Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 23. szám

Budapest, 1877. péntek, márczius 23. 23. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : M. nyugoti vasút társ. jogeset. — Viszonválasz Horváth Gyulának. — Keresk. döntv. UjBp"" A jan.—márcziiísi előfizetési időszak c* napokt.an lejárván, tisztelettel felkérjük előfizető­iuket, szíveskedjenek az előfizetés megújítása iránt mielőbb intézkedni. — Köszönettel vennők, halapunk támogatói hatás- és ismeretségi körük­ben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány teljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési díj ezentúl is évnegyedre 3 írt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. •I o g e s e f. Administrations Comptoir für euvopüisehe Eisen­bahn-Werthe — c. Magyar nyugoti vasut-társulat. (Vége.) A legf. ítélőszék a kir. tábla ítéletét helyben­hagyta— tehát felperest keresetével elutasította: Indokok: „Felperes keresetét az A. elsőbbségi részlet kötvényre állapítja, állítván hogy alperes társu­lat tartozik a 200 ftról o. é. ezüst pénzben, vagy délné­met 233y3 vagy 133tallér értékű tallérról szóló ki­sorsolt kötvényeket, valamint azok esedékes szelvényeit az általa megjelelölendő bel- s külföldi fizetési helyeken, a tulajdonos szabad választása szerint, vagy oszt. ért, ezüst pénzben, vagy a mondott két utóbbi érték egyiké­ben, beváltani. Mivel azonban alperes ezen kötelezettsé­gének eleget nem tett, a mennyiben az 1874. april l-jén kisorsolt kötvények s ugyanazon évi okt. l-jén lejárt szelvények beváltására külföldön fizetési helyeket ki nem jelölvén, — a beváltást belföldi fizetés helyeken csak oszt. értékű ezüst pénzben teljesítette, — mi által felpe­resnek, ki az öt illető' összeget csak óvás mellett vette fel, az oszt. ért. ezüst pénz irányában a fizetés napján vagy is 1874. okt. 12-kén a tallér értékhez képest fenn­állott árfolyam szerint 22664 frt 46 kr. kár okoztatott, — kéri alperest ez összegben stb. marasztatni u „VI kereseti kérelemnek azonban helyt adni nem le­hetett. — A részletkötvényeknek alapul szolgáló •/. a. elsőbbfégi főkőtvény tartalmából ugyanis kitűnik, hogy alperes társulat a M. nyugoti vasút kiépítésére szükséges 36 millió oszt. ért. frtnyi alaptőkének teljes beszerzésére 105,000 dar. egyenkint 200 oszt. ért. ezüst ftról vagy 233 73 ftról délnémet értékben, vagy 133y, tallér ért. tallérról, együttesen pedig névszerint 21 m. oszt. ért. ezüst ftról elsőbbségi részletkötvényt bocsátott ki s ezért a részletkötvények birtokosaitól 21 m. oszt. ért. ftot vett fel ezüstben kölcsön mint elsőbbségi kölcsönt, — kinyi­latkoztatván, hogy a részletkötvények birtokosainak 21 millió oszt. ért. ezüst fttal, — mindegyikének pedig kü­lön a megfelelő részösszeggel és 5%-tóli kamataival tartozik." „A főkőtvény ezen tartalma tehát, mel\ beii világo­san ki van fejezve, hogy a M. nyugoti vasút társulat 21 m. oszt. ért. ezüst i'tról szóló elsőbbségi részletkötvényt bocsátott ki, s ugyan ennyi összegre mennő ezüst ittál tartozik, — teljes bizonyítékot nyújt aziránt, hogy a kérdéses elsőbbségi kölcsön oszt. ért. ezüst irtokban vé­tetett fel — következőleg annak visszafizetése, akár egész­ben, akár egyes részeiben, más pénzben alaposan annál kevésbé követelhető; mert felperes a perben ismételten felhozott azon állítását, hogy a nevezett elsőbbségi köl­csön valósággal 3-féle pénznemben vétetett fel, mi\el sem igazolta ; sőt ez állítását keresetlevele első soraiban ön maga megezáfolta, beb mervén hogy a M. nyugoti vasút társulat 1870. évben a 21 m. frtnyi kölcsönt ezüstben vette fel." „A főkötelezvény ezen tartalmát nem másítja meg az abban felvettt azon kitétel: hogy a részletkötvények 200 oszt. ért. ftról ezüstben vagy 233 V3 délnémet ftról vagy 133y3 tallér értékű tallérról mondatnak kibocsátot­taknak, mert megelőzőleg világosan azt foglal;a magá­ban, hogy az egész kölcsön összeg 21 m. fit oszt. ért. ezüst pénzben vétetet fel, s mert ehhez képest a délnémet forint és tallér érték csak mint, az oszt. ért. ezüst frt ak­kori egyenértéke —az összehasonlítás czéljából lett a fő­kötvénybe beiktatva." .Ebből folyólag kétségtelen, hogy felperes kere­setének az A. a. rés-letkötvény sem nyújt alapot ugyanis — „a. A részletkötvény bevezető soraiban összhang­zóan a fő kötelez vény nyel határozottan az mondatik: hogy alp. társulat a mozdony vasút létesítéséhez megkí­vántató alaptőke kiegészítésére 21 m. oszt. ért. e2üst frt kölcsönt vett fel s a kölcsönérték felvétele után 105,000 dar. 200 o. é. ezüst ftról, mely egyenlő (gleich) 233 '/3 délnémet fttal vagy 133 '/3 tallér ért. tallérral — szóló részletkötvényt adott ki — mely körülmény világosan oda mutat, hogy akkoriban lOO o. e. frt ezüstben, a mondott 2 értékbeli pénznemmel egyenlő arányú volt 9 a két utóbbi pénzérték kitétele nem az abban teljesítendő fizetés tekintetéből, mint inkább azért történt, hogy fő­leg külföldiek előtt a 200 o. é. ezüst frt mennyisége ki­tüntetve s minden átszámítás nélkül azonnal ismeretes legyen." „b. Hogy a kisorsolt kötvények törlesztése más mint o. é. ezüst frtban szándékban sem volt, igazolja a részletkötvény 2-ik pontja, melyben az engedély tartama alatti törlesztések fedezetére, alp. társulatnak a magyar kir. kormány által mértfőldenkint 360,400 e. é. ezüst fo­rint, — az osztrák cs. kormánytól pedig: 719,800 frt név­leges tőke után 5°/0 tiszta jövedelem ezüst pénzben biz­tosíttatott, s a 3-ik pontban valamennyi 105,000 dar. részletkötvénynek a két kormány által helybenhagyó t 80 év alatti törlesztési terv szerinti kisorsolása megálla­pittatott; miből önként folyik, hogv abból — miszerint 23*

Next

/
Thumbnails
Contents