Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 3. szám - Jogállapotaink tekintettel az 1876. év mozzanataira 3. [r.]

10 bői a csődügy is, melynek törvényjavaslata mult év- | ben szinte kidolgoztatott — de életbe még nem léptettetett. | És ez az a miért a hiteljogi codific^tiónális munka j sorrendet kifogásolunk kell. A csődügy, mely a kereskedői körre vonatkozólag bir legnagyobb jelentőséggel, melynek tehát a hitelre is nagy befolyása van, jogéletünk egyik legsajgóbb sebét képezi. A jogbiztosság s jogérvényesítés igényei seholsem tapostatnak lábbal oly nagy mérvben, mint a csódügy kezelésében. — A csőd perügyelők kinevezésétől kezdve — a csődhitelezők végleges kielégítéséig mindenütt viszszaélésekkel találkozunk. Ezért is jelesb jogtudósaink lapunkban s egyebütt már másfél évtizedelőtt erélyesen felléptek a csőd reform mellett; mig végre a lefolyt évben eszközlésbe vétetett. Midőn azonban a csőd reform oly égető szükséget képezett, természetes feladat lett volna, hogy azon haladéktalanul segitve legyen. De a kormány a kész csődtörvény életbeléptetését mellőzte, — mig életbeléptette a váltótörvényt, mely kétségtelenül nem képezett oly égető szükséget — miután az előbbi váltótörvényekkel s eljárással annyi visszaélés s rendetlenség nem volt összekapcsolva, mint a csődügy kezelésével. Semmitöszék teljes tanácsülési döntvényei. (1876. d&cz. 28-ról) I. „Tekintve, hogy az 1874. évi 35. í. cz. 129. §. értelmében a kir. közjegyző záros határidő alatti jelentés tételre egyedül akkor kötelezhető, és marasztalhaló esetleg birságban is, ha a bíróság megbízásából a kiküldöttekre nézve általában érvényes szabályok szerint jár el „tekintve továbbá, hogy az említeti esetek közé az örökösödési eljárásnak egészben vezetése nem sorolható, mert ez más kiküldütlek által teljesíthető nem levén: a közjegyzőnek arra vonatkozó megbízatása a kiküldetés átalános szabályai alá nem tartozik; mihez képest a közjegyzőnek ezen megbízatásáról, a fennidézett törvény XI. fejezete külön s egészen önállóan ren delkeiik „tekintve végül, hogy az emiitett fejezet 124. $-sza a jelentés beterjesztésére ntzve azt rendeli: hogy a közjegyző jelentését csak az eljárás befejezése után tartozik beadni „ennélfogva a bíróság ettől eltérni s a közjegyzőt az egészben reá bízott hagyatéki eljárásnak záros határidő alatti befejezésére, mely sok esetben az ó akaratától nem is függ, bírság terhe alatt kötelezni jogosítva nincs, hanem oly esetben midőn a közjegyző kötelességének teljesítésében hanyagul jár el, megbízatását tőle elvonni, s esetleg a közjeyyzői lörv. 205. §-szát is alkalmazni szabadságában áll." Kérdés volt: .Kötelezheti e a biró örökös, eljárás vezetésével megbizott közjegyzőt jelentésének záros határidő alatti beadására birság terhe alatt ?' Jogeset röviden következőkben foglaltatik: A Petrovits József-féle hagyatéki ügyben az eljáró gödöllői járásbiróság 1876. sept. 15-kén — 12014. sz. a. végzést hozott, melylyel a hagyatéki eljárás vezetésével megbízva volt kir. közjegyzőt Jánosi Pált pénzbirságban marasztalta azon okból, mert a kitűzött záros határidőben jelentését be nem adta. Ezen végzés e. a közjegyző semm. panaszt adott be. A Semmitöszék a neheztelt végzést megseinmisitette (perr. 297. §. 22. p.); „mert az 1874. 35. t. cz. 129. §. értelmében a kir. közjegyző záros határidő alatti jelentéstételre egyedül azon esetben kötelezhető, s esetleg birságban marasztalható, midőn a bíróság megbízásából a kiküldöttekre nézve átalában érvényes szabályok szerint jár el." „Az említett esetek közzé azonban az örökösödési eljárásnak egészbeni vezetése nem sorolható; mert ez más kiküldöttek által teljesíthető nem levén: a közjegyzőnek arra vonatkozó megbizatása a kiküldetés átalános szabályai alá nem tartozik ;a „s mert a közjegyzőnek ezen megbízatásáról a fennidézett törvény XI. fejezete külön s egészen önállóan rendelkezik, mire mi szükség sem lett volna, ha azon megbízatás a közönséges kiküldetésekkel azonos lenne;" „minthogy pedig az említett fejezet 124. § sza a jelentés beterjesztésére nézve azt rendeli: hogy a közjegyző jelentését csak az eljárás befejezése után tartozik beadni: a birság ettől eltérni s a közjegyzőt az egészben reá bizott hagyatéki eljárásnak záros határidő alatti befejezésére, mely sok esetben az ő akaratától nem is függi — bíróság terhe alatt kötelezni jogosítva nincs, hanem oly esetben, midőn a közjegyző kötelességének teljesítésében hanyagul járt el, a megbízatását tőle elvonni s esetleg a közjegyzői törv. 205. §. §-szát is alkalmazásba hozni, szabadságában áll." (187'J. decz. 29. — 18262. sz. a.) II. Tekintve, hogy bár az 1874. évi 35. t. cz. 210. §-a alapján a m. kir. igazságügyminister által 1874. évi deczember 17-kén 4186. sz. a kiadott rendelet 22. § ában a közjegyzői költségek kifejezetten felemlítve nincsenek, ezeknek bírói megállapítása, mint hason természetű a közjegyzői dijak birói megállapításával ugyanazon egy jogi tekintet alá esik :" „tekintve továbbá az ily birói megállapítás elleni perorvoslatra nézve ezen kir. semmitöszék f. évi május 22 én létrejött elvi megállapodását;" „a közjegyző által birói megbízotti minőségben teljesített, a díjszabályzatban s az emiitett ministeri rendelet 21. § ában nem foglalt hivatalos cselekményekért, felszámított dijak és költségek megállapítására a megbízó bíróság van hivatva, s ennek végzése ellen a ptrtás szabályai szerint alkalmazandó semmiségi panasznak tvan helye. Jogesetül szolgált: Muntyán Mihály hagyatéka feletti örökösödési eljárás folyamában, a békés gyulai járásbiróság 1876. okt. 19. — 5971. sz. a. végzést hozott, melyben a kir. közjegyző Miskolczi Barnabás dijait megállapította, bizonyos költségek megtérítését pedig megtagadta. A közjegyző semm. panaszszal élvén — A Semmitöszék azt elvetete; „mert az 1874. 35. t. cz. 210. §. szerinti felhatalmazás alapján a m. k. igazs. ministerium által 1874. évi decz. 17. — 4186. sz. a. kibocsátott rendelet 22. §. értelmében a birói megbízotti minőségben teljesített, a díjszabályzatban és a 21. §-ban nem fogUlt hivatalos cselekményekért, a közjegyző dijait időre s munkára való tekintettel esetenkint a megbízó bíróság állapítja meg; alaptalan tehát azon panasz, hogy erre a bíróság, különösen örökösödési eljárásnál jogosítva nem lenne; továbbá, hogy az esetleg a közjegyző hibájából hasztalan okozott költségek megtérítését meg nem tagadhatná; végre ha a költségek fel nem számitatnak, azok megállapítását nem mellőzhetné; azon intézkedés által pedig, mely szerint a közjegyző költségek felszámitásá-