Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 20. szám - Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei 1. [r.]

80 nek. Igen gyakran pedig mire a fél kimutatja, hogy a | másodszori illeték kiszabás alaptalan, és mire ebbeli kérvénye a pénzügyi közegeknél minden retortán áthaladva kedvező elintézést nyer, már más oldalról executio utján az rajta beszedetett. Ka csak ezután következik még az igazi, mert ha valaki illetéktelenül beszedett illeték visszafizetéséért folyamodik, évekig várhat mig visszakapja, noha rajta ugyan csak rövid uton elverték a port. Sz. János. (Folyt, köv.) A Seinnsitüszék teljes íanácsiilósi döntvényei. A Semmitó'szék f. év február 24-k i pl en Ilmában ismét több jelentékeny jogi kérdés került szőnyegre. Ámult 1875. év febr. 18-ki plenumában vitatás alá vétetett azon kérdés: Váljon a feltétlenül marasztaló itélet alapján foganatosított biztositás feloldható-e azon esetben, ha az alsóbb birósági itélet utóbb felsőbb biróságilag feloldatott, és további tárgyalás rendeltetett ? Ezen kérdés megoldásául elvi határozatként kimondatott mikép — „tekintve, hogy a felső bíróság által feloldott vagy megsemmisített itélet jogilag nem létezőnek veendő — az ily felső bírósági határozatokból önként következik, hogy a megsemmisített vagy /eloldott ítélettel az annak alapján elrendelt s foganatosított biztosítás is érvénytelenné válik, s az illető fél kérelmére feloldható.1' (1875. febr. 18. — 1087. sz. a.) A jelen évben ismét egy oly jogeset adta elő magát, melynél a fentebbi kérdés megoldása merült fel. Ennek folytán a f. év febr. 24-ki plenumban szőnyegre hozatott: váljon a fent közlött 1875. febr. 18-ki elvi határozatnak újbóli felvétele nem vált-e szükségessé? — Erre kimondatott hogy — „tekintve miszerint azon körülmények melyeken az 1875. évi 1087. számú teljes tanácsülési határozat alapszik nem változtak,az azon határozattal elintézeti kérdés ujabbitnegoldásának szüksége len nem forog." Az ez évben előfordult s alkalmul szolgált j o geset következő. Pankievitz Ignácz. — Bachstein Ármin elleni perében alperes az első biróság által feltétlenül marasztal tatván s felebbezéssel élvén, — felperes kérelmére alperes ellen a biztositás elrendeltetett s foganatosíttatott — a budapesti V. kerület járásbíróságának 1875. évi 33831. számú végzésével. A kir. tábla azonban feloldó határozatot hozott és ezen végzése jogerőre emelkedett, minek folytán az eljáró kir. járásbíróság 1875. nov. 13. kelt 38545. sz. végzésével az előbb elrendelt biztositást szinte feloldotta. Felperes ezen végzés ellen se mm. panaszt adott be, mely az alperesnek jegyzőkönyvbe vezetett észrevételeivel felterjesztetvén — A Semmitőszék a jbiróság neheztelt végzését a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette s azt odautasitotta, hogy Bachstein Arminnek kiutalványozási kérvénye felett pauasztevőt (a felperest) hallgassa ki; s ennek megtörténte után a biztositás feloldása kérdésében ujabban határozzon ; „mert habár kétséget nem szenved is, hogy oly esetben, midőn az alsó birósági ítéletet a felebbviteli Ítélőszék feloldja, vagy megsemmisíti, az annak alapján | elrendelt biztosítás is feloldható: mindazonáltal annak biztos tisztába hozatala végett, ha váljon a biztositás feloldásának esete beállott-e? az ellenfél előzetes meghallgatása szükséges." „Ennek a jelen esetbeni mellőzése tehát a neheztelt végzés megsemmisítésére szolgáltatott okot." (1876. febr. 24. - 1211. sz. a.) Ugyan ezen f. év február 24-ki plenumban elvi határozatként kimondatott : „Tekintve a perrendt. 298. §. b. pontjának világos rendeletét, a 297. §. 14. $ 15. pontjára állapi/olt semmiségi panaszszal mindaddig lehet élni, mig a kiküldő telekkönyvi hatóság az árverési jegyzökönyvei el nem intézte. •• Az ezzel megoldott s plenáris tanácskozás tárgyául szolgált el vi kérdés következőleg formuláztatott: „Váljon az árverési jogcselekmény, s a megelőző eljárás ellen a ptr. 298. §. b. pontja szerinti semmiségi panasz, a teljesített árverés ellen használható semmiségi panasz három illetve nyolez napi határidejének lejárta után is használható-e, ha még az első biróság az árverési cselekményt jóvá nem h gyta?" Az alkalmul szolgált jogeset ez: Hoffman Jakab — özv. Vankó Katalin ellen 834 frt iránt a t e m e s v á r i törvényszék előtt pert indítván s azt meg is nyervén, végrehajtásért folyamodott, mely elrendeltetvén, foganatosíttatott s az árverés is eszközöltetett. Vankó Miklós s társai mint néhai Vankó József örökösei a temesvári tszék végrehajtója által 1875. april 8-kán teljesített árverés, s az azt megelőző bírói eljárás ellen semm. p a n a s zt adta c be. Ezt a törvényszék 1875. május 12. végzésével hivatalból viszszautasitotta, mivel az a törvényes határidő lefolytával adatott be; megjegyezvén, hogy akkor az árverési jegyzőkönyv a tszék által még el nem intéztetett, tehát az árverési jogcselekmény még jóvá nem hagyatott. Ezen végzés ellen ismét semm. panasz adatott be. mely a tszék által felterjesztetett. A Semmitőszék 1875. aug. 30. kelt rendelvényével az iratokat visszaküldötte az okból, hogy a tszék tegyen jelentést: váljon az árverés mikor lett bíróilag jóvá hagyva ? A tszék jelentvén mikép a semm. panasz beadásakor a végreh. jelentés még nem volt elintézve, s az iratokat ismét felterjesztvén — a Semmitőszék 1875. okt. 3-kán kelt rendeletével azokat ismét visszaküldötte, hogy miután a semm. panasz az egész előző perbeli eljárás ellen is intéztetett, az összes perbeli s Vankó József-féle hagyatéki iratokat Vankó Miklós gyámkinevezési okmányával együtt terjeszsze fel, s a semm. panaszban előadottak iránt bírói észrevételeit tegye meg. Ennek a tszék ujabb sürgetésre 1876. jan. 5-kén tett hivatalos felterjesztésével felelt meg. A Semmitőszék 1876. febr. 24-kén 1666. sz. a. az iratokat ismét visszaküldötte kiegészítés végett azon okból, hogy az ellenfél a semm. panaszban előadott uj körülmények s az ügy lényegére vonatkozó okirat iránt — a perr. 299. §. értel mében h illgatassék meg. A további eredményt annak idejében közlendjük; melynek eldöntése azonban csak is a fentebb közlött elvi határozatnak megfelelő lehet. I "