Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 46. szám

182 jogtalanul kiemelt ásványok árát kiszámítani s kárvallottat mind az ásványokra mind a birói kéltségekre nézve kármentesíteni tartozik, — nem jöhetvén itt figyelembe panaszlott azon ellenvetése: hogy „alattomos orozás" esete fen nem forog, minthogy ezen kifejezés által a törvény tulajdonképen csak a jogsérelem azon fokát akarta jelezni, mely szembeszökő átlyukasztásnál, mint a fenforgó, magából a tényből folyik; minélfogva az átlyukasztás megtörténtével azon feltétel is beállottnak tekintendő, melyhez a törvény kárvallottnak rövid uton leendő kármentesítését köti; különben más értelemben véve ezen a törvény által használt „alattomos orozás" kifejezését, — a felhivott 42. §. bűntett elkövetése esetében lenne csak alkalmazható, mi azonban a 14. íjnak e részbeni külön rendelkezése által kizárva van ;* „tekintve végre, hogy a mondottak szerint a kártérítési igény a kért visszahelyezéstől feltételezettnek nem tekinthető, s hogy ekként azon körülmény, hogy visszahelyezési eset fenn nem forog, nem zárja ki azt, hogy a megtörtént átlyukasztás által okozott kár megtérítése iránt fenforgó kérdés a törvény által előirt rövid uton elintézhető legyen." (1877. május 30. — 303. sz. a.) Jogeset. Valamely közbirtokosságnál az arányosítás jogérvényesen teljes foganatba menvén stb. slb. (Vége.) A kir. tábla elutasító Ítéletének indokolása következőleg fejeztetik be: „Felperesek ezen kártérítési czimen indított keresetükkel elutasitandók voltak; mert valamely határnak vagy közösben levő birtoknak az egyes birtokosok közt birtok aránylag lett kiosztásakor felmerült sérelmek orvoslása, — illetőleg az egyes birtokosok kártalanítása polgári peruton folyamatba tett keresettel egyátalán nem eszközölhető. Kitűnik ez az 1836. 10. s 12. t. cz. rendelkezéséből — de az 6. G. sz. okiratból is, melyek szerint az igaza, ministerium által akarczagi rét — tagosztályra vonatkozólag már kimondatott: hogy a felosztás alá került rétek felmérése, osztályozása s kiosztása tárgyában előforduló panaszok, ha barátságos uton el nem intézhetők, csak is annyiban, a mennyiben azok a megállapított osztálykulcsnak az egyes részletek kiosztásánál történt meg nem tartására, vagy egyébb számolási s kimérési hibákra vonatkoznak — kiigazítási eljárás tárgyát képezik. — De ha felperesek a karczagi rétekre nézve történt tagosztálynál szenvedett káraik, illetőleg az elvont haszon megtérítését polgári peruton érvényesíthetnék is, keresetükkel még ez esetben is elutasitandók; mert alperes közbirtokosság által elkövetett oly jogellenes cselekmények, vagy mnlasztások, melyek felperesek állított kárositását előidézték, s a melyek elkövetése által alperes kártérítési kötelezettsége törvénynél fogva beállott volna, — fen nem forognak. — A. C. okmányokból ugyanis kitüuik, hogy a karczagi rétek osztályozása s azok aránylagos kiosztása a törvényes formák megtartásával lett végrehajtva, — kitűnik a C alattiból az is, hogy több birtokos földeinek vizzel lett elboritása a szomszéd helységek vizeit feltartó gátok rosz karban tartása, sőt szándékos roszakaratu elvágása folytán következett be ; továbbá hogy a vizek egy része a tartós havazások s essőzések folytán megtelt legelőről szakadt a kiosztott rétre, | — másrésze pedig olyan, mely minden elővigyázat mel[ lett is menhetetlen. — Végre a keresethez csatolt E. jkönyvi kivonatból az is kitűnik, hogy alp. közbirtokosság sérelmet szenvedettek kártalanítását maga is eszközöltetni kívánta, a midőn a hitelesítő küldöttség meghagyásához képest azon birtokosoknak, kiknek illetőségeik állandóan viz alatt állottak, a határnak más alkalmas részére való áthelyezését elrendelte s az e végre kinevezett bizottságnak meghagyta, miszerint aziránt hogy az elrendelt áthelyezés, mely helyen s módon lenne legczélszerübben eszközölhető — jelentést tegyen. Hogy pedig mindennek daczára a hitelesítő küldöttség által még 1868-ban elrendelt, S az 5. sz. igazs. min. rendelet szerint különben is az egyes birtokosokat csak méltányossági tekintetekből megillethető ideiglenes kárpótlás a kereset beadásáig sem adatott ki, — ezen mulasztás nem a közbirtokosságnak, hanem a ker. törvényhatóság helytelen eljárásának tudható be. Igazolja ezt az ellenirathoz 6. sz. a. csatolt igazs. min. rendelet, mely szerint a Jász-Kun kerületnek a kárpótlás kérdésében hozott határozatai megsemmisitetvén kimondatott : hogy az ideiglenes kárpótlás kérdésénekel nem intézésére csak a kerületnek késedelmes eljárása szolgáltatott alkalmat, s hogy a Jász-Kun kerület a törvény, ugy az igazs. min. rendelet ellenére járt el." A legf. ítélőszék következőleg ítélt. „A kir. tábla Ítélete az íigyérdemében meg — s oda változtatik, miszerint alp. közbirtokosság 5240 frt összeg fizetésében elmarasztatik. Indokok: „Mint a keresetlevélhez A. a. csatolt tervezetből kitűnik az arányosítás tárgyát egy bizonyos, előre meghatározott, a kiosztatlanul maradt legelő résztől elkülönített terület tette. Eszerint az egyes érdekeltek csak ezen terület belül kaphatták reájok eső aránylagos osztályrészüket." „A hitelesitő küldöttség mint ez a C. jkönyvbol kitűnik, az osztályozást az előre történt megállapodás s az ide vonatkozó törvény értelmében helyesen és ponto san keresztülvittnek találta." „Az egyes érdekeltek az ezen osztályozás alapján már 1864. év folyamán kiosztott földrészletek tényleges birtokába jutottak nem csak, de azon kívül ezen földrészekre nézve az illető telekkönyvbe kizárólagos tulajdonjoguk is be lett vezetve." „Ekként a felosztásra szánt terület tekintetében az arányosítás jogérvényesen teljes foganatba menvén, egy magában azon körülményből, hogy később azon eset állott be, hogy az osztályozás alá került területnek egy része viz által el bo ritatott, a közbirtokosságazon kötelezettsége, hogy a viz által okozott kárt az illető tulajdonosoknak pótolja — magánjogi szempontból le nem származtatható." „k hitelesítő küldöttség intézkedése, a dolog természete szerint nem terjeszkedhetett ki kötelező hatálylyal oly területre, mely az arányositás tárgyát nem képezte, — következve azon ideig, rendszabálya, hogy azon földekért melyeken még máj. 3l-kén tul is magmaradna a viz, ideiglenesen más alkalmas területből megfelelő értékű föld adassék ki, feltételezte azt, hogy ezen inkább méltányossági mint jogi alapon nyugvó intézkedéshez a közbirtokosság hozzá járuljon s igy azt elfogadván, az irányában teljesen kötelező erejűvé váljék. — Az 5. 6. sz. igazs. rendeleteknek, az azokban kifejtett elvek szerint csak is ily értelem tulajdonitható."