Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 52. szám

208 ger Samu s Anna e. 8?0 frt iránt 4128. sz. a. marasz­taló ítéletet nyervén, annak alapján végrehajtásért folya­modtak. A szombathelyi tsz ék 1876. sept. 23. kelt végzésével azt megtagadta azon okból: mert a jogerejü Ítéletben a végrehajtási jog nem Ítéltetett meg. Ezen végzés e. felperesek semm. panasz szal élvén — A Semmit őszek annak helyt adott, s a nehez­telt végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.) O k o k : „A 4123. sz. Ítéletben alperesekre nézve hatá­rozott marasztalás foglaltatik; az pedig hogy emiitett ítéletben a marasztalás végrehajtás terhe mellett kimond­va nincs, s hogy abban a kötelezettség teljesítésére sem tüzetett ki határidő, — a végrehajtás megtagadására elégséges okul nem szolgálhat; mert a végrehajtás a ma­rasztaló Ítéletnek rendszerint jogszerű következménye; a fizetési határidő kitűzésének elmulasztása pedig a perr. •254. §. szabványa által pótolva van; miuá a két hiány tehát nem eredményezheti azt, hogy a perr. 345. §. a. pontja mellőztessék.u (1877. jan. 23. — 1^128. sz. a.) Az ügyvéd képviselői dijak saját feleik irányában is csak a perbeli Ítéletben, s nem külön kérvényre hozott végzés állal állapit hatók meg; — különben a díjjegyzék csak per utján ér­vényesíthető. Fazekas Béla ügyvéd folyamodott a m.-kászonyi ) jbirósághoz, hogy ügyvédi dijai a Fendrich — Fried- j man Mór-féle perben tett munkálataiért állapitassa- ] nak meg. A jbiróság okt. 19. kelt végzéstvei az ügyvéd j dijait 37 frtban állapította meg — esetleg saját fele irá- ] nyában. j Friedmán Mór ezen végzés e. semm. panaszt adván be — A Sem mit ő szék a neheztelt végzést megsemmi­sítette (297. §. 1. p.); „mert habár a neheztelt végzés szerint megállapított dijak nem is lettek kifejezetten panaszkodó mint ellenfél irányában megállapítva; minthogy az ily perbeli képvi­seletért felszámított ügyvédi dijak megállapításának csak is az ügyvéd saját képviseltje irányában lehet helye: — a panaszolt végzés megsemmisítendő ;" „mert a képviselői dijak saját teleik irányában is a perr. 2d2. §. értelmében csak a perben hozott ítéletben s nem külön kérvényre hozott végzés által állapíthatók meg; s a mennyiben azok az ügyvéd részére, sem a per­ben az idézett §. szerint meg nem állapitattak, sem erre nézve az ügyvéd képviseltje által ki nem elégitetett, — díjjegyzékét az ügyvéd az 1874. 34. t. cz. 5*5. §. értel­mében csak a per utján érvényesítheti." (1877. jan. 11. — 23157. sz. a.) községekben eszközlendő birtokrendezések alkalmából kellő figye­lembe vétele tárgyában velem egyetértöleg kibocsátott rendeletnek másolatát, a kir. törvényszéknek ezennel megküldöm. Budapest, 1877, június 20-án. — (17086. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Másolat vármegye közigazgatási bizottságának. Val­lás- és közoktatási m. k. ministertől 13124. sz. Oly végből,hogy a nép­oktatási törvénynek a községi iskolai alapvagyon biztosítására vo­natkozó határozmányai az 1873. évi 22. t. cz. értelmében a telepit­vényes községekben foganatba vett birtokrendezéseknél is kellő figyelembe részesittessenek, szükségesnek láttam minden félreértés kikerülése végett egyetértöleg a m. kir. igazságügyminister úrral kijelenteni, mikép az 1868. évi 38. t. cz. 39. és 41. §§-ai a telepit­vényes községekben a fentebbi törvényczikk értelmében eszköz­j lendő birtokrendezéseknél is zsinórmértékül szolgálnak. Midőn erről i a bizottságot tudomás és mihez tartás végett értesíteném, egyúttal j hivatkozva utasítása 8. §-ának 4-ik pontjára, meghagyom, ügyel­1 jen fel arra, hogy a kérdéses birtok rendezéseknél az illető községi iskolai alap rövidséget ne szenvedjen. Budapest, 1877. évi június hó 3-án. Trefort s. k. Körrendelet tszéki tanácsok alakításáról úrbéri üyyekhen. Hivatalos uton tudomásomra jutott, hogy az első folyamodásu kir. törvényszékeknél az úrbéri ügyekben kiküldetést nyert tör­vényszéki biró eljárásának, illetve az általa hozott határozatnak megbirálásánál, a tanács gyakran akként alakittatik, hogy abban a kiküldetésben résztvett törvényszéki biró, vagy mint eladó, vagy mint szavazó részt vesz, minek az a következménye, hogy a buda­pesti kir. tábla, az ily tanács ülésből hozott törvényszéki határo­zatot megsemmisíti azon indokból, mert nem tekintheti szabály­szerűen alakitottnak azon tanácsot, melyben oly biró vesz részt, ki az elintézés tárgyát képező ügyben már eljárt. Minthogy a törvényszékeknek ezen eljárása folytán az ügy, ugy a törvényszéknél, mint a kir. táblánál kétszer kerül vizsgálat alá, mely körülmény annak végleges elintézését nem kevéssé hátrál­tatja, ennek lehető elkerülése végett felhívom elnök urat, intézked • jék megfelelőleg az iránt: hogy az úrbéri ügyekben kiküldetést nyert törvényszéki biró, oly tanács ülésben, melyben az ő eljárását vizsgálja meg a törvényszék, sem mint előadó, sem mint szavazó jövőben részt ne vegyen. Budapest, 1877. június 30-án. — (18860. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Körrendelet a községi iskolai alapvagyon biztosítá­sáról szóló rendeletnek tárgyában. A vallás- és közoktatási kir. minister ur által, a népiskolai | közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 39. és 41. §§ai- ' ban foglalt, a községi alapvagyon biztosítására vonatkozó határoz- ! mányainak, az 1873. évi XXII. t. cz. értelmébeu, a telepitvényes ' Semmitöszékí tanácsok j alias 10-toI. I. Tanács. Elnök: Majláth G-yörgy országbíró. Bírák: Babos, Manoilovics, Papay, Osvald, Lacza. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz, Vértessy, Masiere­vics, Elekes, Németb Miklós, Csóók. III. Tanács. Elnök: Vértessy, Mersich, Nagy Samu, Rauchofer, Lehoczky. IV. Tanács. Elnök: Babos, Beke, Bartha Béla, Gallu Erdélyi. Bejelenletelt összesen: 459 ezekből: 4 kereskedelmi, 2 sajtóügyig Curia e. 9 és a kir. tábla e. 13. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél érre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents