Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 43. szám - A biróság elötti beismerés, a legfőbb Itélőszék itélete szerint elmarasztalást nem von maga után

171 gőzhajóval folytatott üzlet minőségére, a kis ipart meg- [ haladóing foglalkozik, mi a ker. törv. 3. 5. §§. értelmében alperesnek kereskedői minőségét megállapítja; következőleg az általa kötött ilyetén ügyletek, a ker. törv. 59. §. 3. p. s a 393. §. értelmében keresk. ügyleteknek veendők \a „minthogy pedig a ker. törv. 260. §. szerint a kereskedőnek mindazon ügyletei, melyek keres, üzlete folytatásához tartoznak, keres, ügyletet képeznek — következik az is, hogy a midőn alperes a fuvarozási üzlete j folytatásához elkerülhetlenül szükséges gőzhajó kijavítása ! iránt felperes bej. kereskedővel szerződött, kereskedelmi 1 ügyletet kötött, mely az elj. rend. 5. értelmében a keres. \ biróság tárgyi illetőségét maga után vonja." (1877. má- < jus 29. — 9297. sz. a.) Hivatalbóli semmiségi esetet képez, ha a gyúrmunkás s j gyártulajdonos közöli a szolgálati bér iránt felmerült igények első sorban nem az illetékes iparhatóság, hanem a keresltedéi- \ mi biróság által intéztetnek el. Schneider Ferenc z gyármunkás — Dono-j vák Géza szikviz gyártulajdonos e. Pesten — 33 frt \ 55 kr. hátralékos munkabére iránt még 1876. nov. 21. i a b p e s t i V. k e r. j á r á s — mint keresk. b i r ó s á g- 1 hoz sommás keresetet adott be — miután mint géphajtó i állt szolgálatába 30 ftal s minden ok nélkül elbocsáta- > tott, a felmondási idő meg nem tartásával. \ A j biróság mint keresk. biróság 1876. decz. 23. \ hozott Ítéletével alperest a keresetben elmarasztalta. A kir. tábla hová ez ügy felebbeztetett april 25- | röl felterjesztette — hivatalból észlelt semmiség okából, j A Semmitőszékaj biróság Ítéletét előző eljárás- \ sal együtt hivatalból megsemmisítette (297. §. 1. p.); „tekintve, hogy a gyáros s munkásai közt felme- ! rült ilyetén követelések iránti igények az 1872. 8. t. cz. 1 98. §. szerint az iparhatóság előtt inditandók, s igy ezen j ügy elbirálásába annak jelen állásában a jbiróság nem \ bocsátkozhatott.- (1877. május 29 — 9865. sz. a.) A szolgálati viszony megszűntével, a szolgálati óvadékul j letelt részvények kiadatása iránti követelés s kereset a keres- \ delmi törvény s biróság hatáskörébe tartozik még akkor Í'Í, ha j ily igénynyel nem a kereskedői alkalmazott, hanem annak jog- j utódja lép fel. Hartig Gusztáv — a bpesti — M. k e r e s k e- \ delmi bank e. 1876. decz. 30. a bpesti kir. t ö rvényszékhez rendes keresetet adott be két darab \ 500 — 500 névértékű m. keresk. bank részvény kiadatása j vagy tőzsde árfolyamának megfizetése végett; minthogy j Hartig Gyula nevezett banknál hivatalt viselvén, A. té- ! ritvény tanúságaként 1874-ben két 500 ftos bankjegyet j tett le szolgálati óvadékul — B. bizonyíték szerint hü szolgálata után 1876-ben kilépett — de a bank az óva- j déki részvények kiadatását megtagadta; Hartig Gyula pedig C. szerint azokat jelen felperesre ruházta át. A bpesti kir. tsz ék. f. év márcz. 13. — 5613. sz. a. végzésével alperes illetékességi kifogásainak helyt adott; a polgári eljárás felfüggesztése iránti kérelmét azonban mellőzte; „mert felperes jogelődje alperes bankkal szolgálati j viszonyban állván: az abból származó perekre nézve a ker. törv. 3. 