Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 50. szám

i 98 rcsileg jelen perben elismerve ; a legeltetési közös jog pedig jelen perbeni Ítélettel megállapittatott — nem levén ezen helylyel erdőlés s legeltetésen kivül másnemű s közösnek nem tekinthető haszonélvezeti jog egybekötve — a közös tulajdoni jog elismerendő volt stb.* A legt. Ítélőszék következőleg itélt. „Tekintetbe véve, hogy a cs k. legf. tszék 1851. rnárcz. 28. — 14812. >z. a. felperes részéről alperes e. lefolytatott birtokháboiitás iránti spoliumns perében kelt Ítéletével felpereseknek tulajdonjoguk érvényesítésére a törvény rendes útja kifejezetten fentartatott ;'• „hogy ezen fentartástól eltekintve jelen tulajdonjog elismerése iránt 1873. jun. 3-án beadott kereset felperesnek 1841. jun. 6-án gyakorlott utolsó birtoklási tényével szemben nem évült el, — miután ezen időponttól fogva a kereset beadása napjáig a ptk. életbelépt, par. XII. cakk értelmében alkalmazandó32 évi elévülés meg le nem járt;" ..tekintetbe véve hogy az ősiségi ny. par. 17. §-sza ez esetre nem alkalmazható, mivel felperes keresetét nem csak az ezen ^-ban érintett tettleges birtoklás és haszonélvezetre, hanem alperesek részéről ismételve elismert közös tulajdonjogára állapítja ;" „tekintetbe véve, hogy a közös tulajdon és legeltetési jogot, — nem csak azF. s G a. okmányokban foglalt alperesi világos elismerés hanem az J. s A', a. hitelesített tanú vallomások, melyek szerint fel — s alperesi községek csordáikat 1840-ben és azt előzőleg kérdéses területeken közösen és együttesen legeltették — igazolják;" „figyelembe véve, hogy ezen bizonyítékokat támogatva az 1765. jul. 5. C. Co. alatti az 1799. böjt elő hó J. Ji. alatt teljesített s hiteiesitett. — s ugy 1843. jun. 8. K. Kk. alatt hiteiesitett tanú vallomásokkal, — nem különben a s Dd alatti ítéletből is, Egerpataka és Szacsva községeknek a kereset tárgyát képező bérczeken való minden erdei s legeltetési haszonélvezetek emberi emlékezetet felülmúló folytonos közös birtoklása kitűnik, sőt kiviláglik az is, miszerint a két község együtt és közösen harmadik személyek irányában maguknak ismételve s törvényesen elégtételt vettek, mely körülmények a két községnek közös tulajdon s birtokjogát megerősítik;" „ezen s ezzel egyező saját indokolásánál fogva a kir. tábla ítélete helyhenhagyatik." (1877. május 23. — 4600. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Lieffföbh Hélöszéktöl, Biztosítási ügyekben a felek kölcsönös jogai s kötelezett ségei kitüntetésére szolgáló biztosítási feltételek az írásbeli szerződéssel hason jogholályu kötvénynek* esetleg az elfogadott, s a biztosító könyveibe vezetett ajánlatnak tartalma által határozlatván meg [ker. törv. 468. §.J — azoknak meyfelelőleg a biztosítás csak akkor tekinthető érvénybe lépettnek, ha a díjnak a biztosított vagyon leégése előtt kellőleg teljesített lefizetése igazoltatik. — Ez pedig megtörténtnek nem vehető, ha a fizetési nyugta az egyik felperes társ — különben biztosítási ügynök — által lett kiállítva. Grlücksman S. illetőleg Burger Mór s társa GrossSamu képviselve Kövesdi Mór pesti ügyvéd által — a ,North Britisch and Mercantile' — Beck Hugó pesti ügyvéd által képviselt tűzkár biztosító társulat e. 1054 frt 97 kr. tűzkár megtérítésére a | b p e s t i váltó tszék mint k e r e s k: bíróság előtt | pert indított. A keresk. tszék f. év febr. 7. — 11928. sz. a. Ítéletet hozván alperest a keresetben, kamataiban s 38 írt perköltségben elmarasztalta következő indokukból : „Mind a két fél beismeri a tűzkár biztosítási ügyletnek az A. kötvényen látható feltételek melletti megkötését s a tűzkár esetnek 1876. aug 13-kán megtörténtét s a kellő időbeni bejelentést; mig azonban alperes a bizt. szerződést érvénytelennek tekinti a bizt. feltételek 4. §. 