Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 46. szám
183 „Az alp. közbirtokosság — mint ez jelesen 'a C. \ alatti 1870. okt. 20-ki közhírt, gyűlés jkönyvéből kitti- | nik — a hitelesítő küldöttség emiitett intézkedését hatá- j rozatilag elfogadta s annak megfelelőleg el is rendelte: hogy azon birtokosok kiknek illetőségük az összesben s disznó réten állandóan viz alatt vannak, a határ más alkalmas részére helyeztessenek el." „Ezeu határozat hozatalával az alp. közbirtokosság világos kötelezettséget válalt az emiitett birtokosok irányában, kikhez felperesek is tartoznak, mely kötelezettség az alp. közbirtokosságot felperesek irányában magánjogi szempontból kétségtelenül felelőssé teszi, mely utóbbiaknak kártérítési joguk ekként ezen vétkes mulaszsásból folyik." „A dolgon nem változtat azon körülmény, hogy az, a rétosztály alkalmával sérelmeket szenvedett egyes birtokosok kárpótlását elrendelő kerületi határozat az 5. sz, igazs. min. rendelettel íeloldtotta, minthogy ezen rendelet az emiitett határozatot azért oldatott fel, mivel nemcsak Sallai János s társai, hanem Perge János s társai, valamint Nagy B. István s társai részére is más földből, mint a mely felosztás alá került, rendelte el a kárpótlást, mely más közös birtokból leendő eszközlése az összes érdekelt közbirtokosság meghallgatása és beleegyezése mellett lett volna csak engedélyezhető; — ezen utóbbi feltétel azonban Sallai János s társai mostani felperesek tekintetében — mint az E. F. alatti jkönyvi kivonatok tanúsítják, már fenforgott: minélfogva ha mindjárt az alp. közbirtokosság azon birtokosoktól, kiknek más földből leendő karpótoltatását a maga részéről el nem rendelte, a feloldó igazs. min. rendelet nyomán — a helytelenül nekik kiosztott földet visszavehette, illetőleg Őket annak használatából kitilthatta is — ezt saját ténye ellenére felperesek irányában felelőség nélkül nem teheté." „A mondottak szerint alp. közbirtokosság kötelezettsége felperesek irányában az E. alatti határozat hozatalával vagy is 1870. okt. 30-kán állván be — a követelt kártérítés csak is ezen naptól kezdve — az e részben az első birósági ítéletben kifejtett indokból — 1872. évi okt. végéig — vagy is két évre volt megállapítandó és pedig egy évre 2620 ftot számítva — összesen 3240 forinttal." (1877. május 24. — 3121. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A követelés átruházás által jogi természetében változást nem szenvedvén, a jogutód elődének minden jogait, tehát a kereskedelmi illetőséget is igénybe veheti, habár ö maya nem kereskedő is, — midőn a jogelődje és az adósközt létrejött jogügylet kereskedelmi minősége kétségbe nem vonal olt. Bőrösi Flesch Alajos földbirtokos s minta volt ,Flesch Alajos s társa' czég jogutódja — Babusé M. komotani kereskedő e. f. év apr. 7-kén a b pesti VI. VII. ker. járás — mint keresk. bíróságnál 123 frt 43 kr. számlatartozás iránt keresetet támasztott, mert A. számlaként ily értékben alperes a nevezet czégnél árukat rendelt s vett át; azon czég összes kintlevő követeléseit pedig felperes végrehajtás utján magának megszerezte. Tárgyaláskor alperes kifogásolta az illetékességet. A jbiróság annak helyt adott s f. év május 16. kelt végzésével illetéktelenségét kimondotta azon indokolással ; mert felperes beismeri, hogy nem kereskedő s a követelést végrehajtás utján szerezte meg, s igy üzlet könyvekkel nem birván, könyvkivonat és számlával sem rendelkezik, melyre keresetét fektethetné; tehát a keresk. biróság itt igénybe nem vétethetik, habár felperes jogelődje azt számla alapján érvényesitheté — és pedig annál kevésbé, mert alperes tagadása ellenében felperes meg nem határozta, hogy mikor s mikép történt a kereseti ügylet megkötése, — azt pedig, hogy alperessel arra nézve üzleti összeköttetésben állana — nem is állította. Ehhez járul mikép az A. számla alapján s a perr. 35. §. értelmében sem állapitható meg az illetőség, mert az nincs hitelesitve s az ügylettől 1 x/% év már elmúlt. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár tekintettel arra, hogy alperes azt, miszerint közte s felperes jogelődje közt létrejött jogügylet kereskedelmi ügylet légyen, kétségbe nem vonta; és igy miután az átruhá/.ás által a követelés természetében változást nem szenved, felperes mint jogutód, jóllehet maga nem is kereskedő — mindazon jogukat igénybe vehette, melyek elődét megilleték; következőleg keresetét a keres, biróság előtt megindítani jogositva volt, '— alperesnek ez utóbbi ellen az ezzel ellenkező érvelésre fektetett s az 1-ső biróság által is elfogadott ezen érvelése eszerint törvényes alapot nélkülöz;" „elvetendő volt még is a semm. panasz mert a könyvkivonat hitelesitve nincs, annak kiállításától pedig a kereset beadásáig már 1V2 év elmúlt, annak alapján tehát a birói illetőség meg nem állapitathatott." (1877. június 6. — 11592. sz. a.) A felebbviteli biróság illetőségét a feleknek perrend ellenesen czin zett felebbviteli beadványában foglalt kérelme nem szabályozza. Felperes a már egyszer kieszközölt végrehajtástól el nem állván, ujabbi végreh. kérvénye folytatólagos végrch. kérvénynek tekintendő — melynek hely nem adható, ha a folytatólagos végrehajtáshozi jogosultság (perr. 412. §.) nem igazoltatik. Fehér Miklós bpesti bej. gépkereskedő — Kohn Simon s társa bajai keresk. czég e. 614 frt 8 kr. iránt abpesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróságnál marasztaló ítéletet nyervén, 25620. sz. 1877ben kelt végzéssel a végrehajtás elrendeltetett s foganatesitására a bajai jbiróság megkerestetett — mi azonban eredményre nem vezetett. Ennélfogva később felperes 37801. sz. a. folyamodott a bpesti keresk. tszékhez folytatólagos végrehajtás elrendeléseért éspedig Bpesten azon reményben, mikép itt végrehajtási alaphoz juthat. A tszék f. év apr. 27. — 37801. sz. végzésével fentebbi kérelemnek helyt nem adott, mivel foglaltató felperes a folytatólagos kielégítési végrehajtáshoz való jogát a perr. 412. §. értelmében nem igazolta. Ezen végzés e. felperes fel folyamodást adott be, melyet benső tartalmában fel folyamodás — illetőleg semm. panasznak nevezett, és azt a kir. táblához intézte, ezt kérvén a fentebbi végzés megsemmisítésére. A bpesti keresk. tszék f. év május 24-kén 39870. sz. a. kelt végzésével folyamodót fentebbi kérvényével mint szabálytalannal elutasította; tekintve, hogy a kereskedelmi perekből folyó végrehajtási ügyekben hozott végzések felülvizsgálása nem a kir. tábla — hanem a Semmitőszék körébe tartozik, míg folyamodó 46*