Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 45. szám
Budapest, 1877. péntek, június 15. 45. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Jogeset kártérítés arányosítás után. — Posonyi ügyvéd-kamara jelentése. — Váltó jogi eset. — Keresk. döntvények. J <> g e s 0 t. Valamely közbirtokosságnál az arányosilás jogérvényesen teljes foganatba menőén, egy mayában az, hogy később az osztályozás alá került terület egy része viz alá került, a közbirtokosságnak kártérítési kötelezettségét magánjogi szempontból nem vonja maga után. Ha azonban a közbirtokosság a kártérítést halároztüilag elfogadta s (eljesiletni rendelte, az akkép eloálalt kötelezettség nem teljesítése a közbirtokosságot, kárt szenvedett birtokosok irány óban, magánjogi szempontból is felelőssé leszi. Sallay János s érdektársai — Pap Elek karczagi polgármester mint a karczagi közbirtokosság képviselője e. 1873. májusban a karczagi tszék előtt 31,176 frt iránt kártérítési pert inditottak. A bitói szemle, tanú kihallgatás s tárgyalás befejezte után. A karczagi tszék 1876. június 28. — 3568. sz. a. Ítéletet hozott, melyben alperes közbirtokosságot 20,960 ftban marasztalta, a költségek kölcsönös megszüntetésével, az ügyvédek dijai 260—265 í'tban állapitatván meg — következő indokokból: „Mert alperes részéről az, hogy a karczagi u. n. réti földek tulajdonos közbirtokosság határozata folytán lettek birtokaránylag kiosztva, kétségbe nem vonatik; miután pedig A. tervezet, de a dolog természeténél fogva is ily kiosztás tárgyául egyedül a földmivelésre alkalmas területek tekintettek: a közbirtokosság azon ténye, hogy némely közbirtokosok réti illelinényük fejében földmivelésre teljesen alkalmatlan földterülettel elégitettek ki, az ekként kielégített közbirtokosoknak kárt okozott. — Hogy pedig felperesek illetménye valóban hasznavehetetlen területen adatott ki, minden kétségen felül kitűnik a kiosztást hitelesítő küldöttség által 1868. márcz. 30. felvett G. jkönyv, továbbá az 1873. jun. 24. s 25-kén foganatosított szemle, végre Kerekes, Magyar, Csanádi, Harizs s Tóth tanuk vallomásából, sőt a C. jkönyből az is kiderül, hogy az egyénenkénti kiosztás hitelesítése oly megszorítással eszközöltetett, mikép a közbirtokosság által azon birtokosoknak, kik valódi sérelmet szenvedtek a vizszabályozás befejezteig ideiglenes használat végett más terület adassék, — s hogy ez megtörtént, alperesileg nem is állíttatik." „Kétségtelen levén ezek szerint, hogy felperesek a kiosztott réti birtokból őket illető részt használni jogosítva lettek volna; de ezen használati jogukat a közbirtokosság az által, hogy haszonvehetetlen földeket adott részükre, lehetetlenitette, — az által pedig hogy a hitelesítő bízottság C. szerinti utasítása ellenére használat végett ideiglenesen más földeket nem adott, meggátolta; s így a réti földek kiosztásától a kereset meginditásáig 8 éven át az őket megillető jövedelemtől elestek: a közbirtokosság mint felperes kárának előidézője kártérítésre kötelezendő volt; és pedig annál inkább:" „mert azon alperesi kifogás : hogy ugy a legelő felosztási mint a vízszabályozási kérdéseknek a legf'e sőbb közig, hatóság általi eldöntése, illetve az erre szükségelte liosszasb idő okozta volna, hogy felperesek károsodása nem pótoltatott, bírói figyelembe néni vétethetett, mivel abban, hogy a hitelesítő bizottság C. utasitá-a szerint felperesek részére használatra más föld adassék — a közbirtokosság akadályozva nem volt." „A kártérítés összegét illetőleg — az 1873-ki szemlekor, ennek jköny veit összevetve felperesek birtok kimutatásával, kiderült, hogy felperesek 327 1/2 kat. hold földnél több hasznavehetetlen birtokot laptak (s igy annál mi őket jogosan illetné, kevesebbet követelnek) azon kereseti állítás pedig, hogy a karczagi rétbirtokért középszámítással évenkint 8 frt haszonbér fizettetett, kétségbe nem vonatott: az évenkénti kárösszege 2620 frt mi 8 évre: 20,960 frt." „A kártérítés azért ítéltetett meg csak 8 évre, mert a kereset 1873. májusban indíttatott, az azon évi kár tehát a kereset indításakor még elő nem állt, be nem következett kár pedig kártérítési kereset alapjául nem szolgálhat." A bpesti kir. tábla 1876. nov. 27. — 42406. sz. a. ítéletével az első bíróságit megváltoztatta s felpereseket keresetükkel egészen elutasította, következő indokolással : „Felperesek keresetüket arra állapítják, hogy a karczagi közbirtokosság a tulajdonához tartozó s az 1863. évi aszály folytán kiszáradt réti földeknek szántás s vetés alá való használat czéljából birtok aránylag leendő felosztását elhatározván, az 1868-ki őszkor történt kiosztáskor felpereseknek illetőségül nem a kiosztásra szánt területen, hanem a kiosztásnál irányadóul szolgált kiosztási tervtől eltérőleg a határnak oly részén adattak ki, mely folytonoson vizzel boritott levén, szántásra, kaszálásra alkalmasnak nem találtatott s daczára annak, hogy e miatti sérelmek orvoslására utasított hitelesítő küldöttség meghagyása folytán a közbirtokosság a sérelmet szenvedett birtokosoknak kárpótlását, illetve viz alatt levő földjeikért más használható földek kiadását 1870-ben határozatilag elrendelte — 1871-ben pedig a Nagy-Kun ker. kapitány közbevetésére az ideiglenes használatra kiadandó földeket ki is mérette, — mégis 1872.márcz. 20. s május 9-kén azon határozatokat hozta, melyek szerint a birtokosok a kárpótlásul kapott földek használatától eltiltatván, vizállásos réti földjükre való visszatérésre kénszeritettek." „Minthogy pedig az 1836. XII. s 1840. X. t. cz. szerint a közös haszonvételek birtok aránylag felosztandók s az arányosítás tekintetében károsodottak az elvesztett haszon, illetőleg a vallott károk megtérítését a közbirtokosságtól követelni jogositvák, — a közbirtokosság felpereseknek addig Í3 míg a használhatlan földekért máMP~ E számhoz van mellékelve lapunk f. év jnlins előfizetés felhívás. OTF 45