Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 25. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 1. [r.]

9S ha az ős. pátens a régi végrendeleteket, melyek által a javak fiágra voltak szabályozva, nem csak a 6. §. szerint érvényeseknek, han jm hatályosaknak is tekintette volna. Ha most figyelembe vétetik, hogy az ősiség már a pátens előtt, vagy is az 1848. 15. t czikk által t e Íj e s e n, és tökéletesen eltörültetett; hogy továbbá az ős. pat. 5. §-a a végrendelet, és törvényes örökösödés alapján öröklött javak között különbséget nem tesz; hogy a 9. §-ban kivételesen megengedi, mikép az o. p. t. k. életbelépte előtt keletkezett jogok érvényesíttethessenek ugyan, de csak egy év alatt; hogy végre az ős. pátens a régi zálogok visszaválthatását bizonyos időre szoritja, és többnemü pereknek az o. p. t. k. életbelépte utáni megindítását és az előbb meginditottaknak folytatását meg nem engedi; ha — mondom— mind ez figyelembe vétetik: lehet e akkor képzelni, hogy az ős. pátenst életbeléptető törvényhozó épen akkor, midőn az ősiségnek teljes eltörlésénél fogva annak minden káros következményeit megszüntetni, a birtokviszonyokat az „uti possidetis" és nom a „quojurepossidetis" elv alapján szabályozván a birtokot minden megtámadhatástól mentesiteni; a bizonytalanságot melynek a birtok a magyar törvény szerint ki volt téve, megszüntetni, és az o. p. t. k. szabályait minden jogviszonyokra alkalmaztatni szándékolta, — egyszersmind a magyar magánjognak oly intézkedéseit kivánta volna hatályukban meghagyni, melyek szándékával világos ellentétben állván azt végkép meghiúsítanák? vagy is képzelhető e, hogy a törvényhozó daczára az 5. §. azon intézkedésének, mely által a szabad rendelkezési jognak a régi törvényeken alapuló korlátait megszüntette, —megengedte volna, hogy a régi végrendeletekben szabályozott utóöröklési jogot a legkésőbb ivadék is, — tehát a ínég nem is született, hanem csak talán egy évszázad múlva születendő utóörökösök is, bármikor érvényesíthessék? Már pedig ezen képtelenség természetes következménye lenne az első bírói ítélet indokolásának, mely szerint felperesi keresetnek azért adatott hely, mivel id. Tóth György szerzeményeiről szabadon rendelkezhetett. Hiszen az ezen indokolásban kimondott elv nem ismer más határt, mint azt, melyet az 1-ső biró az ős. pátens 5. és 9. §§-aiban megtalálhatott volna. A kérdéses esetben csak az első utóörökösök léptek ugyan fel utóöröklési joguk érvényesítése végett; de a fentebbi indoknál fogva oly utóörökösöknek keresetét sem lehetne elutasitani, kik valamely más végrendelet tartalma szerint talán csak az ötödik, vagy tizedik örökös halála után következnének, hacsak a végrendeleti javak szerszeményiek volnáuak; vagy ha ezek most nem lépnének fel, vagy pedig még nem születtek, a telekkönyvi birtokosnak szabad rendelkezési joga mindaddig maradna bizonytalan, mig életben van oly várományos, ki az utóöröklésre van hivatva, — sőt mindaddig, mig a lehetőség fenuáll, hogy a végrendeletben hivatott örökösök születhetnek. Ha ily képtelenséget megengednénk; ha t. i. az ős. pátens 6. §-ának oly értelmet tulajdonítanánk, hogy a régi végrendeletnek nem csak érvényessége, hanem hatályossága is a régi magyar törvények szerint ítélendő meg: akkor az ősiség teljes és tökéletes eltörlésének, mely az 1S48. évi 15. §. törvényczikkben kimondatott, és az ős. pátens 5. §-ának épen