Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 27. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 2. [r.]

107 ügyletekre a keres, törvény alkalmazást egyátalán nem nyerhetne, — külön czáfolatot nem szükségei." (1877. márcz. 27. — 4593. sz. a.) Az igazolással élő fél a kiliizött határnapra meg nem jelenőén, a perrend ill. §-sza alkalmazásának helye van. Mihály Ezekiel mint Róth jogutódja — Festinger Harnik és Rosner Ábrahám bej. kereskedők e. 1876. aug. 5. a kolosvári tszék mint kereskedelmi birósághoz keresetlevelet adott be 500 f mint terményszállitási ügyletben adott foglaló visszafizetésére. Alperes a perfelvételre sept 13-kán meg nem jelenvén — orvosi bizonyitvány alapján igazolási kérvényt adott be melynek tárgyalására november 18. tüzetett ki. — Alperes erre sem jelent meg s a tárgyalás felperessel fejeztetett be, ki az igazolást kifogásolta. A tszék mint keresk. biróság 1876. nov. 28. — 118S0. sz. végzéssel alperes igazolási kérelmének helyt nem adott; mert felperes az igazolási kérvényben felhozottakat tagadván, ennélfogva miután alperes a tárgyalásra meg nem jelent s állitásait nem bizonyította, azokat figyelembevenni nem lehetett, — különben is csak a czég egyik tulajdonosa levén beteg, a másik a képviseltetés iránt a szükséges intézkedéseket megtehette volna. Alperes ezen végzés e. semm. panaszt adott be. A Semmit ó' szék azt elvetette; „mert panaszttevö fél az igazolási kérelem folyián kitűzött határnapon meg nem jelenvén, felperes kifogásai alapján a kir. tszék helyesen és a perr, 111. §-nak megfelelően határozott, midőn az igazolási kérelemnek helyt nem adott — a semm. panaszban ftlhozottakat tehát figyelembe venni nem lehetett." (1877. márcz. 22 — 5154. sz. a.) A per indításra az üzleti társak részérőt szükségelte törvényszerű meghatalmazást, a néhány üzleti társnak határozóról felvett jkönyvben kifejezett megbízás j — nem pótolhatja. Reizmau Bernát ugy is mint Markovits E. Weinberger H. és Kornstein J. megbizottja — F i a 1 k ovitsMendel e. s.-a.-uj h e 1 y i tszék mint keresk. jbirósághoz keresetlevelet adott be a gr. Sztáray Antaltól megvett erdők s azokhoz tartozó ingóságok kezelése tekintetéből leendő átadása végett — 1876. július 26-kán — miután nevezett felperesek 1871. évben ügyleti társas viszonyba léptek aziránt, hogy gr. Sztáraitól 110,000 frtért megvett erdők azon vételár összeg aránya szerint közös haszon s veszteségre tulajdonukat képezzék. Tárgyalás befejeztével a tszék 1876. sept. 28. kelt Ítélettel felperest keresetével elutasította s 20 frt perköltségben marasztalta. A kir. tábla, hová az ügy felebbeztetett, hivatalbóli semmiséget észlelt a felperes társak meghatalmazásának hiányából. A Semmitőszék a tszék Ítéletét s előző eljárását hivatalból megsemmisítette (297. §. 15. p.) s a keresetlevelet felperesnek visszaadatni rendelte ; „mert felperes több felperes társ nevében lépvén fel, — miután ezek részéről meghatalmazását a perr. 553. §. értelmében kiállított meghatalmazványnyal nem igazolta, — a gr. Sztáray A. erdejének megvételéből eredhető közös haszonra s veszteségre egyesült alkalmi társaság néhány tagjának határozatáról felvett s a keresethez B. alatt csatolt jkönyvben kifejezett megbízás pedig a törvényszerű meghatalmaztatást nem pótolhatja — annálfogva Reizman B. a többi felperes társak nevében meghatalmazás nélkül eljárónak levén tekintendő — az ítéletet stb. hivatalból megsemmisiteni kellett." (1877. márcz. 22. — 2025. sz. a.) Az üzleltársasági viszonyból származtatott, s annak megszűntével a nyereség osztalék rész kiadására a bej. kereskedő társ ellen irányzott kereset kétségtelenül a keres, biróság illetőségéhez tartozik. Taschauer Adolf nagy-kanizsai lakos — Rosenberge r Mó r kaposvári bej. kereskedő e. 1876. decz 31. a kaposvári tszék mint keresk. biróságnál rendes keresetet támasztott 400 frt fizetésére, — miután alperes felszólítására 1876. septemberben gabona üzletébe 400) frt betéttel hallgatag társul beállott s m'nt ilyen deczernberig abban működött; mely idő alatt a könyvből is kitünőleg legkevesebb 1809 frt tiszta nyeremény jött be; ebbö'l azonban a 4000 frt visszaadásával csak 200 frtot fizetett felperesnek, daczára hogy részére V, köttetett ki. Alperes az illetékességet kifogásolta. A tszék mint keresk. biróság illetőségét megállapította; mert felperes keresetét az alperesseli üzlet társasági viszonyból származtatja, annak érvényesítése pedig a ker. törv. 260. §. 1. bekezdése, s az eljárási rend. 5. §. 2. p. szerint s tekintettel alperes bejegyzett kereskedői minőségére — feltételenül a keres, biróság illetőségéhez tartozik. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt elvetette; „mert az eljáró tszék mint keresk. biróság illetősége jelen keresetre nézve mely a társasági viszonyból származtatik s a mondott viszony megszűnése után a még ki nem szolgáltatott 400 frt nyereségi osztalék iránt alperes mint bej. kereskedő ellen indíttatott, — tekintettel a keres. törv. 2G0. 26J. §§. s a minist, rend. 5. §. 2. p. s a 6. §. 3. pontjára — kétségtelen ;" „és mert annak elbírálása, váljon a kereset alapjául szolgált ügylet illetve egyesülés létrejött-e és minő feltelek mellett ? az ügy érdeméi e s nem a bírói illetőség keretébe tartozik." (1877. márcz. 22. — 4877. sz. a.) A szegedi ügyvédi kamara 1870. évi jelentése. (Folytatás.) A zugirászat az ügyvédség hátrányára most is csak oly mérvben burjánzik, mint azelőtt. Mult évi jelentésünkben elég élesen kimutattuk a zugirászat fészkét, és eredménye vajmi kevés lett. Egy rendelet bocsáttatott ugyan ki, mely emlékezteti a biróságok és törvényhatóságok főnökeit a törvény és korábbi rendeletekre és utasítja azok szigorú megtartására; de azóta senki sem kérdezte meg, mit eredményezett ezen leirat, senki sem ellenőrizte azt, és a zugirászat sajnálatos módon tenyészik tovább, sőt a nagyméltóságú ministeriumnak egy közelebb kibocsájtott rendeleténél fogva, melyben a sommásügyi személyes képviseltetési jog a telekkönyvi beadványokra is kiterjesztetik, az még több táplálékot nyert, mondhatni jogosulttá lett; mert a beadvány mégis csak nem személyes képviselet s ha ahhoz az ügyvédi ellenjegyzés mellőzhetőnek kimondatott, nem más az, mint a zugirászatnak valóságos fölszabadítása. Pedig most is a zugirászat fészkéül főképen a telekkönyvi irodát s mellette a törvényhatósági, községi és árvaszéki irodákat jelölhetjük ki. 27*