Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 41. szám

163 sedelem igazolására közjegyzői óvás oklevelet vétetvén | fel, melynek költségei 34 frt 75 krt tesznek ki. És most | ennek megtérítését keresi miután a ker. törv. 357. §. i szerint a késedelem igazolására szolgáló közokiratok fel- ! vételéből eredő költségek a késedelmes fél által viselen- i dők. Felho/.za még mikép a szerződésben peres viszály j esetére s/.abadon választandó sommás biróság kötte- I tett, ki. Tárgyaláskor alperes az illetőséget, kifogá-i soÍj a; mert, jelen kereset nem tartozik a szerződésben j kijelölt, az abból folyó s annak keretébe tartozó ügyek közé; az személyes követelés, mely a szerződés keretén kivül esik, arra tehát a szabadon választandó biróság kikötése nem alkalmazható, annál kevésbé mert felperes ! azon szerződéstől el is ált. A keresk. biróság illetékességét megállapi- j totta f. év april 6. kelt légzésével; mert a szerződés 5-ik \ pontja az abban foglalt ügyletekre szabadon választandó j bíróságot kötvén ki, annálfogva az abból folyó keresetekre nézve is annak illetékessége megállapítandó. Alperes semmiségi panaszt adott be. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a kereseti követelés az A. k'jz;egyzői okmány ] igaz dása szerint a kérdéses áruk vétele iránt a peres te- \ lek közt létrejött szerző'lés teljesítésének elmulasztásából ' eredt kár megtérítésére irányoztatván, az érintett, alperes j által valódiságára kifogás alá nem vett szerződés 5 ik pontjában pedig a szabadon választandó biróság határo- ; zottan s minden korlátozás nélkül kikötve levén; és ezen kikötés jogi hatályát az által, hogy eladó felperes érin- j tett óvási okmányban a szerződéstől való elállását kije- j lenté s azt a vevőkkel közöltetni kérte — el nem veszt- j vén — a birói illetőséget megállapító végzés a keres, j eljár. rend. 7. §. 1. p s a perr. 52. 93 §§. b. pontjában j teljes igazolását találja." (1877. május 25. — 8236. j sz. a.) ! Az iparhátósághoz utasított szolgálali dijak iránli keresetek illetőségi szabályai a hitel s biztosiló intézetek irányában is fentarlandók. \ Schönberger Albert bpesti kereskedői könyvvivő — a gyöngyösi ,Takarékpénztár intézet' e. 300 frt iránt 1876. decz. 27. sommás keresetet támasz- j tott a gyöngyösi járás — mint keresk. biróság előtt azon j alapon, mert neki mint könyvvivőnek az intézet által fel- ! mondatván 1200 frt fizetéséből a felmondási — 3 havi ' — időre járó részlet kifizetése általa megtagadtatott. A járás — mint keresk. biróság f. év fe'br. j J. kelt végzésével az illetékességi kifogásnak helyt adva ! — illetéktelenségét kimondotta; mert a követelés szolgá- j lati viszonyból származtatván, ily keresetek pedig mint j kereskedelmi illetőségűek az eljár. rend. 7. §-szában nem j csak ki nem jelöltetnek, sőt 2-ik pontja, illetőleg a keresk. | törv. 55. §. értelmében az iparhatóság körébe utasi- ! tattak. Felperes semm. panaszt adott be, melyet főleg arra állapit, hogy az ipar törvény 6. Fej. 105. §. g. pontjában az ipartörvény szabványai alól a hitel s biztosító intézetek kivétettek, — tehát az ipartörvény által megállapított illetőségi szabályok sem vonatkozhatnak ily intézetek s hivatalnokaik között felmerülő peres viszá lyokra. A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a kereset tárgya a keresk. törv. 55. §. ugy az erre vonatkozó min. rend. 7. §. 2 ik pontja szerint az iparhatósághoz tartozván, az alaptalan semm. panasz elvetendő volt." (1877. május 25. — 5567. sz. a.) Azan kérdések: hogy valamely pertárgya már itélt dologgá vállnak tekintendő, — hogy tehát az előbbi per megújítása nélkül ujabb keresetlel érvényesithető e, s hogy az ilélet nek idöelőttiségre vonatkozása helyes-e? semm. panasz tárgyát nem képezhetik. HetyeyG-yula— SirákiE. M. bej. papírkereskedő e. B iesten — ll' OO frt iránt a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt f. év jan. 19. pert indított azon alapon, mert Ertl Károly s alperes közt loGO. évben a Magy. átal. kőszénbánya társulat részvényeire (125 dar.) vonatkozólag adásvételi szerződós jött létre kötelezvén magát Siráki (A. alatt) hogy a részvényekre már befizetett 11000 ftot Eriinek vissza — illetőleg azon összeget neki megfizeti, mihelyt a társulattal kötött szerződés folytán az első részletet megkapja — mely feltétel 1861). novemberben teljesedésbe is ment, mert Siráki 1869. októberben a társulattal az előbbi szerződéstől eltérőleg akkép egyezett ki (B. a.) hogy a vételár hátralék fejében 200 ftos részvényeket elfogad, néhány évi kamat biztosítás kikötésével s így C. szerint nem csak részlet fizetést kapott, hanem teljesen ki is elégíttetett. — Ertl Károly ezen követelését (D. a.) felperesre ruházta át. A birói illetőség ellen kifogás emeltetett, mert ugyanezen keresetet Ertl Károly saját nevében már megindította még 1874. januárban, de mind a 3 fórumon keresetével mint időelőttivel elutasittatott, ugyanazon alapon tehát azt perújítás nélkül nem teheti ismét folyamatba. — Ezen kifogás elvettetett, mert a perujithatásra vonatkozó kifogás az ügy érdeméhez tai'tozik. Azután az ügyérdembeni tárgyalás is megtartatott. A keresk. tszék f. év april 6. — 28666. sz. a. ítéletet hozott, melyben alperest a keresetben elmarasztalta azon esetre ha felperes jogelődje Ertl Károly személyében főesküt tesz arra: hogy a B. alatti szerződés létrejöttekor s aláirása előtt Ertl Károly nem nyilatkoztatta ki alperes előtt, hogy ő kész a kérdéses 11000 ftot készpénz helyett a kőszénbánya társulat 200 frt névértékű teljesen befizetett részvényeiben elfogadni. Ezen ítélet e. alperes semm. panaszt adott be, melyben ismételi a rei judicatae exceptiót — perújítás nélkül nem lehetvén jelen pert folytatni. És a menynyiben e kereset csak is perújítás formájában lenne folytatható, az nem is a keresk. tszék hanem a bpesti kir. tszék előtt lehetne érvényesithető A Sem mit ő szék azt elvetette; „mert, annak megbirálása, hogy jelen kereset, az alperes által idézett, felperes jogelődje Érti Károly részéről ellene a jelen kereseti követelés megvétele iránt már a bpesti kir. tszék előtt lefolytatott keresettel mindenekben megegyező-e, s ugyamzon jogalapra van e fektetve s eszerint az azon perben a kérdéses követelés iránt mindhárom folyamodásu biróság által hozott ítéletek folytán, melyekkel felperes jogelődje keresetével időelőttiség szempontjából utasíttatott el, a jelen per tárgya már itélt dologgá váltnak tekintendő-e? hogy továbbá ehhez képest a kérdéses követelés az érintett előbbi pernek megújítása nélkül, ujabb keresettel érvényesithető, és illetve jelen per folyamatba tehető és itéletileg eldönthető volt-e ? végül a perben kifejtettekhez képest a kereseti követelés megítélése alapos, s az Ítéletnek az időelőttiség kérdésére 41*