Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 25. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 1. [r.]

\ 100 meghatározva, váljon a törvényszék polgári avagy bün­fenyitő osztálya illetékes-e? A fenyítő illetékességet kö­vetkeztethetni azon rendelkezésből, hogy a törvényszék a pör folyamában vizsgálatot is rendelhet el az ügyvéd ellen; ha pedig a polgári törvényszék az illetékes: váljon a fegyelmi panasz mindjárt keresztlevél alakjában érvé­nyesítendő- és a pörtári s/abályok szerint kezelendő-e vagy sem? Mindezek kétség tárgyai. Alázatos nézetünk szerint tehát ezen §-nak a fe­gyelmi eljárást akadályozó rendelkezései szintén szaba­tositandók s az ügyvédi kamarák fegyelmi hatalmának bizvás átengedendők volnának. (Folyt, köv.) Báron testvérek c. Magyar ált. földhitel részvény­társnlat. Báron testvérek bpesti keresk. czég (bankárok) — a ,M agyar ált. földhitel részvén y-t á r s u­lat' e. 187b. jul. 15-kén a bpesti váltó tszék mint keresk. bírósághoz — a keresk. törv. 174. §. értelmében kerese­tet adott be az 1876. jul. 5. megtartott társulati közgyű­lés azon határozata megsemmisítésére, melylyel dr. Grünbaum Ármin, br. Tinti Károly, Kern Ágoston, Mauthner Károly bécsi lakosok igazgatókkká, — és Ge­rold Mór, Rosmanith Alajos és dr. Soheinpflug szinte bécsi lakosok a felügyelő bizottság tagjaiul lettek megválasztva. A bpesti keresk. tszék 1876.okt.2. — 102809. sz. a. Ítéletet hozott, melylyel alperes társaság 187o. jul. 5-kén tartott közgyűlése határozatának azon részét, mely szerint a fentnevezettek megválasztattak — ér­vénytelennek mondotta ki s a nevezett igazgatókat az ezennel elrendelt uj választás megtörténte után a czég­jegyzékből töröltetni rendelte, mi végből jogerőre emel­kedése után ezen ítéletnek egy példánya a czégjegyzéki hivatalba közlendő; utasitatván egyszersmind a társu­lat hogy az az által hiányzó tagok helyett a mielőbb megtartandó közgyűlésen ujakat válaszon, a közgyűlési jkönyvet terjesze be s a czégjegyzési aláírások bejegyzése iránt intézkedjék; a perköltségeket kölcsönösen megszün­tetvén ; következő indokokból: „A keresk. törvény a részvényesek jogos igényeit minden jogtalan károsodástól megvédendő, szigorú óv­rendszabályok által kívánja a részvény-társaságok ügyeit intéző s ellenőrző igazgatóság — illetőleg felügyelő bi­zottság törvény — vagy kötelesség ellenes cselekményeért vagy mulasztásaért kiszabott jogkövetkezmény éknek, az erkölcsi s anyagi felelőség érvényesülését biztosítani:" „Habár kétséget nem szenved, hvgy a bírói ítélet­ben kiszabott vagyon felelőség terhe alól oly külállam polgára a mely közt (mint p. o. Ausztria, Poroszország) és államunk közt jogsegélyezési szerződési viszony áll fenn, s ennélfogva az Ítéletek kölcsönösen végrehajtatnak, — nem menekülhet, másrészt azonban a kölcsönös jog­segélvezési viszony nem terjed annyira, hogy egy más államhatósága által kiszabott rendbüntetések, milyenek a keres. törv-. 