p. s a 260. értelmében mint alperes ke| reskedése folytatásához tartozó vétel kereskedelmi ügyI letet képez; tekintve mindazonáltal, hogy a fizetésnek ] hol történendő teljesítése felperes által előadva nincs; tekintve, hogy ezen esetnél a keres. törv. 324. mely szerint bizonyos kikötés hiányában az adós azon helyen köteles fizetni, a hol az ügylet megkötésekor a hitelező üzleti telepe vagy lakása volt, — nem alkalmazható annálfogva, mert ezen határozmány mint a ker. törv. anyagi részét képező, életbelépte előtt keletkezett ügyletekre nem vonatkozhatik. Fel peres semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon 1 és félévi határidő melyen belül a perr. 35. §-sza a köny vkivonati követeléseket a könyvvitel helyének birósága előtt bepereltetni engedi, a peressé vált bejegyzés keltétől levén számítandó, a biróság ez alapon helyesen mondotta ki magát illetéktelennek, miután a kereset alapjául fektetett kivonatban a kérdéses ügyletek megkötésére nézve 1869. év után mi bejegyzés sem foglaltatik, mennyiben a későbbi bejegyzések egyedül csak a felszámitott követelés nyilvántartására vonatkoznak." „Mi pedig a fizetés teljesítése helyének kikötését illeti, ugy kétséget nem szenved, miszerint alperes azon h tagadásában, hogy felperesnek épen nem tartozik s jog3*