Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 17. szám - A felülfoglalásról

G9 III. „Tekintve, hogy a legfőbb ítélőszék oly ügyekben melyekben az első bíróság mint ügybirómg járt el, harmadbiróságilag végérvényesen határoz, ennek oly határozata ellen sincs semm. panasznak helye, melylyel kijelenti, hogy az ügy a rendes polgári bíróság elé tartozik." Kérdésül szolgált: ,Ha a harmadbiróság oly ügyre uézve, a mely valamely ügybiróság előtt volt folyamatban, kimondja, hogy azon ügy a rendes polgári bíróságok elé tartozik, s a ptrs. szabályai szerint kezelendő, van-e ezen határozat ellen a kir. seinmitőszékhez intézendő semmiségi panasznak helye?' IV. ..Tekintve, hogy az 1871. évi 53-ik t. cz. 5/. §-sza azon úrbéri pereket világosan felsorolja, melyekben külön semm. panasznak nincs helye: e rendelkezés nem alkalmazható a birtok állapot ideiglenes lentarlása iránt indított keresetekre, mint a melyek ugyanazon törvény 81. § sza nyomán a kir. járásbíróságok elé és sommás eljárás alá tartoznak." A kérdés ez volt: .Váljon a birtokállapot ideiglenes fentartása iránt az 1871. LIII. t. cz. 87. §-a szerint indított perben, tekintettel azon törvény 51. §-ára van-e a semmitőszékhez intézhető semmiségi panasznak helye?' Ezen három utóbbi kérdésre s elvi határozatra N a g y-F entős községnek — az erdélyi református püspökség elleni pere szolgált alkalmul. A Semmitőszék I. tanácsában azonban ezen ügy vizsgálat alá vétet vén, felszerelés végett az összes iratok a legf. ItéJőszékhez átküldettek. Ennélfogva ezen jogesetet csak később közölhetjük. LegTöbb itélöszéki döntvény. Valamely hölcsöntöl törvényinél nagyobb kamatok a lejáraton tuli időre kikötve nem levén, a lejárati napok után csak a 6°/0 késedelmi kamat ítélhető meg. Bohm Jakab — Di c k m a n S. ellen a szabadkai jbiróság előtt 2000 frt kölcsön tartozás iránt pert indított. A jbiróság 1875. febr. 16. — 1429. sz. a. Ítélettel alperest elmarasztalta, és pedig a kereseti tőkében 1000 frt után 1873. május 31-től számított 10% a másik ezer forint után 1873. aug. 1-töljáró szinte 10°/0 kamatjában s 25 ftra mérsékelt perk> ltségben — következő indokokból: Alperesileg a kötelezvény valódisága tagadásba nem vétetvén azt a perr. 166. §. értelmében teljes bizonyítéknak kellett venni. Alperesileg a 1G7. §. b. pontjára fektetett kifogás birói figyelmen kívül hagyandó volt, mert az eskü alatt kihallgatott tanuk teljesen igazolták mikép alperes irta alá a kérdéses kötelezvényt, és annak tartalmát beismerte; ennek folytán alperes a követelt összeg s járulékaiban marasztalandó volt. Alperes részéről felebbezés történvén — A b pesti kir. tábla 1875. aug. 3. — 16303. sz. a. a jbirósági ítéletet indokaiból helybenhagyta. További felebbezésre — A legfőbb I té 1 ős z é k következőleg ítélt. „A kir. tábla ítélete a kereseti tőke, kamat megítélése és perköltség illetve képviselői munkadíjra vonatkozólag helybenhagyatik; — a kamat mennyiségére nézve azonban megváltoztatik mindkét alsó bírósági itélet és az felperesnek asak 6°/0 százalékkal ítéltetik meg;" „mert alperes a perr. 167. §-szának alaki tekintetben megfelelő A. és B. alatti kötelezvények ellenében, a perr. 169. § hoz képest, a kölcsön le nem számítását s a kötelezettség fen nem állását nem bizonyította be." „Az A. és B. alatti 2000 frt 1873. május 3l-kén, illetve aug. l-jén járván le — 10°/0 kamat pedig a lejáraton tuli időre kikötve nem levén, felperest a lejárati után csak késedelmi napok kamat illeti; a megitélt kamat tehát az 1868. évi 31. t. cz. 2. §-sza értelmében csak 6°/0-kal számitható." „Ezen okok s a perr. 251. 252. §§. alapján részint j a kir. táblai ítéletet helybenhagyni, részint, mindkét alsó 1 birósági ítéletet megváltoztatni kellett1" (1875. decz. ! 28. — 10873. sz. a.) I Semniitöszéki döntvény. Tárgyalási jkönyv, a minőségüket nem igazoló ügyvédhelyettesekkel fel nem vehető. És az ügyvédi ellenjegyzéssel el nem látott igazolást kérvény a bíróság által visszautasítandó. Nyeg ulásza Akim — Leichnam Ignácz elj len fél telek tulajdonjogának megállapítása iránt pert indítván ; ebben alperes az ellenírat beadási határidő elI mulasztásából igazolással élt, melynek az eljáró tszék [ helyt nem adott. Felebbezése folytán — A Semmitőszék a tszéki végzést egész igazolási 'eljárással 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette; s a \ helytelenül igazolási keresetnek czimzett kérvényt visz; szautasitatni rendelte; „mert azon felül, hogy a tárgyalási jkönyv oly ! állitólagos ügyvédi helyettesekkel, kik ebbeli minőségüi ket a perr. 89. és az ügyvédi rendt. 16. §. utasításához képest nem igazolták, szabályellenesen vétetett fel; az igazolási kérvény is perrend ellenes, miután a perr. 85. § b. pontja ellenére az ügyvédi ellenjegyzést nélkülözi." „Ezen beadvány tehát a tárgyalás elrendeléséI nek alapjául nem szolgálhatott." (1876. jan. 25. — 20089. sz.) A bpesti ügyvédi kamara módosított üg-yrende. (Vége.) IV. Ügykezelés. 82. §. Az iktató és kiadó könyvek egyesítetten vezetendök és ezen könyvek mellett, valamint az ügyvédi s jelölti névjegyzékekről névmutatók, a pártfogó ügyvédek s gondnokokra nézve sorrendi mutatók, a levéltári iratcsoraagok mellett pedig iratjegyzékek vezetendök. A fegyelmi ügyekről az egyesitett iktató s kiadó könyvek külön vezetendök s ezen ügyek irattárilag is külön kezelendők. A kézbesítési ivek a két ügyosztály szerint évenként külön kötendők. 83. §. Az ügyvédi kamara a rninisteriumokkal s ,a legfőbb itélőszékkel jelentések és felterjesztések, más hatóságokkal, bíróságokkal s kamarákkal pedig átiratok vagy köriratok utján érintkezik. 84. §. Az ügyvédi kamara választmánya, fegyelmi bírósága, 17*