4. §§-szára való tekintettel a keres. elj. rend. 6. 8. p. szerint a keres, tszék az illetékes; már pedig a keresetileg visszakövetelt óvadék a szolgálati, viszony folytán tétetett le és az ebből, illetőleg megszűntéből folyólag követeltetik. Azon körülmény, hogy nem nnga felperes hanem jogelődje, ki reá e követelését engedményezte, állott alperessel szolgálati viszonyban, a bírói illetőségen nem változtat; mivel a per tárgyát képező jogügylet minősége s azon jogügyletet eredetileg megkötött személyeké levén határozó: a személyekben egvszerü jogátruházás által történt változás, az ügylet minőségére s ebbtíl folyólag a birói ilietőségre befolyással nincs. A perr. 9. 10. §§. alapján a tszék illetéktelensége folytán további intézkedéseket nem tehetvén — alperes ebbeli kérelme mellőzendő volt." Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kereseti 2 részvény Hartig Gyulának az alperesi bankkal kötött szolgálati viszonyból származó követelések óvadékaképen létezik alperesnél, és azoknak kiadatása a viszony megszűnte folytán követeltetik; — ezen peres ügy tehát a keresk. törvény szabályai szerint és a keresk. biróság által elbírálandó; és ez irányban azon körülmény, hogy ez ügyben nem a kereskedői segéd, hanem annak jogutódja lép fel, sem tesz különbséget, mivel az eljárás tekintetéből a pertárgyát képező jogügylet és azt eredetileg megkötő személyek minősége határozó, — annak megbírálása pedig, hogy alperes ez esetben visszatartási joggal bir-e? az ügyérdem egyik részét képezi." (1877. május 29. — 9450. sz. a.) A kereseti ügylet kereskedelmi levén, a kereskedelmi biróság s eljárás tekintetéből mi változás sem áll be az ó//ű/, hogy alperesi cz;g a keres, törvény életbeléptekor az uj czégjegyzékbe még be nem vezettetett. Kohn Adolf szeniczi bej kereskedő — Bluin Gyul a nagy-károlyi s más 13 érdektársa szinte károlyi, részben n-váradi, szatmári, pest' és újhelyi lakosok, kereskedők mint elhunyt Blum József örökösei e. a szatmári tszék mint keresk. biróság előtt 449 frt számla tartozás iránt f. év febr. 6. keresetet indított — különféle áruk vételára fejébeu. Alperesek kifogásolják az illetőséget főleg azért, mivel felperes nem is állítja, hogy alperes örökösök bejegyzett keres, czéget képeznének. Jogelődjük Blum J. czége az uj keres, czégjegyzékbe nem is vétetett át, de azon időben történt elhunyta is s a kereskedő halálával a czég megszűnik (1840. 16. t. cz.) — örökösei tehát a keresk. biróság elébe nem vonhatók; s mert kiskorúak is levén a rendes illetőségtől eltérésnek, helye nem lehet (perr. 53. §. b. p.) A tszék mint keresk. biróság f. év april 12. kelt végzésével illetőségét megállapította — mely végzés e. alp. semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette s az ellenjegyző ügyvédet Triedér Adolfot 20 fit pénzbirságban marasztalta ; „mert panaszkodók tárgyalásnál nem tagadják, hogy a kereseti összeg jogélődjük Blum J. által keres, üzlete folytatása czéljából meg — s átvett áruk vételárából támad; s hogy ők annak örökösei, s hogy az üzletet a régi czég alatt folytatják, — sőt 2-od r. alperes mindezeket határozottan be is ismerte; végre elismerték azon a neheztelt határozat szerint a tszéknél vezetett czégjegyzékből kitűnő körülményt, hogy jogelődjük czége a keres, jegyzékbe bejegyeztetett;" „a kereset alapját képező ügylet tehát a keres. törv. 43*