Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 25. szám

Budapest, 1877. péntek, márczius 30. 25. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARM. Tartalom : — Észrevételek egy jogesetre. — Szegedi kamara jelentése. — Báron testvérek ügye. íj|sÉ: ~ Lapunk jelen száma folyó évnegyedben utolsó levén, és azzal a jan.—márczinsi elöíi. időszak lejárván, tisztelettel felkérjük előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben elöflzetöink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Észrevételek a „Törv Csarnok ' mult évi 94. számában közlött jogesetre/) M . . . cs M. . .-tói. E szaklap mult évi 94. számában közlött jogeset oly jogi kérdést tartalmaz, mely a szerzett jogok, és a birtok biztonságára nézve felette nagy horderejű, és igy megérdemli, hogy a t. jogközönség előtt megvitattassék. A jogeset a mint az közölve van röviden ez: id. Tóth György 1852. évben elhalván végrendeletet hagyott maga után, melyben ingatlanait ifj. Tóth Györgynek akként hagyományozta, hogy azok ennek halála után Tóth Bálint fiaira szálljanak. Ezen utóörökösök csak 1873. évben adtak be keresetet ifj. Tóth György ellen utóöröklési joguk elismerése, és telkönyvi bekeblezése végett. Az első' biróság a keresetnek adott helyt és alperest kötelezte felperesek utóöröklési jogának elismerésére és annak tűrésére, hogy tulajdonjogának azon korlátolása jegyeztessék lel, miszerint alperes elhaltával felperesek vannak az utóöröklésre feljogosítva. Ezen itélet azzal indokoltatik, hogy végrendelkező id. Tóth György végrendelete az o. p. t. k. életbelépte előtt kelt, tehát tartalma az akkori törvények szerint Ítélendő meg, a végrendelkező pedig szerzeményeiről tetszése szerint rendelkezhetett. A többi indokokat mellőzöm, mert azok a jelen értekezlet tárgyát képező kérdésre nézve közönbösek. Kétséget nem szenved e szerint, hogy az első biró szeme előtt csak az ősis. pátens 6. §. lebegett. Ámde ezen §. eltekintve attól, hogy nem tartalomról, henem érvényességről szól, világosan azt rendeli, hogy az o. p. t.k. életbelépte előtt kelt végrendeletek „érvényessége — de csak is — az örökhagyó rendelkezési jogára, és az örökös öröklési képességére nézve — a végrendelet keltekor kötelező törvények szerint ítélendő meg." Ezen intézkedése az ős. pátensnek szükséges volt, mert a 9. §. szerint az o. p. t. k. életbelépte után is — egy év alatt — lehetett előbb kelt végrendeleten, vagy törvényen alapuló örökösödési *) Szükségtelen mondanunk, hogy jelen értekezés legkitűnőbb jogtudósaink egyikétől van — tartalmának nagy alapossága, erős érvelései azt ugy is eléggé feltüntetik. Seerh jogot per utján érvényesíteni, s ily perben a régi végrendelet érvényessége az előbbi magyar törvények szerint megítélendő volt. Ha például idősb Tóth György nem szerzett, hanem öröklött javakról végrendelkezett, és felperesek atyát mint egyik fiát kizárta volna az örökségből, ez utóbbi végrendelet érvénytelenítési pert indíthatott volna a 9. §-ban kitűzött idő alatt, és a végrendelet — miután nem az öröklött és szerzett javak közti különbséget nem ismerő o. p. t. k. uralma alatt kelt — a magyar ősiségi törvények szerint érvénytelennek nyilváníttatott volna. A közlött esetben maga alperes kénytelen volt elismerni, hogy id. Tóth György végrendelete érvényes, mert szerzett javakról intézkedett; minthogy különben jelenlegi birtokának alapját ön maga döntötte volna meg; a közlött esetben tehát azon kérdés, váljon id. Tóth György végrendelete érvényes-e ? nem képezhette a vita tárgyát. Ámde más kérdés az: váljon a 6. §. fent idézett szavaiból következik e az, hogy az id. Tóth György végrendelete az o. p. t. k. életbelépte után is megtartotta e hatályosságát? vagyis váljon felpereseknek a kérdéses végrendeletben szabályozott utóöröklési joguk még az o. p. t. k. életbelépte után is érvényesíthető e vagy nem, és ha igen, tartoztak volna e felperesek azt a 9. §-ban kitűzött egy év alatt érvényesíteni, vagy pedig érvényesíthetik e azt most is, vagy bármikor későbben ? Ezen kérdés nem a 6. hanem az 5. §. szerint oldandó meg. Ugyanis ezen §. világos tartalma szerint „az o. p. t. k. életbelépte után az öröklött és szerzett, adományi és más javak, ugy a fi- és leányág közötti különbség sem az élők közötti vagy halálesetérei rendelkezési jogra, sem pedig a törvényes örökösödésre befolyással nem bir ; és az o. p. t. k. örökösödési szabályai a vagyon és személy minden nemeire kiterjednek." „Ebből kétségen kivül következik, hogy ifj. Tóth Györgynek, ki a kérdéses ingatlanokat az o. p. t. k. életbelépte vagy is 1853. évi május 1. előtt birtokba vette, daczára annak, hogy a végrendeletben, melynek alapján az ingatlanokat birtokolja felperesek mint utóörökösök vannak hivatva, az érintett napon szabad rendelkezési joga beállott, és az tekintettel az o. p. t. k. szabályaira, soha meg nem szűnt, valamint az ideig], tőkezési szabályok 7-ik §-a szerint most is fennáll; hogy tehát az utóöröklést szabályozó végrendelet ez utóbbira nézve hatályát elvesztette." Mert az 5. §. a javak minden nemeiről intézkedvén, különbséget nem tesz arra nézve, hogy az 1853. május 1-ét túlélő birtokos az öröklött javakat végrendelet vagy törvényes örökösödés alapján öröklötté; mi kitetszik az idézett 5. §. azon további intézkedéséből is, melyszerint „oly javak birtokosainak, melyek csak fiágra vannak szabályozva, megengedtetik, hogy három év alatt javaikat ismét a fiágra szabályozhassák" mert ezen intézkedése az 5. §-nak felesleges lett volna, \ húsvéti szent ünnepek miatt lapunk következő száma csak april 0-án jelenhet meg.