Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 49. szám

196 tán Reich Schönbergnek eladott 200 m. kukoriczát, világos kikötés* szerint a szerencsi vasút állomáshoz szállitandót; és Schönberg ezen áruszerzödést minden jogi járulékaival átruházta Hirschlre, ki 300 frt előleget fizetett Sehönbergnek, de a szállitás nem teljesíttetett, illetőleg a termény szerződés ellenes minősége folytán visszautasittatott — kiterjesztvén felperes jelen keresetét Reich Samura is mint a ki okozója a szerzó'dés felbontásának. Az egri tszék mint keresk, bíróság f. év május 8. — 5455. sz. a. kelt végzésével (nem ítéletével) felperest illetőség hiányából elutasította; mert személyes kereseteknél a lakhely bírósága csak akkor érvényesíthető (perr. 30. §.) ha a kötelezettség teljesítésére bizonyos hely ki nem köttetik ; mig jelen esetben a kötlevélben határozottan a szerencsi állomás lett kikötve teljesítés helyéül — minek ellenében a szabad választási jog sem tartható fenn. Felperes semm. p a na szs za 1 élvén — A Semmitőszékaz egri tszék végzését megsemmisítette (297. §. 5. p.); „mert első r. alperes a bíróság területén lakván, jelen keresetet illetőleg, a kereset irányában a perr. 30. §. alapján a kereseti összegre való tekintettel a kir. tszék mint személyes bírósága előtt helyesen lett folyamatba téve „a szerződés nem teljesítése esetében támasztott kárkövetelést illetőleg a perr. 35. §-sza feljogosítja ugyan felperest — de nem kötelezi a szerződés létrejötte vagy teljesítése helyére nézve illetékes bíróságnál fellépni ;a „ha pedig egy keresettel több alperes támadtatik meg s ezek különböző törvényhatóság területén laknak, — felperes a perr. 32. §. szerint ezen illetékes bíróságok iránt választási joggal bír." „Következve ez esetben, a midőn egyik alperes Gyöngyösön tartja lakását, — a másik alperes társ is az előbbinek illetékes bírósága elé meg volt idézhető." (1877. június 20. — 11908. sz. a.) Rendelet az erdélyi birtokr endezési eljárásról. Az 1877. évi XXII. t. cz. 5. §-ban nyert felhatalmazásom alapján, a birtokrendezési ügyek körül, az ország erdélyi részében kö • vetendő eljárás tekintetében, az 1876. évi február hó 12-én 3258. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet módosítása tárgyában a következőket rendelem: 1. §. A bíróságok azon kérdés eldöntésénél, hogy valamely birtok országos kárpótlás alá tartozó urbériséget képez-e, csak azon esetben vannak a felek beismeréséhez kötve, ha a volt földes ur vagy jogutódja, az urbériséget megállapító egyesség vagy itélet alapján netalán érvényesíthető kárpótlási igényeiről, az állam irányában világosan és határozottan lemond. Ezen esetben a kir. törvényszékek azon perekben is, a melyeknek tárgyát az urbériség megállapítása is képezi, az 1876. évi február hó 12-én 3258. sz. a. kiadott igazságügyministeri rendelet 1. §-ának harmadik bekezdésében felsorolt segéd adatokat hivatalból beszerezni nem tartoznak, és a felek közt létrejött egyességet csak alaki tekintetben veszik vizsgálat alá, és a kir. törvényszékek által hozott Ítéletek és jóváhagyott egyességek, a kir. itélő táblához hivatalból jövőre sem terjesztendők fel. 2. §. Ha az 1. §-ban, érintett perekben, a volt földes ur vagy jogutódja, az urbériséget megállapító egyesség vagy itélet alapján netalán érvényesíthető kártpótlási igényeiről az állam irányában világosan és határozottan le nem mond, — akkor: a) Egyesség esetén a törvényszék, a felek közt létrejött egyességet, nem csak alaki tekintetben, hanem az urbériség megállapítására nézve érdemileg is vizsgálat alá veszi, — és oly egyességtől, a melyben több urbériság állapittatik meg, mint a mennyi a hivatalból eszközölt szabályszerű nyomozás által kinyomoztatott, — a jóváhagyást megtagadja. A jóváhagyást megtagadó törvényszéki határozat, a királyi ítélőtáblához és onnan a magyar kir. Curia mint legfőbb Itélöszékhez felebbezhető. b) ítélethozatal esetén a törvényszék az urbériség kérdésében, a hivatalból eszközlött szabályszerű nyomozat alapján határoz. c) A jóváhagyott egyesség vagy a meghozott itélet a kir. ítélőtáblához hivatalból mindig felterjesztendő, mely azt az urbériség megállapítására nézve felülvizsgálat alá veszi, szükség esetére pótnyomózást rendel, és annak alapján érdemileg határoz. A kir. ítélőtábla határozata ez esetben sem terjesztetik fel hivatalból a m. kir. Curia mint legfőbb Itélőszékhez, és ha az törvényes határidő alatt nem felebbeztetik, a végrehajtás hivatalból rendelendő el. 3. §. A székelyföldi oly perekben, melyeknek tárgyát a föld úrbéri, vagy majorsági természete képezi, az 1868. évi márczius 11- én kelt bel- és igazságügyministeri rendelet 8. §-a szerint kirendelt jogbiztos többé meg nem idézendő, és az ily perekben az ő közbejövetele nélkül, de a jelen rendelet szabályai szerint hozott itélet, az országos földtehermentesitési alap irányában is hatályos. 4. §. Mindazok, kik vesztett urbériségekért földtehermentesitési kárpótlást, illetőleg utólagos kárpótlást még ezután kivannak igénybe venni, tartoznak ebbeli igényüket, a mennyiben ez a fennálló törvények és szabályoknál fogva még érvényesíthető, az [annak alapjául szolgáló itélet vagy egyesség jogérvényre emelkedésétől, ha pedig az itélet vagy egyesség jelen rendelet közzététele előtt már jogérvényre emelkedett, jelen rendelet közzététele napjától számítandó 6 hónap alatt, a földtehermentesitési országos alap igazgatóságánál bejelenteni, különben igényük elenyészik. 5. §. Úrbéri perekben keletkezett itélet, illetőleg egyesség alapján kárpótlás ezentúl csak az esetben igényelhető, ha az úrbéri per, a mennyiben az a fennálló törvények és szabályoknál fogva még ezúttal is megindítható, jelen törvény hatályba léptétől számítandó egy év alatt, az illetékes törvényszéknél folyamatba tétetik. 6. §. A fölebbi rendelkezések által, az 1876. évi február 12- én 3258. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelet 1. §-ának hatodik és hetedik bekezdése hatálytalanná válik ugyan, ezen §. harmadik bekezdése pedig részben módosul. 7. §. Az urbériséget megállapító azon perekre, melyekben az első folyamodásu kir. törvényszék ítéletet hozott, vagy az egyességet jóváhagyta, ezen rendelet szabályai nem elkalmazandók, és azok az eddigi eljárás szerint fejezendők be. Budapest, 1877. június 8. — (16091. sz. a.) Peresei Béla. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt. ás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállá Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.