Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 20. szám - Bélyegtörvényünk hiányai és annak következményei 1. [r.]

81 A lapunk f. évi 17 ik számában a Senimitőszék f e b r. 9-ki teljes tanácsülési döntvényeit közölvén — ezek közt II. III. IV. szám alatt mégis mertettük azokat is, melyekben kimondatott: hogy a Semmitőszék valamely úrbéri vagy váltó útra tartozó semm. panaszt az illetékes feltörvéuyszékhez alakszerű határozat nélkül áttevén, — ez az ily ügyek minőségét bírálat alá veheti; továbbá a birtokállapot ideiglenes fentartása iránti keresetek ne:n tartoznak azon úrbéri perek közé, melyekben semm. panasz nem használható stb. stb. Midőn ezen elvi határozatokat közöltük magát az alkalmul szolgált jogesetet, mely Nagy Fent ős volt úrbéres község ügyére vonatkozott — nem ismertethettük meg. Most azt pótoljuk a következőkben. Nagy Fentős község volt úrbéres közönsége mint felperes — az erdélyi helvét hitvallású Püspökség mint alperas ellen a „teieturi" nevezett alatt ismert eidőbeni legeltetés használatába, az 1848. jan. l-jén fennállott állapothoz képesti visszahelyezés, vagy is a birtokállapot ideiglenes fentartása iránt a nagy-somkuti járásásbiróság előtt sommás pert tett folyamatba. A jbiróság 1873. decz. 26. — 6865. az. a. Ítéletet hozott, mely által felperes egyik dűlőben az erdei legeltetés használatába érdemleges határozathozataláig visszahelyeztetett, egy másikban azonban csak azon esetre ha alperes uradalom által azon erdei terület uj vágás alá nem vétetnék, — felperes saját költségén körülárkoltatásra is köteleztetvén. A kir. tábla — hová mindkét fél felebbezett — 1874. márcz. 16. — 157. sz. a. végzést hozott, mely ben a jbirósági Ítéletet azon változtatással hagyta helyben: hog^y a vágások az erdő kiterjedésére való tekintettel az erdőrendőri szabályokhoz képest alkalmazottan eszközlendők; és hogy alperes uradalom az egyik erdőrc'szt minden évben nyomásban hagyni tartozik. A legf, ítélőszék hová ismét mindkét, fél felebbezett — 1874. június 15. — 162. úrbéri sz. a. végzésével a kir. tábla úrbéri tanácsban hozott fenntebbi végzését hivatalból mégsem mitette; „mert az 1871. évi 53. t. cz. 87. §-sza mindazon tárgyakra nézve melyekről az érintett törvény rendelkezik, a birtokállapot ideiglenes fentartását polgári sommás eljárás útjára utasította; és mert e szerint a jelen a törvény által polgári útra utalt, ez uton első bíróságilag le is tárgyalt s elintézett ügy másod bíróságilag úrbéri uton elbírálható nem volt; utasitatván a kir. tábla, hogy ez ügyet polg. szakosztályához tegye át." (Ref. Topler.) Felperes ezen vtgzés ellen 1874. sept. 5. — 5278. sz. a. semm. panaszt adott be — melyet a legf. ítélőszék 1874. okt. 14. — 268. úrbéri sz. alatt visszautasította; mert úrbéri uton harmadbiróságilag hozott határozat ellen további perorvoslatnak helye nincsen (ref. Topler Károly.) Ezen végzés ellen felperes 1875. jan. 28. — 359. sz. a. ismét semm. panaszszal élt, melyet a legf. ítélőszék 1875. márcz. 16. — 51. úrbéri sz. a. végzésével ismét visszautasította s felperesnek visszaadatni rendelte „tekintve, hogy a legf. ítélőszék mint harmadfokú úrbéri bíróság ezen az 1871. 