Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 50. szám

Budapest, 1877. kedd, július 3. 50. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Jogeset az ős. pat. 17. §-hoz. — Keresk. döntvények legf. Itlőszék és Semm.-széktől. — Rendeletek. Jogeset. . Az ösis. ny. parancs 17. §-sza nem alkalmazható azon esetre, midőn a kereset nemcsak a telleges birtoklásra, s ha szonélvezelre, hanem a közös tulajdonjogra is alapitlalik. Egerpatak községe — Szacsva községe e. a szacsvai bérez vidéken a tulajdonjog mellett a legeltetési jog elismerése s a legeltetési gyakorlat eltűrésének kimondása s így a peres területhezi közös tulajdonjog megállapítása iránt 1873. július 3. pert indított. A kezdi vásárhelyi tszék 1876. márcz. 7. hozott ítéletével kimondotta: miképa keresetben felsorolt és Szacsva vidékén fekvő bérczeken alperes község köteles Egerpatak közönségének szabad legeltetési élvezetét elszenvedni és 54 frt perköltséget megfizetni; „mert: „a perindítás e. emelt elévülési kifogás — tekintettel arra, hogy felperes a közös helyekeni legeltetési gyakorlatában alperes részről 1841. június 6. történt megháboritása miatt A. szerint törvényes időben fellépett s hogy az A. •/. támasztott panaszos pere— processus spolii — VIII. N. alatti legf. cs. k. tszéki ítélettel 1859. márcz 1G. végleges megoldását nyerte, s hogy ennek indokolása saerint panaszos perbeli igényei elvesztése mellett azok tulajdoni, külön perreli érvényesítése részére fenbagyatván, mostani rendes keresetét 1873-ban tehát az elévülési idő lejárta előtt indította meg, — ügydöntőnek nem tekintethetvén, felperes keresete alakilag jogosultnak, — s mint ilyen a panaszos perből kifolyónak volt tekintendő." „Az ügy érdemét illetőleg felperes a közös — per alatti — helyeken legeltetési jogigényét közvetett szerzési módon nem igazolta ugyan, de tekintettel arra." 1. Hogy hitelesen több tanú valja, hogy a hely nevek és szomszédolás szerint azonosnak tekintendő per alatti erdós területeken a háboritás ténye előtt felperes s alperes községek a faizást s legeltetést egyformán gyakorolták. 2. Hogy hiteles esketés (tanuzás) szerint fel s alperes itteni faizási s legeltetési gyakorlata nemcsak visszamenőleg 1765-ig terjedőleg, hanem emberi emlékezetet felülmúló időkig terjedőleg bizonyítva vau. 3. Hogy ezen egyforma gyakorlatot a tanuk megelőzőleg egymásik perben is 1869. május 10. tett vallomásaikban beismerték — felperes részére a közös használatra vonatkozó jogezimet a 32 évi békés s háborítatlan birtoklás folytonos közös birtoklás létele mellett (H. k. L R. 78. cz.) — idő múlás — illetőleg elbirtoklással törvényesen megszerzettnek kell tekinteni." „Ezen közös haszonvételt azonban az I84l-ki háborittatás előtt maga alperes is beismerte, mert a midőn azon közös területek valamely része egy harmadik, nevezetesen Magyaros község által megháborittatott, Szacsva községe Egerpatak községét a közös jogvédelemre felszólította s a visszatorlást együtt érvényesítették." „Mind a mellett a peres területekre vonatkozó tulajdonjoga elismerése iránti kérelmével elutasítandó volt, mert az előbbi panaszos per tárgyát is a megháborított legeltetési jog visszaállítása képezte — tehát jelen jogi pernek is ezen körben kell maradnia." „A. régi törvényekalkalmazhatásaellen lett kifogás nem volt elfogadható az osztr. tk. bevezető par. XII. czikke, a tk. 5. s 180. §. szerint s azért itt annyagi tekintetben a Hárm. tk. jogelvei s alakilag az érdélyi táblai utasitvány szabályai voltak irányadók." A marosvásárhelyi kir. tábla 1876. decz. 18. ítéletével az első bíróságit a tulajdonosi jog kérdésében megváltoztatta, s kimondotta: hogy alperes köteles a peres területhez felperesnek alperessel közös tulajdonjogát elismerni; — következő indokolással: „mert ha szinte az 1843 ban kezdett s 1859-ben végzett spolii pernek nem is volt tárgya a tulajdonosi jog kérdése, — a kereseti jog e. az elévülési kifogásnak helye nem volt, miután 1841. jun. 6-tól mint az eddigi állandó békés birtoklás megháboritása napjától jelen kereset 1873. jun. 3-án tetf beadásáig a ptk. behozatali rend. XII. cz. 6. pontjában érvényben fentartott 32 évi elévülési idő nem járt le." „Felperesnek alperessel közös egyforma tulajdonosi joga kitűnik az 1765. évi C. D. E. okmányokból. Azt maga alperes is elismerte 1793-ban F. a. 1797-ben G. alatt, — midőn az első esetben Egerpatak, utóbbiban Szacsva községe törvényes felhívása nyomán közösen védték saját közös erdőlési s legeltetési jogukat a betolakodni kívánt Magyaros község ellenében ;" „1799-ben az J. a. esketési tanuk határozottan valják, hogy a kérdéses hely Egerpatak s Szacsva községének mind a legeltetésre mind az erdőlésre nézve ember emlékezetet haladólag közbirodalma, köz élőhelye volt:„1843-ben kihallgatott tanuk ugyanazt bizonyították mint 1869-ben a A. a. tanuk is, — sőt azt is, hogy miután felperes 1841-ben azon használatban megháborittatott a legeltetésre nézve — még is az erdőlésnek további gyakorlatában megmaradt, mit alperes is beismer." „Ezen régi időktől fenállott egyforma s közös birtoklás kétségtelenül igazolja a közös tulajdonosi jogör, annyival inkább, mert a birtokláson kivül alperes sem képes más érvényes jogcámet felmutatni: azon körülmény pedig, hogy azon hely most adózás tekintetébén Szacsvához van beosztva; semmit sem bizonyit, mert az 1848. előtti okiratokban azon terület mint a két község közös birodalma, közös élőhelye \ an — mindenütt feltüntetve a nélkül, hogy az Szacsva határához tartoznék;" „miután tehát felperesnek ottani közös erdölési joga B. ujabb jogérvényü ítélettel is meg van erősítve s alpe50