Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 56. szám

222 S a j t ó ü g y i döntvények. A sajtóper megindítása nem fügvén a sértett fél honosságától, vagy lakhelyétől, s a törvény a meghatalmazott általi magán oádlást megengedvén — az hogy magán vádló az országból elköltözött, nem vonja szükségkép maga után azt, hogy a megindítóit sajtóper beszünletessek. Semmiségei képez, ha sajtóügyben a kezeseket marasztaló végzés a kir. ügyész indítványa nélkül hozatik, es ha a kezesek elmarasztalása oly végzésre állapitlalik, melyben a kezesek csak az elitéit vádlóit tartózkodási helyének bejelentésére köteleztetlek, — az esetleg beállandó terhes következmények határozóit kijelölése nélkül. Ismeretesek — lapunkból is — azon rágalmazási sajtóperek melyekben bizonyos Barella porosz egyéniség szerepelt — és pedig részint mint magán vádló (Thuróczi e.) részint mint vádlott (Polgár Ignácz.) Most ezen Barella Magyarországból eltávozott és Scliwciczba (Genfbe) tette át lakását — mi ujabb összeütközésekre és sajtóbirósági intézkedésekre adott alkalmat. Az elsö'ben Thuróczy Vilmos vádlott folyamodott a pozsonyi t szék mint saj tóbir ó ságh oz, hogy Barella eltávozása folytán, további tárgyalás mellőzésével az ellene emelt rágalmazási sajtóügy beszüntetettnek mondassák ki. A pozsonyi sajtóbiróság f. év jan. 15. kelt végzésével azon kérelemnek helyt nem adott; „mert a sajtó rendelet értelmében a sértett félnek jogában áll önszemélyében, vagy különösen meghatalmazott képviselője által magán vádlóul fellépni; és Barella ki jelenleg Genfben tartózkodik, jelen sajtóvétség letárgyalására Mudrony Mihály ügyvéd személyében szabályszerűen meg- j bízottat vallott, ki vádlottnak jelen kérelmét ellenzi; en- ] nélfogva" stb. Thuróczy semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azonban azt elvetette; tekintve, hogy a törvény a sajtóper megindithatását sem a sértett fél személyi minősége tői, sem annak honosságától vagy lakhelyétől függővé nem teszi; az 1867. okt. 1. kelt min. rend. 2. czikke pedig a meghatalmazott általi magán vádlást kifejezetten megengedi. (1877. február 14 — 2416. sz. a.) A másik sajtóper — a Polgár Ignácz-féle, melyről hoztunk már közleményt. Itt Barella mint vádlott szerepelt s a letárgyalás után vétkesnek mondatott ki s 1 évi fogságra Ítéltetett; azonban az általa emelt semm. panasz elintézéséig Mudrony Mihály és Strakovics József ügyvédek kezessége mellett szabad lábon hagyatott — időközben azonban Schweiczba kiköltözködött. — Ennek folytán — ahpesti tszék mint sajtóbiróság f. év junins 13. — 12453. sz. végzésével — nevezett kezeseket az állampénztár javára — és pedig Mudronyt 2000 frt Strakovicsot pedig 10^0 frt birság s 109 frt perköltség fizetésében elmarasztalta; mert nevezettek kezességet válaltak az 1876. június 2-kán kiállított sajátkezüleg aláirt kezeslevelükkel, hogy a semm. panasz elvetése esetében fogságra itélt vádlottat előállitaudják, vagy hollétét, tartózkodását bejelentendik; mert Barella nem csak rendes lakhelyéről távozott, de az országból ki is költözködött, és pedig Mudrony M. bejelentése szerint Helvétiába; mert továbbá a semm. panasz elvetetvén, a sajtó ítélet jogerőre emelkedett, — Barella azonban elő nem állitathatott, a birodalom szerte tett kötöztetés kézre kerítéséhez nem vezethetett — a schweiezi kormány pedig kiadatását ^ megtagadta, mivel ott a sajtóvétség miatt elitéltek kiadatása nincs gyakorlatban. Ezen végzés e. Mudrony és Strakovics kezesek semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette, s az ügyiratokat, megfelelőbb intézkedés végett az eliáró tszékhez visszaküldetni rendelte; „mert azonfelül, hogy a neheztelt végzés a kir. ügyészségnek a panaszttevőkre vonatkozó indítványa néikül hozatott: az abban foglalt marasztalás már azért sem volt kimondható, mivel a panasztevő kezesek az 1876. aug. 2 kán — 16936. sz. végzéssel egyedül csak Barella F. V. tartózkodási helyének bejelentésére köteleztettek, — ezen kötelezettségnek pedig az ügyiratok szerint eleget tettek ; s mivel az utóbb emiitett végzésben az esetleg beállandó terhes következmények határozottan meg nem jelöltettek," „Egyébbiránt a sajtóbiróság utasittatik, hogy jövőre a kezességi okiratokat akként szerkesztesse, hogy azok érvényesítése nehézség nélkül eszközöltethető legyen." (1877. július 10. - 14372. sz. a.) Az ki mint szerzője valamely hírlapczikknek vonatiA sajtó vád alá, nem sorolható azon, csak közvetett felelőséggel tartozó személyek közzé, kik a kereshetőség ellen előzetes kifogásokkal élhetnek. Váli István mint magán vádló — Rácz Vilmos és Rácz Györgye, a bpesti tszék mint s a jtóbirósághoz sajtó vétség folytán vádkeresetet adott be egy hírlapi czikk miatt, mely a ,Magyar Újság' 1874. évi decz. 23-ki számában jelent meg. Rácz György a kereshetőség e. kifogást emelt. A tszék f. év június 23. — 13818. sz. a. végzésével a kifogásnak helyt nem adott s a magán vádló kereshetőségét megállapította-, „mert magán vádló kifogást emelő Rácz Györgyöt mint az emiitett vádbeli közlemény szerzőjét vádolja. — Minthogy pedig Rácz György szerzői minőségben oly kifogást nem emelhet, melyben az 1867. jun. 25-ki sajtó rendelet 2. cz. szerint azon személyek élhetnek, kik nem egyenes tettesi minőségben, hanem kö/.vetett felelőségnél fogva panaszoltatnak; minthogy továbbá azon kérdés: hogy kifogást emelő vádlott a vádbeli közlemény szerzőjének tekintethető-e vagy sem? — kizárólag az esküdtszéki által döntetik el — a kereshetőségi kifogást elvetni stb kellett." Ezen végzés e. kifogásoló Rácz György semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a panaszttevő mint az incriminált ujságezikk egyik szerzője vonatván vád alá, — s ennélfogva azon csak közvetett felelőséggel tartozó személyek közzé nem soroztathatván, kik a semmiségi panaszban idézett rendelet 2-ik czikke értelmében a kereshetőség ellen előzetes kifogásokkal élhetnek: a neheztelt végzés megsemmisítésére törvényes ok hiányzik." (1877. július 10. — 14169. sz. a.) A kezesek — sajtóügyben — végzésileg utasitatván, hoyy az elitéit vádlottat birság s törvényes következmények terhz alatt bizonyos napra a bíróság elébe állítsák, s azok ezen végzést jogerőre emelkedni hagyván — azon további végzést, melyben az elítéltnek elő nem állítása miatt azon pénzbirságban