Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 43. szám - A biróság elötti beismerés, a legfőbb Itélőszék itélete szerint elmarasztalást nem von maga után

170 iratukban a gr. Törökné beavatkozási k e- | resetét nem tagadták, sőt arról a perben [ egy szót sem szólottak, hanem csak a gr. Török Napóleon föllépését támadták meg. Továbbá a beavatkozóknak szakértelem- \ mel kidolgozott s a pernek egész tárgyát; éles belátással felkaroló válaszukra, a vi- i szonválasz beadását kereken megtagadták. ! Erre a beregszászi kir. törvényszék 1876. évi aug. 19-én 12420. szám alatt szórul szóra a követ- j kező ítéletet hozta. „A beavatkozási keresetnek hely adatik; mert beavatkozó lel peresek által törvényes időben j benyújtott beavatkozási kereset tárgyalása alkalmával, az alperesek elleniratára adott felperesi választ czáfolat j lanul hagyván; sőt ugyanazon válasz állításait és érveit még tagadásba sem vonván, az általánosságokban tett j kifogások, esetleg általános tagadások pedig, a felperesek okmányokkal támogatott igazait meggyengíteni, vagy j érvényteleníteni elégtelenek lévén, azon felperesi állitá- : sok a prts 159. §-a során alperesileg beismerteknek, a j prts 166. §-a során pedig felperesileg beigazoltaknak tekintendők voltak, miért is a prts 73. §-a során alperesek az alappernek felperesekkel együtt leendő vitelében marasztalandók voltak stb." A kir tábla 1876. évi decz. 13-án 51763. sz. ' alatt kelt ítéletében mindezeket helybenhagyta. E szerint tehát bíróság előtti beismerés ^ folytán hozott két egy forma ítéletet vetett el a legfőbb ítélőszék, midőn a fenebbi nagy elvi jelentőségű határozatában, a beavatkozókat elutasította. — Miből azután következetesen azon elv megállapítása jön ki: hogy a bíróság előtti beismerés, az elmarasztalást nem vonja maga után. Ezt látva, azon kérdés merül fel; mire való tehát az j 1868. 54. t. czikk 158. §-a, mely igy szól: „Minden j ténybeli állítás valónak tar tátik, melyet j a fél, vagy képviselője, a per folyamában nyilván beismer!" Mire való továbbá a 159. §. mely „a biróság előtti beismerést és annak következményeit megállapítja?ft Mire való mondjuk, ha azt az ország legfőbb ítélőszéke nem respectálja? De más törvény is mellőztetett a legfőbb ítélőszék által ezen perben, mely alkalmul szolgált a fentebbi nagy elvi jelentőségű döntvény hozatalára t. i. A prts 2D3. §-a, 10 fttól 300 frtig terjedhető bírságot állapit meg azon félre a ki két egyenlő ítélet ellen felebbezéssel él, s azután ezt rendeli: „E! büntetést, azon félre, ki saját beismerése alapján hozott Ítélet ellen élt felebbezéssel, már a második biróság alkalmazza. A legfőbb ítélőszék pedig gr. Sztáray testvéreknek azonnali bírságolása helyett, ezeket azon szerencsés helyzetbe juttatta, hogy az ellenük két törvényszék által, biróság előtti beismerés folytán hozott egyenlő ítéletet megváltoztatván, a beismer őket per nyerőkké tette. Ily nemű döntvényeknek tehát, az igazságszolgáltatás egy barátja sem örülhet. Ezt csak a „Magyar igazságügy • teszi. — Legyen boldog vele! Ungvári. Kereskedelem jogi dönt vények — Semmitőszéktöl. A gőzhajó kijavítása s althoz tartozó anyagok kiszolgáltatása iránti szerződés kereskedelmi ügyletnek tekintendő; midőn ellenkező adatok hiányában törvényszerűen kövekeztelhelő, hogy annak mint vizi járműnek tulajdonosa áztat fuvarozásra használja, és azzal nyerészkedést czélzó fuvarozást iparszerüleg MZ, és pedig tekintettel a gőzhajózási üzlet minőségére, a kis ipar körét meghaladólag. Schoenichen H. bej. kereskedő s hajógyár tulajdonos Uj-Pesten — Forovits K. szállítmányozással foglalkozó hajó tulajdonos e. Temesvárott — 3317 frt 23 kr. fizetésére a bpesti váltó tszék mint. keresk. bírósághoz keresetet adott be f. év febr. 12-kénazon alapon, mert alperes ,Na prédák' czimü gőzhajója javítási munkálatait s ehhez szükséges anyagok kiszolgáltatását felperesnél merendelte, nii pontosan teljesíttetett is, de alperes A. könyvkivonat szerint a kereseti összeggel adós maradt. Tárgyaláskor alperes az illetőséget kifogásolta; mert ő nem csak nem bejegyzett, de egyátalán nem is kereskedő ; tagadván azt is, hogy ő mint közönséges hajós szállítmányozással egyátalában — különösen pedig azzal állandóan siparszerüleg foglalkoznék, shogy üzlete a kis ipar körét haladná; továbbá mert a keresk. 258. 2'9. §§. jelzett kereskedelmi ügylet sem forog itt fenn, mivel nem ingó dolgok vétele, megszerzése továbbadási szándékkal, illetve ily ingók szállításának elválalása képezi a kereseti viszonyt hanem egy hajó kijavításából származott munkabér s anyagai árának megtérítése; annál inkább, minthogy alperes a hajó kijavítást saját részére s használatára, nem pedig eladás végett rendelte meg A b pesti keresk. tszék az illetőségi kifogást f. év apr. 6. — 29790. sz. végzésével elvetette; mert alperes azt, hogy a kérdéses gőzhajó az ő tulajdonát képezi, beismervén — ennek vizi jármű minőségénél fogva s mert ellenkezőre adat sem szolgáltatott, — azon törvényes vélelem áll elő, hógy a kérdéses hajót áru fuvarozásra használja s ekként nyerészkedést czélzó fuvarozással iparszer ideg foglalkozik; minthogy pedig a dolog természete, de köztudomás szerint is egy gőzhajóval folytatott üzletvitel a kis iparkörét meghaladja; minthogy továbbá a kis iparkörét meghaladó fuvarozási ügylet keresk. ügyletet s annak iparszerü gyakorlása (ker. törv. 3. 5. §§.) kereskedői minőséget állapit meg: el kell fogadni azt, hogy alperes a kérdéses gőzhajó általi áru fuvarozások iparszerü eszközlésénél kereskedői minőségben jár el, s hogy az általa kötött fuvarozási ügyletek a ker. törv. 259. §. 3. p. s 3 ;3. §. szerint keresk. ügyleteknek tekintendők. — Minthogy pedig a 2C0. §. szerint a kereskedőnek minden ügyletei, melyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak keres, ügyleteknek tekintendők : el kell fogadni azt is. hogy alperes akkor midőn a fuvarozási üzlete folytatásához elkerülhetlenül szükséges gőzhajó kijavítására nézve felperessel szerződött, kereskedelmi ügyletet kötött, mely a keres, biróság illetőségét szükségkép maga után vonja. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az alperes tulajdonát képező gőzhajó vizi jármű levén, ellenkező adat hiányában s a D. E. alatti levelek figyelembe vételével, törvényszerűen következtethető, hogy áztat áru fuvarozásra használja s nyerészkedést czélzó fuvarozással iparszerüleg, és pedig tekintettel egy