Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 27. szám

106 indokolni annál inkább, mert a másod birói Ítéletnek la- | Conicus indokolása, mely a felperesi jog érvényesítésé- | nek elmulasztására van fektetve, okozta a további jogi zavart, mely bekövetkezett. A harmad bíróság ugyan is végzés által a másod bírósági ítéletet feloldotta és ezen bíróságot utasította, hogy érdemleges ítéletet hozzon; mert — úgymond — „felperesek utóöröklési joga csak alperes halála után nyílik meg, s ennélfogva felperesek keresetét a : ős pat. 9. §-a alapján j azért, mivel azt a kitűzött egy évi határidő alatt be nem adták, elutasitani nem lehet." Ezen harmad bírósági határozatra nézve két észre- , vételem van. Az egyik magára a határozat tartalmára, illetőig indokolására, — a másik pedig a határozat- alakjára vonatkozik. A határozat tartalmát, és indokolását illetőleg, mennyiben kimondatott, hogy felperesek örökségi j iga alperes halála után nyilik meg, elég les/, hivatkoznom a fentebb mondottakra, melyek által kimutattam, hogy felperesek öröklési joga idősb Tóth György végrendelete alapján alperes halála után, minthogy ez utóbbi az 1S53. május elsejét túlélte, megnyílni nem fog, s így sem most, sem később azon alapon nem éryényesithető; hogy tehát a felperesi jog, ha a végrendelkező halálakor keletkezettnek tekintendő, nem érvényesítés miatt elenyészett, ha pedig nem volt keletkezettnek tekintendő, nem is fog keletkezni, és nem fog érvényesíttethetni, hanem hogy alperesnek mint örökösnek, ki az öröklött javak birtokába az o. p. t. k. életbelépte előtt lépett, szabad rendelkezési joga már 1 ^53. évi május 1-én beállott, és az ideigl. tkezési szabályok 7. § a szerint most is fennáll. • (Folyt, köv.) Kereskedelem jogi döntvények. Az építész, ki építkezésekkel iparszeiütey foglalkozik, ily j minősegében mások számára leendő feldolgozás végeit nyers i építési anyagokat, nevezetesen téglákat vásárolván, ez a keres- \ hedelmi törvény hatálya alá és a kereskedelmi ügyletek sorába tartozik. Weisz Jakab váczi kereskedő — Wind István bpesti építész e. f. év jan. 23. a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bírósághoz 500 frt megfizetésére keresetlevelet adott be azon alapon, mert alperes tőle más részére létesítendő építkezéshez 81571 dar. téglát vásárolt ezrét 15 frt 50 krral — miből 500 ftal adós j maradt, az általa fizetésül kínált váltóját el nem foghatván Tárgyaláskos alperes kifogásolja az illető séget. A bpesti keresk. tszék f. év február 7. kelt végzésével birói illetékesságét megállapította következő indokokból: Alperes a tárgyi illetőséget azért kifogásolja mert nem bejegyzett kereskedő s a tégla vásárlás őt illetőleg keresk. ügyletnek nem tekinthető; beismeri azonban, hogy építesz, s hogy az általa vásárolt tégla menynyiséget 3-ik személyek részére eszközölt építkezéseknél használta fel. Az építési anyagoknak beépítési czélból való beszerzése oly feltétel meliett, hogy az építkező válalkozó (építész) és az építtető közt létrejött szerződés szerint az épület bizonyos — előre meghatározott avagy kés )bb meghatározandó árért leen 1 a válalkozó által felállítandó ; vagy hogy ha a válalkozó maga épít oly czélból, hogy az építményt eladja — keresked. ügyletet nem képez ugyan, mert az ingatlanok tekintetében keletkezett szerződések a ker. törv. 242. §. szerint keresk. ügyleteknek nem tekintetnek; s az elősorolt esetekben kétségtelen, hogy a vevő (válalkozó) már többé nem a vett ingótárgyakat adja át, vagy adja el tovább eredeti, vagy feldolgozott állapotukban, hanem egy egészen uj jogi természetű dolgot t. i. ingatlant; kétségtelen tehát továbbá az is, hogy a válalkozónak ily feltételek mellett véghezvitt építkezéseivel kapcsolatos anyag beszerzési ügyletei nem lehetnek kereskedelmi jogi jellegűek. — Ellenben ezen anyag beszerzési ügyletek feltétlen keresk. ügyleteknek tekintendők, ha a válalkozó az általa vett s az építkezés czéljaira fordított anyagok árát, munkaerőt sat. különálló szerződési jogezimek alatt külön felszámítani, és magának az építtető által külön megtéritetni jogosítva van; mert ez esetben a ker. törv 258. §. 1. vagy 2. pontjára állapitható absolut ker. ügylet forog fenn; mivel oly esetben nem az épület közvetlenül, hanem a vett, vagy szállított ingó anyagok adatnak tovább a válalkozó által. — Végre még ez ügyletek a ker. törv. 260. §-szára állapitható feltételes ker. ügyleteknek is tekintendők, az esetben, ha a válalkozó czége bejegyezve van, mely bejegyzés őt feltétlenül kereskedővé minősiti; vagy ellenesetben ha a válalkozónak ezen anyag beszerzés iparszerü foglalkozásához tartozik, vagy iparszerü foglalkozását képezi, minthogy az utóbb említett és ily ügyletekkel való iparszerü foglalkozása őt kereskedővé minősiti, kinek üzlete folytatásához tartozó minden ügyletei a ker. törv. 260. §. alapján keresk. ügyleteknek tekintendők, tehát az építési anyagszerek vétele is, — különbség nélkül, hogy azok felhasználása, a fent kijelölt első vagy második módon történik. — Fenforgó esetben a felek a felvetett kérdés elbírálásához mi támpontot vagy adatot sem szolgáltattak, és igy miután alperes távolról sem érinté annál kevésbé bizonyitá, noha ez neki kötelességében s módjában is állhatott, hogy a felperestől vásárolt téglát mily módon használta fel, — fentebbi beismerésének s annak figyelembevételével: hogy építészi üzlete az ennek körébe eső ügyletekkel való iparszerü foglalkozást már magában véve is kifejezi s hogy ezen foglalkozás őt kereskedővé minősiti, az vélelmezendő, hogy a kérdéses tégla vásárlás irányában a ker. törv. 260. §. értelmében keresk. ügyletet képez; mert alperes azt, hogy ezen ügylet fenebbi értelemben keres, ügyletnek egyátalán nem volna tekinthető, vagy hogy az üzlete folytatá>áho^ nem tartoznék, a fent tárgyalt törvényes elövelelem ellenében igazolni tartozott volna, a mit azonban meg sem kísérlett. — Habár tehát alperes nem bejegyzett kereskedő is, az elősorolt indokok alapján a birói tárgyi illetőséget megállapítani kellett." Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő azt, hogy építkezésekkel iparszerüleg foglalkozik s az e minőségében bevásárolt nyers építési anyagokat a háztulajdonosok részére dolgozza fel, — elismerte.* Ezen beismerésével szemben pedig az első bíró helyesen tekintette a szóban álló vásárlási ügyletet kereskedelmi ügyletnek s végzését a kereskedelmi törvényből oly alaposan indokolta, hogy az annak ellenében a semm. panaszban kifejezett azon merőben tarthatlan nézet: miszerint az építész által vásárolt téglák iránti jog-