Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 22. szám - A bpesti ügyvédi kamara telekk. tjavaslatról 2. [r.]

88 nyilváníttatott. Az 1855. deczember 15. telekkönyvi rendelet 148. §. érteimében ugyanis az, ki valamely a közönséges anyagi jog-szabályok által követelt előfeltételek nem létezése daczára keletkezett bekebelezés által jogaiban sértetett, a bekeblezést eredeti érvénytelenség alapján megtámadhatja, annak kitörlését és az előbbi telekkönyvi állapot helyreállítását követelheti és pedig a telekkönyvi rendelet 150. §. értelmében nemcsak az ellenében, kivel szerződési jogviszonyban állott, vagy ki a bekeblezés érvényessége tekintetében roszhiszemben volt, hanem 3 évig azon kén ény benyújtásától számítv a, melynek folytán a kitörlendő bekeblezés elrendeltetett, azon 3-ik személyek ellenében is, kik időközben a fennálló telekkönyvi állapot alapján telekkönyvi jogokat szereztek és a megtámadott bekeblezés érvényessége tekintetében jóhiszemben voltak. Aszóban forgó ..Törvényjavaslat a telekkönyvi rendtartás tárgyában" ezen helyzeten kétségtelenül javit és a nálunk jelenleg érvényben levő telekk. rendelettel szemben kétségtelen haladást tanusit, midőn a kitörlési kereseteket a bekeblezés eredeti érvénytelensége alapján csak nem változatlanul átvévén és magáévá tévén, az 1871. július 25-iki osztr. telekk. törvény e tekintetbeni rendelkezéseit 3-ik személyek ellenében, kik a telekkvi állapotra tekintettel jóhiszemüleg jogokat, szereztek csak a bekeblezést rendelő határozat elleni felfolyamodás beadására kiszabott határidőtől számítva 60 napig és ezen időig is csak oly feltétel alatt engedi meg, ha annak részéről, ki a bekeblezést, melyről szabályszerűség értesíttetett, eredeti érvénytelenség alapján megtámadni kívánja, ezen körülmény feljegyzése a felfölyamodási határidő alatt a telekk. hatóságnál kérelmeztetik. Azonban, a midőn e javaslat annak, ki a megtámadott bekeblezés elrendeléséről bármi okból törvényszerüleg nem értesittetett, a törlési kereset megindítását 3-ik személyek ellen, a kik valamely • bekeblezésre tekintettel további telekk. jogokat jóhisze- | müleg szereztek, ugy mint az 1855-iki deczember 15-iki ; telekk. rendelet 3 évig engedi meg azon naptól; kezdve, melyen a megtámadott bekeblezés iránti kérvény a telekk. hatóságnál beadatott, végre is a telekk. • jogok biztonságát 3 évre szintén megszün-; te ti. — A telekkönyvek közhitelessége érdekében azon eset- l ben is, ha valaki valamely bekeblezésről törvényszerüleg ? értesittetett, a kitörlési kereset indítása leg - | feljebb egy évig volna megengedendő. Miután a telekk. bejegyzések ipso jure eszközlik a jogváltozást és a bejegyzett jogügyletet függet- j lenné teszik azon tényektől, melyek annak alapjául szolgáltak, ennélfogva a közérdek követeli, hogy a telekk. bejegyzések oly előfeltételektől tétessenek függőkké, melyek a lehető garantiát nyújtják arra nézve, hogy oly jog, melynek anyagi jogi előfeltételei nem léteznek, telekk. bejegyzés által sem keletkezhessék. j Ki nélfog va a törvényjavaslat teljes helyeslésünket találja j akkor, midőn a telekkvi bejegyzéseket általában és kü- | lönöeen a telekk. bekeblezést a nálunk jelenleg érvény- ! ben levő telekkvi rendeletben foglaltaknál szigorúbb elő- j feltételekhez kötni kívánja. A bekeblezés alapjául saol- j gáló okmányok aláírásainak hitelesítésére né'.ve a tör- ' vényjavaslat 37. §-a c) pontjában és a törvényjavaslat 38. § ában foglalt határozatokat azonban helyteleneknek tartjuk. A falusi jegyző, vagy helyettese, vagy a község elöljárója, vagy annak helyettese által eszközölt hitelesítés nem nyújt elegendő biztosságot arra nézve, hogy az okmányok azon felektől származnak, a kiknek nevei azokon jelenkeznek, és hogy azok a felek sajátkezű aláírásait viselik. A két ügyvéd általi hite^sités sem ajánlkozik czélszerünek, mert a hitelesítő ügyvédek rendszerint a felek képviselői lennének és az esetben, ha az okmányok aláirá.-a'nak valóelisága megtámadtatnék, ügyfeleik mellett tanuk nem lehetnének. Igen sajátszerűnek találjuk a 38. §-ban még azt is, hogy csak két ügyvéd együtt bir annyi hitelességgel, mint egy falusi [ arasztbiró, vagy annak helyettese vagy egy falusi jegyző, vagy annak helyettese. Nézetünk szerint magán okirat alapján, ha azt irni és olvasni tudó felek kiállították, a bekeblezés meg volna engedendő, ha azon a felek személyeinek ugyanazonossága és aláírátáik valódisága 3 irni tudó férfi tanú által igazoltatik. Imi nem tudó felek által kézjegygyei ellátott okiratok alapján pedig bekeblezésnek csak akkor volna hely adandó, ha a kézjegy valódisága és a kézjegyet tevő személy ugyanazonossága közjegyző által hitelesítve van. Nem helyeselhetjük, sőt egyenesen hibáztatjuk azt, ha a törvényjavaslat, daczára annak hogy a bekeblezések előfeltételeinek szigoritását a 37. ég 38. §§. szerint maga is szükségesnek találja, mégis bekeblezés e k e t egyes esetekben megengedni kíván akkor is, midőn a bejegyzésekre általában előirt feltételek is hiányoznak. A törvényjavaslat 32. §-a telekk. bejegyzéseket, melyek dologbani jogok szerzését, vagy átváltoztatását tárgyazzák, egyáltalán csak oly okiratok alapján enged meg, melyekben szerzési jogezim foglaltatik Es mégis a 40. §-ban azt mondja, hogy tulajdonjog bekeblezése oly egyoldalulag kiadott elismervény alapján is eszközölhető, melyben valaki, habár a jogezim megemlítése nélkül is, ingatlanát másra átruházottnak kijelenti és a telekk. bekeblezést megengedi. (Folyt, köv.) Semmitüszéki tanácsok márcz. 20-tól. I. Tanáes. Elnök: Mailáth György országbíró. Birok: Soltész, Babos, Láday, Osvald, Lacza. II. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos. Birák: Vértessy, Beke, Szloboda Ferencz, Rauchofer, G-allu. III. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Herberth, Masierevics, Nagy Samu, Bartba Béla, Csoók. IV. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birok: Manoilovics, Pápay, Mers:ch, Elekes, Németh Miklós. Bejelentetett összesen: 487 ügy — ezek közt 7 kereskedelmi, — .5 legf. Ítélőszék s 7 a kir. tábla e. semmiségi panasz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési cár: helyben és vidékre egész évre] 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.