Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 21. szám - A szegedi ügyvédi kamara évi jelentése 1875. évről 1. [r.]

85 könyvi ilgydarabok 1875. évi deczember végéig— kivétel nélkül mind elintézésben részesültek, — és hogy a fenyítő ügyekben 1874. és 1875. évekről csak 95 folyamatban levő hátralék maradt, — ugy hiszszük elegendő bizonyságát adtuk annak, hogy a szegedi kir. törvényszék nem csak az első helyet foglalja el, hanem méltó elismerésünket is érdemli ki. (Folyt, köv.) Semmitöszéki döntvényekA legfőbb ítélőszék ítélete megsemmisítendő, ha bizonyos ingatlanok tulajdoni kiadatásáról levén szó, az alperesek által kiadandó birtokrészek nincsenek akkép meghatározva, hogy a felek ujabb meghallgatása nélkül végrehajtasilag kiadathatnának. Köblös Ferenczné szül. Kristóf Mária s társa — Csiki Judit s Vajda Márton ellen bizonyos ingatlanok tulajdona iránt a m.-vásrhelyi tszéknél pert indítottak, melyben az 1874. decz 29. kelt tszéki ítélet felperesek felebbezése folytán — és 1875. april 9-kén hozott kir. táblai Ítélet alperesek által felebbeztetve, a kir. Curiára felterjesztetett. A legf. ítélőszék itélt: „Mindkét alsó bír. itélet részbeni megváltoztatásával, alperesek a keresetlevélben 1 — 11. sorsz. alatt körülirt ingatlanoknak saját birtokukban levő fele részét köteleztetnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett felperesek birtokába bocsátani. — felperesek keresetük többi részével elutasitatnak s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek .* (1875. sept. 7. - 7991. Elnök: Szabó Samu, ref. 0 c s v a y ) Alperesek semmisógi panaszszal élvén — A Semmitőszéka legf. ítélőszék fentebbi Ítéletét 297. §. 10. p. alapján megsemmisitette. Okok: „Eltekintve attól, hogy az itélet rendelkező része sem eléggé szabatos s határozott, miután abban alperesek a saját birtokukban levő ingatlanok fele részének kiadására köteleztettek a nélkül, hogy egyúttal azon arány megállapittatott volna mely szerint alperesek a keresetlevélben 1 — 11. sorsz. alatt körülirt ingatlanokat birtokukban tartják;" „meg volt semmisitendő a neheztelt itélet azért mert abban azon birtokrészek, melyek alperesek által kiadandók volnának, nincsenek akkép meghatározva, hogy azok a felek ujabb meghallgatása nélkül végrehajtásilag kiadathatnának; ezen kihallgatásnak pedig a végrehajtás folyamában helye nincs;" „mert továbbá az itélet ha a perr. 256. §. rendelkezéséhez képest a kihásitás módja megállapítását a végrehajtásra fentartani kivánta, — a végrehajtásnál követendő utasítást sem foglalja magában;" „ez okoknál fogva de azért is mert a perr. 413. § szerint a végreb. végzés hozatalánál az időközben megnyitott telekkönyv is figyelembe veendő — feltétlen végrehajtás alapjául nem szolgálhat." (1876. jan. 26. — 20755. sz. a.) A kir. tábla Ítélete semmiségi esetet foglal magában, ha az első bíróság által megítélt bekebelezési költségeket a felebbezö alperes hátrányára felemelte, midőn felperes kizárólag a kamatok tekintetéből élt felebbezéssel. G-oldberger Ábrahám — Ragyóczi Antal ellen a munkácsi járásbíróság előtt 4418 frt iránt pert I indított, melynek befejezésével alperes a keresetben s költségekben s ezek közt 15 frt bekebelezési dijakban marasztatott. Mindkét fél felebbezvén — a pesti kir. tábla az alperes által fizetendő bekebelezési dijakat 55 ftra emelte. (1875. sept. 28. — 29105. ref. Németh Lajos. Ez ellen alperes semmiségi panaszt adván be — A Semmitős zék a kir. tábla itéletét 297 §. 13. p. alapján megsemmisitette ; „mert az első foly. biró alperest bekebelezési költségek fejében csak 15 frtban marasztalván, — a kir. tábla az által, hogy azon költségeket 55 ftra emelte fel az első bírósági Ítéletet részben felebbbező alperes hátrányára változtatta meg;" „ezen megváltoztatásnak azon körülmény sem szolgálhat törvényes alapjául, hogy felperes is felebbezéssel élt, minthogy ennek felebbezése kizárólag csak a követelt 4°/0 kamatnak meg nem ítélése miatt emelletvén, az által az itélet egyébb tartalma, következőleg fa költségekre vonatkozó része is nem érintetett." (1876. febr. 15. - 2349. sz. a.) A törvényszék egyes tanácsai között az illetőség s hatáskörre nézve különbség nem létezvén a csődbírósághoz tartozó kereset hivatalból vissza nem ulasitható a miatt, mert az a polgári (szék iktatójába adatott s vezettetett be. Fekete Antal ügyvéd mint Gondos István csődtömeg per ügyelője — Borhy József, HirschlSamu s Weiser Lipót mint azon tömeg csődválasztmány tagjai s Gryürky Imre mint a csődtömeggondnoka ellen 300 frt perügyelői dij megítélése s perügyelői állása alóli felmentetése iránt a gyöngyösi tszékhez keresetet adott be. Ezen kereset azonban a polgári tszék iktatójába adatott be. A tszék ennélfogva 1875. okt. 27. kelt végzéssel azt hivatalból visszautasította; mert a pergyelői dijak megállapitása, ugy ily állás alóli felmentés is a csődbírósághoz tartozik, a polgári tszék által tehát el uem intézhető. Közbevetett semmiségi panasz folytán — A Semmitőszék a neheztelt végzést (297. §. 1. p.) megsemmisítette s a tszéket a kereset ujabb elintézésére utasította; „mert az eljáró tszék egyszersmind csődbíróság is; a törvéoyszék egyes tanácsai közt pedig az illetőség s hatáskörre nézve az 1871. 31. t. cz. szerint különbség nem létezik;" „a kir. tszék tehát a csődbírósághoz intézett keresetet illetéktelenség tekintetéből helytelenül utasitotta vissza." (1876. febr. 10. — 21085. sz. a.) A megyei tiszti ügyésznek a büntető törvényszék által kereset indításra való utasittatása polgári kereset alapjául nem szolgálhat. Krasznamegye tiszti ügyésze — Szálavecz Zsigmond ellen a megyei csendbiztos s pandúrnak kötelesség teljesítésénél elkövetett becstelenitő kifejezések és sértegetések miatt a megye tszék előtt közkeresetet indított, mely polgári per uton letárgyaltatván — a s z.-s zomlyói tszék 1875. július 6-kán ítéletet hozott, melyben alperest a megyei csendbiztos tiszti tekintélyének nyilvános megsértése s hivatalos kötelességót kikül| detése alkalmával teljesítő pandúr, mint közhatalmi