Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 43. szám - A posonyi ügyvéd-kamara évi jelentése 1. [r.]

1 72 258. §. 1. s 260. § hoz képest keres, ügyletet képezvén R igy, tekintve hogy a kereseti követelés értéke a 300 ftot meghaladja, hogy alperesek jogelődjének czége a tszéknél bejegyezve van, és e részben az által, hogy érintett czég a keres. törv. életbe'éptekor a ker. törv. 551. £-hoz képest az uj czégjegyzékbe még be nem vezettetett, — figyelemmel e §. rendelkezésére, az ezen üzletből származott perbeni eljárásra nézve — mi változás sem állván be, — akeresk. bíróság az elj. rend. 3. 8. §§-hoz képest hivatva van. A kiskorura vonatkozólag a semm. panasz helytelen, miután panaszkodók nevezett kiskorú érdekei képviseletére nem hivatvák. És igy merőben alaptalan levén stb." (1877. május 29. — 10286. sz. a.) A posonyi ügyvéd-kamara évi jelentése. Az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tapasztaltakat a következőkben foglaljuk össze : Mindenek előtt óhajrandónak tekintjük, hzgy az ügyvédi rendtartás 3-ik §-ában foglalt eseteknek kerete, a melyekben az ügyvédek lajstromába való fölvétel megtagadható, tágabb kört nyerjen ; mert a midőn az emiitett §-nak 3-ik pontja a fölvételnek megtagadását csak is azon esetre szorítja, ha a jelentkező oly bűntett vagy vétség miatt áll tettleg vizsgálat alatt, mely miatt őt az ügyvédség gyakorlatától, a 65-ik és 66-ik §ij. értelmében el kellene mozdítani, megköti a kamarák kezeit, és kényszeríti, hogy oly egyéneket, kik habár az ü. r. t. 68. és 69-ik §§-aiban foglalt vétségek valamelyikét elkövették is, habár oly magaviseletet vagy oly jellemet tanusitottak, mely az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét sérti, sőt oly jelentkezőket is, kik az ügyvédi rendtartás 65. és 66-ik §§-aiban foglalt bűntényeket, vagy a fenyítő biróság illetőségéhez tartozó vétségeket, melyek miatt őket az ügyvédség gyakorlatától el kellene mozdítani, el is követtek, de még tettleg vizsgálat alatt nem állanak, tehát oly egyéniségeket, kik már kezdetileg megbélyegezve vannak s az ügyvédi kar becsületére semmiképea sem szolgálhatnak, a kamarai tagok sorába fölvenni kénytelenek. Kétséget nem szenved tehát, hogy az ily esetben a kamara vála.-ztmánya, mely az ügyvédi kar tekintélye és becsülete fölött őrködni hivatva van, azon ferde helyzetbe szorittatik, hogy egyrészt jobb meggyőződése ellenére érdemtelen egyéneket köteles azon testület sorába fölvenni, a melynek tekintélyét megóvni első és legszebb hivatása, másrészt szárnosbb esetben kénytelen oly személyiségek ellen, kiket a kamarai tagok sorába leendő fölvételére érdemesnek tekinteni utasítva van, egyúttal a fegyelmi vizsgálatot is azonnal megindítani, esetleg őket a fenyítő b"ró-ágnak átszolgáltatni; — kívánatosnak látjuk tehát, hogv az említett §. olyképen módosittassék, hogy a fölvétel megtagadása azon esetben is kimondható légyen, ha a jelentkező ellen oly bizonylatok mutatkoznak, a melyekből kitűnik, hogy oly magaviseletet tanúsított, melv az ügyvédi kar tekintélyét és becsületét tettleg sértette, és evvel meg nem fér; — a kamarai választmánytól, mely az össze.