218. stb. §§-ban felsoroltainak, belföldi honos ellen foganatositassanak." ..Ebből önként következik miszerint az emiitett fe- ! lelőseg által egyenlően érintett igazgatósági s fel. bizott- j sági tagok közül kell, hogy legalább a határozó több- ! ség belföldi honosokból aljon , a kik esetleg együttesen feleletre vonhatók, s a kiket panaszló félnek nem kell külföldön keresnie." „Ennek valamint annak elóre bocsátásával, hogy a jelen keresettel kifogásolt igazgatósági s fel. bizott. ta­gok rendes lakhelye tekintetében csak a közgyűlés meg­tartásának időpontja, nem pedig a per folyama alatt ne­talán változott viszonyok jöhetnek figyelembe, a tény­kérdést illetőleg kétségen kivül áll, miszerint az alp. tár­saságnak közgyűlésen megválasztott igazg. s felügy. ta­gok közül Tinti, Grünbaum, Gerold, Rozmanith és Scheinpflug — alperes beismerése szerint is — minyájan bécsi lakosok — továbbá azon felperesi állítás, hogy Mauthner és Kern igazgatók is bécsi lakosok, vagy leg­alább megválasztatásuk idejében azok voltak, alperes tagadása s az alperesi y. 2. 7 a. bizonyítékok ellenében a B. a. rendőrígazgatósági bizonyitványnyal beigazolt­nak tartandó ; mert mig az 7. s 2. '/. alatti bejelentési czédulák, melyek közül a 2. •/. a. Mauthner Károlyra szóló, épen a közgyűlés napján adatott ki, nem rendes lakást hanem csak ideiglenes tartózkodást igazolnak, — a B. alatti az illetékes bécsi réndőr igazgatóság által a közgyűlés után t. i. jul. 30-kán kiállított bizonyítvány által begyőzetett, hogy nevezett igazg. tagok rendes lak­helye Bécs volt. — AB. alatti teljesen bizonyító okirat ellenében alperesnek — ha nevezettek, mint alperes ál­litá, csakugyan bpesti lakosok voltak már akkor állan­dóan — módjábau állott emez állítását a B. a. ellenében, vagy itteni adó fizetést tanusitó, vagy az itteni állandó lakást a B. állatihoz hasonlóan bizonyító közhatósági ok­mánynyal igazolni, mit azonban nem tett s a5. a. közok­mány ellenében hasonló közokmányt elő nem mutatott; annak ellenében pedig a tanuk vagy eskü általi bizonyí­tás meg nem engedhető, annyival inkább nem, mert a bécsi cs. keresk. tszék czégjegyzési hivatala által D. és E. alatt kiadott bizonyítványokként Kern és Mauthner béssi felszámolás alatt álló bankoknál még 1876. sept. 4-kén is czógvezetői jogosultsággal bíró felszámolókként voltak bejegyezve, mely hivatalt másként mint bécsi la­kosok teljességgel nem vihették volna s igy a törvényes értelemben vett „rendes lakhelyök" tekintetében kétség sem foroghat fenn." „Miután ezek szerint Kern s Mauthner igazgatók is megválasztásuk időpontjában mindenesetre bécsi lako­soknak tekintendők; és igy nem csak a felügy. bízottság tagjainak többsége (a/s része a tagoknak) hanem az igaz­gatósági tagoknak többsége is (*/ része a tagoknak) kül­földiekből áll." „Ezeknélfogva a kérdéses választásokat ugy a tör­vény mint különösen az igazg. tagokért a társ. alapszab. 18. §. szerint is érvénytelennek kimondani kellett, még pedig valamennyiét azért, mert az hogy kimaradjon s ki­törültessók a külföldiek közül a dolog természete szerint meg nem állapitható. A perkölts. megszüntetése a per természetéhez képest a perr. ;25l. §. s még azon alapszik, mert minden részvényesnek nem csak jogában áll, de egyszersmind a saját jól felfogott érdek által parancsolt kötelessége is a törvénynyel, vagy alapszabályokkal ellenkező közgyűlési határozatok ellenében a törvény által nyújtott biztosítékot igénybe venni." (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre' 8 frt. fél é negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. évre 4 frt. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39.

Next

/
Thumbnails
Contents