4-ik bekezdése alapján a :on okból: mert a biztosítási dij a káreset előtt le nem fizettetett, melynél fogva a biztositás a káreset megtörténtekor még hatályba nem lépett: aeldig felperes a kárösszeg lefizetésére alperest már a biztosítási ajánlat elfogadása s a kötvény kiadása által, — de ezen felül még azért is kötelezettnek tartja, mert a B. C. szerint n dij kifizetés még a tüzeset előtt megtörtént, illetőleg alpe.es által az eljáró társasági ügynök terhére j íratott." „Tekintve, hogy a keres. törv. 472. értelmében a j biztosítási szerződés feltételei a felek kölcsönös jogaira s kötelezettségeire nézve csak annyiban szolgálnak irányadóul, a menny'ben az<>k azon törvény VII. czime 2 ik íejezetben megállapítva nincsenek ;" „tekintve továbbá ebből folyólag, hogy a biztosítási szerződés oly feltétele, mely a hivatolt 4. §-ban foglaltatik s a mely szerint már az első dij fizetésnek elmulaszi tása a bár már jogérvénynyel megkötött bizt. ügylet ha; tályának megszűnését vonná maga után ugy és akképen, j hogy a biztosított az ez időben előállt káreset folytán a l biztositótól a szerződés teljesítését nem követelheti — , nyilván eltér ugyanazon fejezet 468. §. azon határozott | rendelkezésétől: mely 9zerint ha az ügylet formaszerüleg ! megköttetett, vagy ha az a biztosító könyveibe bevezet| tetett, vagy ha az ajánlat 48 óra alatt vissza nem utasiti tátott: a biztosítás feltétlenül az ajánlat elküldését vagy I átadását követő napon déli 12 órakor veszi kezdetét, (ha; tályát.) Ily eltérés azonban a törvény eme rendelkezésé! nek ily módoni ellentétés helyettesítése a biztosítás feltéI teleiben — a 472. §. értelmében helyt nem foghat; s az i alperes által védelmül felhozott e körülményből alperesre j csak is azon feltétlen jogosultság háramlik, hojj ő ez | esetben a dij fizetést követelheti a biztositottói; mig ellenj ben e körülmény a törvény értelmében s a biztosítottak mindenkori jogainak megóvása szempontjából nem létezőnek tekintendő feltétel, — a biztosítottnak követelési jogát el nem enyésztetheti, — jelen esetben annál kevésbé, mert ha a kérdéses feloldó feltétel érvényben fennállónak lenne is tekinthető, — a dij fizetés még is C. szerint kellő időben teljesítettnek s e B. alatti is valódinak tekintendő ; mert alperes nem is állítja, hogy a dij fizetés bevételezésére más egyént jelölt volna ki mint Burger Mórt s felpereseknek csakugyan nem állott módjában másnak fizetni, vagy ezt más által igazolhatni mint Burí ger Mórnak s ennek nyugtája által." „De azou esetben is, ha a ker. törv. 472. §-nak nem tulajdonitathatnék ily szigorú értelmezés, s azon szempont fogadtatnék el, hogy a bizt. ügylet hatálybalépte feltételeit a felek szabad egyezkedés utján megállapíthatják 8 kiköthetik, hogy a bizt. ügylet a dij kifizetés elmulasztása miatt hatályát veszti, — elmarasztalandó alperes, mert a bizt. szerződés mindkét fél javára s terhére perfekt s kötelező, mihelyt ezek a szerződés minden lényeges pontjára nézve megegyeztek, — ezen megegyezés létrejöttének időpontla a ker. törv. 468. §. által törvó-