- ügyvédi kar bizalma által létesül, föl nem tételezhető, hogy ez a föl . étel megtagadásánál a tárgyilagosságot és méltányos igazságot szemügyen 1 kivül hagyná, de eljárása különben is magasabb helyen | fölülvizsgálható lévén, megszűnik minden aggály, hogy a választmány hatáskörét túlhaladhatná. Tekintve, hogy az ü. r. t. 37-ik §-a csak is azon esetben intézkedik gondnok k i r e n d e 1 é s r ő 1, ha valamely kamarai tag meghalálozott, az ezen §-ban czélzott 1 óvintézkedések szüksége pedig azon esetekben is előfordul, ha valamely kamarai tag csődbe jutott, lakhelyéről el- vagy átköltözködött, eltűnt, az ügyvédség gyakorlatától fölfüggesztetett., vagy eltiltatott, elmebeteggé vagy egyébként tehetetlenné vált, indítványozzuk: hogy a kamaráknak az emiitett §-ban foglalt gondnok kirendelési joga a fentebbi esetekre is kiterjesztessék. Ismételve kell hangsúlyoznunk az ü.r. t. 4^. és 58-ik §§-ainak általunk indítványozott módosítását, mert az ügyvédi előleg követelésére fuljogositó 54-ik §-a, a 48-ik §-aI összhangzásban nincsen; az ügyvéd, ha megtartási jogot nem gyakorolhat, gyakran ki van téve, hogy jogos követelését a téltől be nem hajthatja; ellentétbe jő a törvény igy magával mert a midőn egyrészt a pénzvisszatartás esetét a fenyítő biróságok megbirálására bizza, másrészt az 1868. évi LIV. t. cz. 76. §-a az ügyvédet följogosítja, hogy költség és dijait viszonkereset utján érvényesítheti, minek következménye az, hogy a fenyitő és fegyelmi biróságok az ügyvédet oly pénzek visszatartása végett, a melyek neki a polgári biróság utján is megítélendők voltak, bünösnk nem mondhatják ki; ismételve előterjesztjük tehát kérelmünket, hogy a 48. §. olyképen módosittassék. miszerint, az ügyvéd tartozván a pénzek átvételéről költség jegyzékének megküldése mellett, megbizóját 8 nap alatt értesíteni, ha ez további 8 nap alatt sem nyilatkozik, vagy a költség jegyzék ellen kifogást tesz, a költség jegyzékének födözése után fennmaradó pénzértéket költség jegyzékével együtt, a költség megállapítására hivatolt biróságnál azon kéréssel tartozzék letenni, hogy a költség jegyzék megállapítására jegyzőkönyvi tárgyalást tüzzőn ki, melynek megállapítása után a netán még kijárandó összeg az ügyvéd által 3 nap alatt külömbeni fenyitő vagy fegyelmi eljárás terhe mellett birói kézhez leteendő. (Folyt, köv.) Csődök: „Orion" czimü általános állat-biztositó egylet. Bejelentések a budapesti ker. és váltó-törvényszéknél jun. 1H. 19. 20. Ideigl. tömeggondnok és perügyelő Perez el Aurél — Vizsolyi Jenő duna-szent-györgyi földbirtokos; bejelentések a szegzárdi törvényszéknél jun. 11. 12. 13. Ideigl. tömeggondnok Bernsieder József, ideigl. perügyelő Schwarzkopf Alajos. — Haloskay munkácsi lakos; jelentkezések a beregszászi törvényszéknél jun 18. 19. 20. Ideigl. tömeggondnok és perügyelő Sréter Károly. — Az „Actiengesellscbaft der Szegediner Export Dampfmühle und Wasserwerke in Liquidation" bejelentések a bpesti keresk. s váltótörvényszéknél jun. 20. 21. 22. ideigl. tömeggondnok s perügyelő H o d o s s y Imre. Az ügyvédi kamarákból: A s z a t már-n é m e t i részéről S t e t i u Sándor vámfalusi lakos ügyvéd, irodáját e kamara területén belől Szinyér-Váraljára tette át; Papolczy Béla szatmár-németi lakos ügyvéd ped g a kamara által vezetett ügyvédek névjegyzékébe folytatólag felvétetett. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.