Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 44. szám - A posonyi ügyvéd-kamara évi jelentése 2. [r.]
176 Ismételve kell felemlítenünk, hogy avidéki kéz- 1 besitési közegek a kézbesítésnek teljesítésénél a leghanyagabbul, és sokszor szabályellenesen járnak el, s valódi szerencse fogásnak tulajdonítható, ha valamely esetben a vevény rendes időben s szabályszerűen kézbesítve érkezik be ; mig mindezen hiányok gyökeresen orvosolva nem leendőnek, mindaddig a hitel, jogbiztonság, sőt a bírói ugy az ügyvédi kar tekintélyének emelkedését alig remélheijük ; esedezünk ennek folytán méltóztassék magas hatáskörében a fent előadott hiányok orvoslása érdekében hathatósan és haladéktalanul intézkedni. (Vége köv.) Váltó jogi döntvények. A ^kezességi1 nyilatkozat a váltó bármelyik lapjára s helyére vezethető. — Azon névaláírás, mely mellett a .kezes'' kitétel használtatik, s a melynél a rendelvényes hátirata hiányzik, — hátiratnak nem tekinthető. Farkas József — Sípos Ferencz mint hátíró e. 300 frt váltó tartozás fizetésére a m.-v ás á r h el y i tszék mint váltó bíróság előtt keresetet támasztott, melyre nézve 1876. okt. 3. fizetési rendelvény boesátatott ki s ez ellen alperes kifogásokat adott be, melyek j könyvi letárgyalása után — A tszék. 1876. decz. 20. — 16928. sz a. ítéletével alperes kifogásolót abbeli kérelmével, hogy reá mint hátiróra nézve a fizetési rendelvény jogérvényíelenuek mondassék ki stb. elutasította; — mert alperes azon ellenvetése, hogy a váltóra tett aláírása csak mint hátirat tekintendő s ezáltal váltójogi kötelezettséget magára nem válalt — nem volt tekintetbe vehető; mert alperes a váltó hátára tett kezesképeni aláírása által érvényes kezességet válalt magára s miután a váltó rendszab. 81. §sza határozottan megállapítja, hogy a ki magát mint kezes alairja, váltó jogi kötelezettségbe lép s miután a kezességnek egyik alapelve az, hogy a ki nevét a váltóra mint kezes írja alá, azzal együtt kiért kez sséget válalt az egész váltóösszeg fizetésére kötelezett — a jelen esetben pedig a váltó nem tanúskodik arról, hogy kifogást tevő a váltó hátán valamely forgatmányusért válalt kezességét, sőt maga is kifogása rendjén a kezesség vállalást a váltó kibocsátóval szemben beismeri. „ Az óvatolás elmulasztására vonatkozó kifogása sem volt tekintetbe veendő, miután a kérdéses váltó s>iját rendeletre szóló s nem telepitett váltó levén, — de különben is a váltó rendt. 41. §-a kezesség fentartására nézve az óvatolás szükségességét nem szabja elő." A marosvásárhelyi kir. tábla f. év jan. 27. — 167. sz. a. a tszék ítéletét megváltoztatta, a fizetési rendelvényt Sípos Ferenczre nézve érvényen kívül helyezte s irányában felperest váltó keresetével elutasította; ..mert Sípos F. nevét néma váltó első — hanem hátlapjára vezetvén, ennélfogva hátiratosnak tekintendő s ezért felperesnek ellene nincs váltó kereseti joga, hanem csak is viszkereseti jogát érvényesíthette volna; miután azonban a kereseti váltó lejáratkor fizetés végett bemutatva s óvatolva nem lett, a váltó birtokos a váltó rendt. 41. §. értelmében viszkereseti jogait alperes ellenében nem érvényesítheti." Alegf. ítélőszék következőleg itélt. „A kir. tábla ítéletének megváltoztatásával az első bir. ítélet hagyatik helyben indokainál fogva, és még azért, mert S'pos Ferencz nevét már azon okból sem lehet hátiratnak tekinteni, mivel a rendelvényes hátirata hiányzik; továbbá mert ezen hozzáadás: „kezes" nem hágy fenn kétséget az iránt, hogy Sipos Ferencz kezességet válalt; a váltó rendtartás pedig nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy a kezességi nyilatkozatot a váltónak melyik lapjára és helyére kelljen szükségképen rávezetni." (1877. május 29. — 337. sz. a.) Váltóügyekben az igazságszolgáltatás nyelve országszerte kivétel nélkül a magynr volt mindig; tehát a más nyelven szerkesztett keresetek hivatalból visszautasitandók. Gruszman Mihály képviselve Mudrony Pál ügyvéd által — Vinter Ignácz foglaltató s Proksa János végreh. szenvedett ellen a z ni ó váralj a i jb íróság hoz váltó végrehajtásilag lefoglalt ingók iránt igénykeresetet adott be — 1876. jan. 5. — 19. szám alatt — és pedig {tót nyelven. A ibiróság 1876. aug. 8. végzést hozott melyben a lefoglalt ingóságokat kiskorú Proksa Mari s Antónia tulajdonának lenni kimondotta. A kir. tábla 1876. npv. 15. — 3537. sz. a. végzéssel az első biróságit előző eljárásával hivatalból megsemmisítette s a keresetlevelet felperesnek visszaadatni rendelte; mert ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott beadvány csak azon esetben fogadható el birói eljárás alapjául, ha az az állam hivatalos nyelvén van szerkesztve, s eszerint a nem magyar nyelven szerkesztett 19. sz keresetlevélre már tárgyalás kitűzésének sem lett volna helye. A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „miután az 18Li6. 54. t. cz. 9. §-nál fogva polgári perekben, melyekü gyvéd közbejöttével folytatnak, a perlekedés nyelvére nézve az eddigi gyakorlat fentartása rendeltetett el; váltóügyekben pedig az igazságszolgáltatás nyelve azon ideig kivétel nélkül a magyar nyelv volt: ezen okból a másod bíróság fentebbi végzése azon hozzáadással hagyatik helyban, hogy felperesnek szabadságában álland ujabban szabalyszerüleg szerkesztett keresetét jelen végzés közlésétőli 8 nap alatt benyújtani." (1877. május 28. — 366. sz. a.) Semmitöszéki tanácsuk jan. 12.tol. I. Tanács. Elnök: Mailáth G-yörgy országbíró. Birák: Soltész, Babos, Papay, Elekes, Oberschall. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák :Herberth, Manoilovics, Osvald, Rauchofer, Lehoczky. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Láday, Mersich, Erdélyi, Bartha, Sánta. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Beke, Szlo boda, Németh Miklós, Lacza. V. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Vértessy, Masierev:cs, Nagy Samu, Gallu, Csoók. Bejelentetett összesen: 539 ügy — ezek közt 7 kereskedelmi, 8 a Curia — 8a kir. tábla e. semm. panasz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAI ISTYÁK. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél é negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.