53. t. cz. 87. §-sza által polgári sommás eljárás útjára utasított, s az első biróság által ez uton le is tárgyalt s elintézett ügynek elbírálására a felsőbb úrbéri bíróságot illetéktelennek mondotta kij 8 tekintve, hogy úrbéri ügyekben ugy alaki mint | | anyagi jogot illető kérdésekre vonatkozólag az Atm. Int. 19. cz. szerint a legf. ítélőszék véglegesen határozván, ebbeli határozatai ellen a Semmitőszék bírálata alá eső semm. panasznak helye nincsen. Egyszersmind a ! perorvoslattal konokul visszaélés miatt felperesi ügyJ véd 50 frt pénzbirsággal büntettetik. (R e f. Topler J Károly.) Ezek után felperes 1875. május 7-kén 2272. sz. a. ' bpesti kir. táblához intézett kérvényt adott be az iránt, hogy az összes iratok a semm. panaszok felülvizsgálata végett közvetlenül a Semmitőszékhez felterjesztessenek. Ez s a további felszerelés eszközöltetvén — A Semmitőszék következő határozatot hozott: „A m. kir. Curia mint legf. Itélőszéknek hivatolt 1874. évi 268. és 1875. évi 51. sz. végzései következményeikkel együtt a perr 297. §. 1. p. alapján megsemmisitetnek; az ennek következtében vizsgálat alá vett 1874. évi 5278. számú semm. panasz ellenben elvettetik;" „mert előre bocsátásával annak, hogy oly esetben midőn akár az első, akár a felebbviteli biróság, a Semmitőszékhez intézett semm. panaszt a félnek visszaadatni rendeli a helyett, hogy azt felküldené, az illető félnek ez iránti kérelme nyomán az ekként visszautasitott, egyébként szabályszerűen alkalmazott panasz e helyütt felülvizsgálat alá veendő; — a legf. Itélőszéknek 268. és 51. sz. végzéseit azon oknál fogva kellett megsemmisitenni, mert úrbéri ufón harmadbiróilag hozott határozat ellen további jogorvoslatnak csak azon esetben nincs helye, a midőn maga az első foly. biróság az ügy természeténél fogva mint ügybiróság jár el, s akként is határoz; azonban az 1871. évi 53. t. cz. 87. §-sza által polpári sommás eljárás útjára utasított fenforgó kereset folytán az 1868. 54. t. cz. szabályai szerint eljárni köteles sommás biróság által hozott határozat elleni jogorvoslat használhatása tekintetében, a most idézett törvényezikk átalános szabályai levén mérvadók ; — a legf. ítélőszék a perr. 301. §-sza ellenére utasitotta vissza felperesnek két rendbeli fenn einliti'tt semmiségi panaszát ;8 — „a m. k. Curia mint legfőbb Itélőszéknek 1874. évi 162. úrbéri számú végzése ellen intézett panaszt pedig el kellett vetni; mert azon felül, hogy a legf. ítélőszék által eme végzésében felhozott okokból a fenforgó per úrbéri uton elbírálható nem volt, — a kir. tábla a perr. 246. §. rendeletét is megsértette, midőn a per érdemét ítélet helyett végzéssel döntötte el, — minélfogva a legf. Itélőszéknek ezen határozata egészen törvényszerű volt." (1876- márcz. 7. — 3884.) A bndapesti kir. tábla 1875. évi ügy ki mutatása. (Vége.) Mielőtt az ülésen kivüli intézkedések kimutatására áttérnénk, szükségesnek tartjuk még azon adatokat elősorolni, melyek a kir. tábla bíráskodási működésére vonatkoznak. A kir. tábla összes — 106642 ügyszámot képviselő elintézéseiből a tanácsülésekben végzettek száma: 64660. Ezek közt a polgárjogiak: 40152; bűnvádiak: 19831; — váltó kereskedelmiek: 3813; úrbériek : 498 és fegyelmiek : 366. Ezenülésbeni elintézések kiválóan s legnagyobb részt i t é 1 e t e k s végzések hozatalában öszpontosulnak; nevezetesen — 20*