semmi értelme sem volna; de még kevésbé lenne értelme a 9 §-nak; mert ha a birtokos nincs biztosítva a régi végrendeletben szabályozott, de csak az o. p. t. k. életbelépte utáa keletkezendő utóöröklési jog miatti megtámadliatás ellen, akkor nem volt ok | arra, hogy a birtokos a 9. §, szerint az előbb már keletj kezett jogok érvényesítése ellen egy évi határidő kitűzése és különbeni jogelenyészés fenyegetése mellett biztosittassék. Hiszen ha az ős. pátensnek czélja az volt, hogy a birtok bizonytalansága és ingatagsága megszüntettessék,a hitel a később behozott telekkönyvek által emeltessék, és az o. p. t. k. szabályai a további öröklési esetekre alkalmaztassanak, akkor ezen czél elérését inkább meghiúsítaná a még nem keletkezett, hanem quando coeli keletkezendő, mint a már az az o. p. t. k. életbelépte előtt keletkezett jogok érvényesítésének zár határidó nélküli megengedése. (Folyt, köv.) XA szegedi ügyvédi kamara 1816. évi jelentése. Ezen mindig az önálló s független szakvéleményezés hü kifejezéséül szolgáló évi jelentésben előre bocsátatnak a kamara beléleti müköodésére vonatkozó adatok. Ezekből látjuk, mikép a lefolyt évben hozzá folyó ügyekben 718 — s fegyelmiekben 207 bradvány érkezett. 1. A folyó ügyek közt ügyvéd felvételi kérvény volt: 26, — ügyvédjelölti pedig 30 — a többi ministeri rendelet, megkeresések stb — Ügyvéd felvétel csak egy tagadtatott meg. így 1876. végéig 183 ügyvéd volt bejegyezve. — Ezek közül 7 lemondás — s 2 halálozás folytán kitörültetett. — Pártfogó ügyvéd 16 rendeltetett ki. — Öt ügyvéd könyve hitelesíttetett. Ügyvédjelölti felvétel 2 esetben utasíttatott el. Bejegyezve volt összesen: 79. — Elköltözött 11, ügyvéddé i felvétetett: 8; joggyakorlatát félbeszakította: 4. 2. Fegyelmi ügyeket illetőleg 33 ügyvéd e. • 54 esetben emeltetett panasz; melyekből illetéktelenség| bői 23 s tényálladék hiányából 8 lett beszüntene, 1 viszj szavonva. A tszékkez áttétetett 7 — rendre utasíttatott j 5, fegyelmi vizsgálat 4 esetben rendeltetett. Ügyvédjelöltek e. 2 panasz adatott be. A kamara 5 közgyűlést — 25 választmanyit — ] s 5 fegyelmit tartott. A kamara összes bevétele volt: 3040 frt 58 I kr. — ebben tagdijakból 1470 írt, felvételi dijakban 200 j frt. — A kiadás pedig tett: 2631 ftot 13 krt. A tény| leges pénztári állapot az év végén 2S2 frt 2;) krt muta| tott fel. A mi a kamara szellemi munkálkodását illeti, ; arra nézve megjegyeztetik: hogy „valahányszor vélej ményadásra fölszólítva lettünk, véleményünket a fönni forgó kérdésben őszintén és léplezetlenül előadtuk. így tettük azt a telekkönyvi tjavaslattal szemben." Óhajtjuk, hogy fölszólalásunk kellő figyelemre méltattassék,mielőtt a törvényjavaslat a törvényhozásnak bemutattatni fog, és reméljük, hogy a mi és társkamaráink fölszólalásának figyelembevétele után beterjesztendett törvényjavaslat a törvényhozás által törvényerejére emeltetvén, az elmélet és gyakorlat követelményeinek egyaránt megfelelni fog." „Ez alkalommal nem mulaszhatjuk el sajnálatunkat | kifejezni a fölött, hogy Nagyméltóságod a föntjelzett utat csak kivételkép követi és igen tontos esetekben — mint p. o. a gyámi törvényjavaslatnál — az ügyvédi kamarákat teljesen mellőzi." „Távol legyen tőlünk, hogy mi az ügyvédi kamaráknak beavatkozási jogot vindikálnánk az igazságügyi törvények alkotására hivatott közegek eljárásába; de i legbensőbb meggyőződésünk, hogy például az u n. b é-