Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 56. szám

I Budapest, 1877. kedd, július 24. 56. siám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSABIM. Tartalom : Jogeset — termény^zállitás. — lajtóiigyi döntvények. — Semmitőszéki döntv. Jogeset. A terményszállilásra szerződő fel a szerződés teljesítési határidő előtt elhalván, s hayyatekára zár rendeltetvén ; és igy örököse a szerződési feltetetek teljesítésében nem saját mulasztása, hanem tőle nem függő, általa a haláridőn belől el nem háríthatott esemény által akadályoztatván, az szerzüdes-sze gönek nem tekinthető. — És ha ezen akadály elhárítása után a termény eladó az átadásra felszólitalván, azt nem teljesítette, a neki vételár részleteként előlegezett pénzösszeg visszafizetésére kötelezendő. Ozv. Schönberger Gáspárné szül. Weiss Regina mint kiskorú gyermekei törv. gyámja — Balogh Kálmán e. a komáromi tszék előtt 1874. évben 13 JO frt fizetésére pert indított. A tszék 1876. apr. 13. kelt ítélettel alperest a keresetben elmarasztalta; „mert jelen per az A. alatti alperesileg kiállított ga gona adásvevési szerződés alapján, felperes jogelődje részéről alperesnek tényleg kifizetett 13 >0 frt vételár részletnek, a gabona át nem adásából leendő visszafizetésére irányul." „Eltekintve miszerint az A. alatti egyedül alperes által aláirt nyugta, illetve szerződési pontozat, a foglalókép fizetett 300 frt s beismerésként később fizetett 1000 frt vételár részletnek mily feltételek melletti elvesztését illetőleg, felperes s jogelődjére nézve azon okból sem bírhat kötelező erővel, mert ezen okmány azok által alá nem Íratott s ekkép az arra fektetett azon alperesi érvelés, hogy az át nem adott gabonára felvett 1300 frt összeget alperes visszatartani jogosult — ezen a perr. 166. §-ként csupán alperes ellen bizonyító okmányban törvényes alapját nem találja;" „s tekintve mikép jelen peres ügy azon döntő körülményére nézve: hogy az alperes által eladott árpa készlet átadására s átvételére nézve felperes jogelődje Schönberger Gáspár a vevő — időközben bekövetkezett halála folytán, a C. birói határozat szerint ezen cselekményre jogosult ausztriai keresk. társulat megbízottjai által 1873. sept. 25-kén alperesnél meg nem jelentek, s hogy ezen árpát alperes időközben nem nyereséggel adta e] — alperesnek oda kinált főesküt alperes sem el nem fogadta sem vissza nem kínálta s ekként e körülmények bebizonyitottakuak levén tekintendők (perr. 234. §.) — azon hazai törvényeinkben gyökeredző jogelvnél fogva is, „hogy senki más kárával nem gazdagodhatik" alperest az eladott s a meghatározott időben átvenni megkisérlett de át nem adott árpa árában felvett 1300 frt stb. megfizetésében Schönberger Gáspár után igazolt jogutódok — felperesek — javára marasztalni kellett." A kir. tábla 1877. febr. 27. - 3401. sz. a. a tszék ítéletét megváltoztatván — felperest keresetéve elutasította következő indokokból: „Felperes keresetét az A. kötvényre állapítván^ ennek tartalma - bár azt felperes jogelődje alá nem irta, reá nézve is kötelező erővel bir, miután néhai Schönberger Gáspár s alperes közötti gabona vásárlás ezen kötvény által szabályoztatott." „Ezen kötvény szerint a vevő tartozott volm iz összesen befizetett vételári összeg elvesztése terhe alatt, a megvásárolt gabonáért járó összeget 1873. sept. 14-ig fizetni; minthogy pedig felperes maga azt állította, miszerint az átvétel az ausztriai keres, társulat megbízottjai által csak ugyanazon év sept. 25-kén kisértetett meg; ennélfogva alperes a részére időközben fizetett összeg visszatartása mellett, az eladott gabona átadását jogosan tagadta meg, — a gabona átadás elmulasztásának alapján tehát felperes a fizetett vételár összeg visszatérítését követelni jogosítva nincs ; miért is felperest keresetével elutasítani kellett, mert a szerződés világos kitétele ellenében felperes azon védekezése, hogy az átvétel eszközlésében felperes önhibáján kivül akadályozva volt, alperes által szerzett jogok korlátozására nézve befolyással nem lehet" (ref. Ka szay Zs.) A legfőbb ítélőszék a kir. tábla Ítéletének megváltoztatásával az első biróságit hagyta helyben annálfogva ; „mert a B. C. okmányokkal igazolva van, hogy felperes férje, ki alperessel szerződött, 1873. sept. l-jén, tehát az A. alatti szerződésben sept. 12 re kikötött teljesítési határidő előtt elhalván, hagyatéka ellen az említett határidőn belől birói zár is rendeltetett, — ekképen felperes mint a szerződő félnek hátramaradt özvegye s kiskorú gyermekei ter. törv. gyámannya, az örökséggel reá háromlott szerződésbeli feltételek betöltésében nem saját mulasztása, hanem egy tőle nem függő s általa az emiitett határidőn belől el nem hárítható ok által akadályoztatván, — ily helyzetben szerződés szegőnek nem tekinthető; és miután más részről azon körülmény, hogy alperes a kérdésben levő árpa készlet átadására az akadály elhárítása után ugyanazon hó 25-kén felszóllittatott, de akkor már annak átadását megtagadta s ugyanazt nyereséggel másnak eladta, — a perr. 234. §. értelmében szintén bizonyítottnak veendő; mivel az e tekintetben a válaszban kinált főesküt alperes sem visszakinálui, sem elfogadni nem akarta; s eszerint arra, hogy a szerződés később teljesíthető nem volt. alperes önmaga szolgáltatott okot; — a dolog ily állásában a felperes férje által előlegezett s a kereset tárgyát képező 1300 frt összeget jogosan nem tarthatja vissza ; következőleg az 1-ső bir. által jogszerűen lett annak visszaadására kötelezve." (1877. július 2. — 5949. sz a.) 5']