Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 17. szám - A felülfoglalásról

G8 az első foglalás elenyészett, vagy meg vannak még az első foglalási jegyzőkönyvben Összeírt s megbecsült dolgok egészben vagy részben, vagy nincseuek. Ha meg vannak, akkor a sikkasztás ténye csak a felülfoglalás után állhat be. Gyakran megtörténik azonban, hogy végrehajtást szenvedett a bíróság és végrehajtó kikerülésével, magán uton kiegyenlíti az első foglaltató követelését s lefoglalva volt vagyonát egészben vagy részben eladja vagy felhasználja. Erre következik egy felülfoglalás s a felülfoglalás után az árverés. Árveréskor aztán kitűnik, hogy az első foglalási jkönyvben összeirt tárgyak részben vagy egészben hiányzanak s lesz belőle fenyítő eljárás. Ez eljárásban aztán — czikkiró szerint — azon jogi absurdumot követik el, hogy vádlottat kényszeritik ártatlansága bebizonyítására, a helyett, hogy a vádló szoríttatnék a sikkasztási bűntény teljes begyőzésére. Abban, hogy a felülfoglásnak van egy esete, a melyben a végrehajtást szenvedettet, mint teljesen ártatlant is lehet sikkasztás bűnténye alatt fenyítő törvényszék elé idézni, czikkirónak szintén igaza van; de abban, hogy az által, hogy ne;n a vádló kényszeríttetik a sikkasztás bűnténye begyőzésére, hanem a vádlott ártatlansága bebizonyítására, jogi absurdum követtetik el, aligha van igaza. Vádló mellett okiratok szólnak, miért lenne hát absurdum azokat ellen bizonyítékokkal, melyek csak positiv tények lehetnek, megdönteni. Mindezeknél fogva bátran ki merem mondani, hogy a felülfoglalás törvényes alakkal és alappal bir, hogy az a prts, szellemével nem ellenkezik, s hogy végre az, mint a prts. által előirt alaki szabályok határai közt mozgó s joggyakorlaton alapuló cs-lekvény jogosult is. Hogy czélomat, mely nem volt más, mint kimutatni a felülfoglalás törvényességét s a kellő mértékre leszállítani az az ellen emelt kifogásokat, mennyire értem el, azt a szakközönség Ítéletére bízom, T. J. Semmitöszék teljes tanúcsülcsi döntvényei. A Semmitőszék f. év í'ebr. 9-iki teljes tanácsülésében következő elvi határozatok állapitattak meg ; I. „Tekintve, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok 145. §-sza s illetve az átmeneti intézkedések XIX. czikkének 2-ik pontja, az 1855. decz. 15 kén kibocsátott telekkönyvi rendtartás hatályát az ezzel kapcsolatos későbbi rendeletekkel együtt tar tolla fenn „ugy tekintve, hogy a m. kir. igazságügyminisler, midőn az 1868. évi 53 ik l. cz. 12. §-szában foglalt felhatalmazás alapján 1870. febr. 5-kén kibocsátott rendeletével a hivatott rendtartást Erdélyre kiterjesztette. abba a 118. b. §. alatt az 1860. évi sept. 19-hén a jelzálogos keresetek tárgyában kiadott rendeletet szószerinti szövegében változatlanul átvette :u „ezen felekkönyvi pálrendelet hatálya a bpesti kir. itélö tábla területen is fenhagyottnak veendő." Ezen határozattal következő kérdés oldatott meg: ,Váljon tekintve az ideiglenes törv. szabályok 145. §-át, az átmeneti intézkedések XIX. czikke 2. pontját s az erdélyi telekkönyvi rendtartás 118. b. § át az 1860. sept. 19-én kibocsátott telekkönyvi pótrendelet hatálya a budapesti kir. tábla területén