Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 57. szám

Budapest, 1877. péntek, július 27. 57. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : Jogeset: Oldalági s hitestársi öröködés. — Keresk. döntvények. — Semmitőszéki döntv. — Rendeletek. .} (» g (í s c t. Leszármazók s végrendeleti örökösök hiányában, az el­hunyt nő hagyatékára csak hátramaradt férje hitestársi örö­kösödés czimén. és oldalági rokonai támasztván igényt, ha az oldalrokonok keresetükkel elutasítóinak, önként következik, hogy a férj örökösödési igényét kell törvényesnek elismerni s kimon­dani, habár az a per folyamán formaszerü viszonkereseti kérel­met nem terjeszteti is elő. Csengery Miklós, Zsuzsanna és Draveczky Antal mint néhai Csengery Julianna férjezett Vitányi Jánosné oldalági örökösei — Vitányi János az elhunyt örökhagyó férje e. nevezett Csengery Julianna hagyatékához tartozó ingatlanokhoz való olda­lági törvényes öröködési joguk megállapítása végett 1^75-ben a h.-böszörményi tszéknél pert indítottak, mely később a debreczeni tszékre szált át, hol letárgyal­tatván — a tszék 1876. május 6. — 1598. sz. a. kelt Ítélet­tel felpereseket oldalági öröködési keresetükkel elutasí­totta, a kereseti ingatlanok hitestársi öröklés czimén al­perest illetőknek mondatván ki. Indokok: „A kereseti ingatlanok Csengery Ju­liannára nem apai vagy anyai ágoni öröködés utján há­romolván, hanem a D. a. két oldalú szerződés szerint az alperesseli házasság tartama alatt általa szereztetvén, azok az ideig. törv. szab. 14. §. a. p. szerint leszármazó egyenes örökösök nem létében hitestársi öröklés czimén alperest illetik ;" „annálfogva miután jelen esetre az id. törv. szab. 11. § sza nem alkalmazható — felperesek oldalági örö­ködési keresetükkel elutasitandók voltak." A bpesti kir. tábla 1877. január 9. — 56100. sz. a. az első ítéletet azon részében, mely által felperesek keresetükkel elutasitattak s a perköltségekben marasz­tattak — helybenhagyta; azon részében azonban, mely­ben a kereseti ingatlanok hitestársi öröklés czimén alpe­rest illetőknek kimondattak, megváltoztatta és alperest hitestársi öröködési jogának érvényesítése végett külön perutra utasította. Indokok: „Felperesek keresetükkel helyesen lettek elutasítva, mert oldalági öröködésnek, csak a/, apá­ról vagy anyáról származott ági vagyonban van helye; felperesek pedig nem is állították, hogy a kereseti va­gyonok Csengery Julianna örökhagyóra a közös szülők után maradt örökségkép szállottak át; sőt a D. alattiból kétségtelenül kitűnik, mikép a kérdéses vagyonok az örökhagyónak Pap Sándor után ajándékozási — illetve érderudijazási szerződé^ alapján lettek tulajdonává; azt pedig hogy a hagyatéki vagyon Pap Sándor ajándéko­zóra ágakról szállott volna, — felperesek maguk sem állították s ezeknél fogva az ideig], szab. 10. 11. §§. sze­rint az örökösödés nem felpereseket, hanem csak Pap Sándor utánni oldalági örökösöket illethetné még azon esetben is, ha a javak nem volnának az örökhagyó Csen­gery Juli és alperes Vitányi János házássága ideje alatt szerzett oly vagyonnak tekinthetők, melyben közszerze­mény i jogánál fogva az id. szab. 14. §. a. p. alapján az életben maradt hitestárs az örökhagyó oldalrokonait az öröklésben meg nem előzné." „A mennyiben pedig a kereseti ingatlanok hites­társi öröklés czimén alperest illetőknek mondattak ki — tekintve, hogy alperes ez irányban elleniratában kérelmet elő sem terjesztett, de elhalt neje után kizárólagos öröklési jogát nem is igazolta, — az első bír. ítélet e részében megváltoztatandó stb. stb." A legfőbb ítélőszék a kir. tábla ítéletét azon részében, mely szerint alperes hitestársi öröklési igényé­vel külön útra uta-ittatott — megváltoztatta s e részben is az első bir. ítéletet hagyta helyben s alperes örökösö­dési jogát neje néhai Csengery Juli hagyatékára nézve megállapította." Indokok: „Felperesek a 2-od bir. itélet e. fe­iebbezéssel nem élvén, ennek őket elutasító s perköltség­ben marasztaló része érintetlenül volt hagyandó*" „A mi azonban alperesnek az ő hitestársi öröklési igényével külön útra lett utasítását illeti, ezen felebbezett részében a 2-od bir. itélet megváltoztattatott „mert az A. a. végzésből kitetszőleg a hagyatékra csak felperesek és az alperes tartanak igényt: azok olda­lági, ez utóbbi pedig hitestársi örökösödés czimén; s je­len pernek feladatát és czélját ép azon kérdés megoldása képezi: váljon a hagyatékra felpereseknek van-e olgalági — vagy alperesnek van-e hitestársi örökösödési joga?" „Ezen kérdés első részét helyesen oldották meg az alsó bíróságok, midőn felpereseket keresetükkel elutasí­tották ; de ebből önként következik hogy alperes igényét kell törvényesnek elismerni, a mennyiben ezt 3-ik sze­mélyeknek netán hivatalból is figyelembeveendő jogai nem akadályozzák. Ily akadály pedig fen nem forog, mert felpereseken s alperesen kívül más igénylő nincs, s felperesek részéről is beismert tény az, hogy leszármazók s végrendelet nélkül halt el az örökhagyó." „Akadályt alperes igényének elismerésére az sem képez, hogy ő ezen per folyamán formaszerü visszonke­reseti kérelmet nem terjesztett elő; mert valamint a ha­gyatéki tárgyalás alkalmával, ugy e perbeli önvédelmé­ben is váltig azon kivánatának adott alperes kifejezést, miszerint felperesek igényével s emben az ő igénye is­mertessék el törvényesnek." „Hetesen járt el tehát az első biróság, midőn felpe­resek elutasítása mellett egyúttal alperes hitestársi örö­ködési jogát is az id. törv. szab. 10. és 11. alapján meg­állapította." (1877. június 27. — 5785. sz. a.) 57

Next

/
Thumbnails
Contents