fenhagyottnak veendő-e, I vagy nem ?' Az alkalmul szolgált jogeset ez : Tokody Ágoston ügyvéd mint vagyonbukott Rói senfeld Mátyás csődperügyelője s tömeggondnoka — j Jó sa Sarolta, Schnur Józsefné mint néhai Király ! Sándor végrendeleti örököse s Lakatos Julianna, Toj k o d y Györgyné ellen a nagy-váradi törvényszéknél : G82 frt s jár. erejéig végrehajtást tett folyamatba. A tszék 1875. febr. 8. — 1996. polgári, — | illetve 1875. június 26. — 2912. telekk. szám alatt hozott végzésével a kielégitési végrehajtást Jósa Schnur ! Józsefné nyiregyházi lakos, mint Király Sándor végj rendeleti örököse alperes ellen az örökség erejéig, — to! vábbá Lakatos Tokody Györgyné, mint az örökség | egyik tárgyát képezett és jelzálogul szolgáló ingatlan vagyon megvevője s birtokosa ellen, — a marasztalt alperes bárhol találtató ingóságaira, követeléseire, ékszereire, — továbbá Lakatos Juliannának a n.-váradi 1513. sz. telekjkönyvben (2618 — 2619.) helyr. számok alatt felvett házára, ehhez tartozó telekre és kertre — ! elrendelte, s annak teljesítése végett az ingóságokat ille• tőleg a nyíregyházi jbiróságot. és a jelzálogul szolgáló • ingatlanra nézve a perr. 353. 359. §§. értelmében a telekkönyvi osztályt, mint dologi biróságot megkereste. Ezen végzés ellen Lakatos — Tokody György! né 1875. decz. l-jén 14712. -sz. a. Bozó Ferencz ügyvéd 'ellenjegyzése mellett s e m m i s é g i pauaszt adott be. A Semmitőszéka neheztelt végzéseket Lakatos í — Tokody Györgyné tekintetében vizsgálat alá vévén I — azokat a perr. 297. §. 1. és 18. p. alapján minden í következményekkel együtt megsemmisítette s a végre[ hajtató felet fenforgó végrehajtási kérelmével, a meny; nyiben az panaszló elleti is van intézve, elutasittatni \ rendelte; „mert e panaszló a végrehajtandó Ítélettel a kérdé| ses követelésben nem levén elmarasztalva, annak alapI ján a végrehajtás ellene, illetve a nagy-váradi 1513. sz. j telekjkönyvben foglalt, s előzőleg tulajdonába átment | ingatlanokra törvényszerűen nem volt elrendelhető; miután a per függése maga idején a telekkönyvi rendszabályok értelmében az emiitett telekjkönyvben fel nem ) jegyeztetett; azon körülmény pedig, hogy a végrehajtató ' félnek jelen követelésére vonatkozó biztosítási zálogjoga a tulajdon átruházását megelőző rangsorozattal van bei kebelezve, őt arra fel nem jogositja, miszerint a perbe ' nem vont s el nem marasztalt uj tulajdonos ellenében a végrehajtást közvetlenül kérelmezze." (1876. febr. '. 9. — 104. sz. a.) II. „Azon esetben is ha a kir. Semmitőszék átiralilag oalamely semmiségi panaszt, mint úrbéri vagy váltó útra tartoi zát az illető fokozatos felebbviteli. bírósághoz átteszi a nélkül, | hogy alakszerű határozatot hozott volna: ezen felsőbb bíróság ; mint felebbviteli ügy bir óság nincs akadályozva abban, hogy ily ügyek minőségét bírálat alá vehesse s e felett határozatot I hozhasson." Ezzel következő kérdés oldatott meg: ,Váljon azon esetben ha a Semmitőszék átiratilag valamely sem miségi panaszt mint úrbéri vagy váltóutra tartozót az illető fokozatos felebbviteli birósághoz átteszi, ezen felsőbb bíróság van-e még jogositva az ily ügyminőségét birálat alá venni s a fölött határozni.'