Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 16. szám - Ki irja alá a telekkönyvi beadványokra hozott végzések kiadványait?

C4 A jbiróság 1875. június 21. következő végzést hozott. „Felperes igényének részben hely adatik s a 4 — 5 — 6. stb. stb. tételszámok alatt összeirt ingóságok feltétlenül — a 3 7. 8. stb. alattiak pedig az általa arra leteendő fneskü feltétele alatt, hogy a/.ok női hozományát képező pénzén vásároltattak s kizárólagos tulajdonát képezik — mely esetben azok is a zár alól felmentetnek ; mig a többi ingóság zár alatt foglaltató részire tartatni rendeltetik; mert felperes a feltótlenül zár alól íeloldottakhoz tulajdoni jogát s a/ok azonosságát a házassági szerződés s abból keletkezett ,Alletur jegyzék" — részint az ipar igazolványok által mint iparüző kellően igazolta. — A másik részre főeskü volt megítélendő nemcsak mert a per során annak letételére késznek nyilatkozott, hanem azért is mert a felmutatott okmányok szerint, a jogvélelem igéuylő nő mellett harczol; mig a többire feltétlen elutasítás rendeltetett, mivel azokra igénylő tulajdonjogát semmivel sem bizonyította, s mert az általa felhívott egyik tanú Klein Albert időközben elhalt, a másik Ruicz F. pedig igénylő nő részére mit sem tanúsított." Felperesnő s alperesek felebbezést adván be — A kir. tábla 1875. sept. 29. — 40618. sz. a. végzésével azt visszautasította, a neheztelt végzés nem felebbezett részét érintetlenül hagyván ; és 1-ső rendű alperes által felebbezett részében megváltoztatta s felperest keresetével elutasította ; „mert felperes a lefoglalt ingókhozi tulajdonjogát, be nem bizonyította. — A D. és E. alatti okiratokból kitűnik ugyan, hogy felperesnő 2-od rendű alperesseli házasságra lépézckor férje házához némi ingóságokat és 200 frt kézpénzt vitt; azonban, hogy ugyanazon ingógok foglaltattak volna le, vagy hogy a lefoglalásban levők a 200 fton felperes állal vásároltattak volna — azon okiratok nem bizonyitják. — Az í s G. alatti iratok egyszerű ipar engedélyek, — a foglalás alá vett ingók tulajdonjogának igazolására tehát nem alkalmasak ; végre jelen perben oly körülmények sem forognak fenn, melyek a 236. §. értelmében főeskü általi bizonyítást indokolhatnák." „Felperes utólag Írásban beadott felebbezését vissza kellett utasítani, mert a végzés kihirdetésekor felebbezését be nem jelentette." A legf. 11 é 1 ős z ék következő vég/.ést hozott: „Tekintve, hogy felperes az első bíróság végzésének, irányában jogerőre emelkedését az által is, hogy az abban részére megítélt főeskü letétele tekintetéből az 1875. jul. 2-kán felvett jkönyv szerint személyeden jelentkezett — nyilván beismervén ; valamint az ellen most már perorvoslattal nem élhet, ugy elhalt tanuja helyébe egy másiknak megnevezésére irányzott kérelme figyelembe nem vehető;" „a másod bíróság végzése ezen ugy az abban felhozott okokból helyenhagyatik." (1875. dcez. 29. — 11759. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Semmiségi esetet fcpez, ha váló perekben a bírói illetőség kérdése, fenturtott törvényes gyakorlatunk ellenére, nem végzés hanem Ítélet által döntetik el. Csetneki Teréz — ügygondnok által védett ismeretlen tartozkodásu Wittman Mátyás ellen a b.gyulai t s z é k előtt házassági kötelék felbontása iránt váló pert indított melyben 1875. jul. 6. hozott itélet ellen felperes felebbezéssel élt. A kir. tábla 1875. sept. 27-kéa hozott végzéssel felperes felebbezését visszautasította ; mert felperes keresetével birói illetéktelenség indokából lett elutasítva, ily határozat ellen pedig váló perekben is a kir. tábla hatásköréhez nem tartozó semmiségi jogorvoslatnak vanhelye." (42342. sz. a. elnök: Széli Kristóf, refer. Lendvay.) Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitősz ék mindkét alsó birósági határozatot megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a tszéket az illetőség kérdésében végzés hozatalára utasította ; „tekintve, hogy váló perekben a perr. 36. §. által fentartott törvényes gyakorlat szeri.:t is a birói illetőség kérdésében végzés által hozandó meg a határozat;" „tekintve továbbá, hogy az eljáró tszék az által, hogy az illetőség kérdésében i'élet által határozott, — a feleket a jogorvoslatokra nézve tévedésbe ejtette;" „tekintve végül, hogy szabálytalan határozata a kir. tábla végzésire is kihat, a mennyiben a felebbezés csak az esstben lett volna visszautasítható, ha az első biróság az illetőség kér ését végzésileg döntötte volna el." (1876. febr. 9: - 22289. sz. a.) A kiküldött birósági végrehajtónak nincs joga az öt kiküldő biróság határozata ellen semm. panaszszal élni. A m. k. kincstárrnak — Bock Teréz ellen 13 frt 38'/3 kr. s jár. iránt folyamatba tett végreh. ügyében az árverés elrendeltetvén a végrehajtó a bánatpénzből a költségek fedezésére magánál 17 frt 80 kr. megtartott. A m.-óvári törvényszék 1875. oct. 30. kelt végzésével a végrehajtónak meghagyta, hogy a visszatartott összeget 3 nap alatt végrehajtás terhe alatt a letéti pénztárba fizesse vissza. Ezen végzésellen a b i r ó s á g i végrehajtó semm. panaszszal élt; mert a kincstár nem előlegezi a 356. §-nak megfelelőleg a perköltségeket; ő pedig a végrehajtó arra nem képes. A Semmitősz ék azt visszautasította ; „mert a kiküldött végrehajtónak nincs joga az őtet kiküldő biróság határozatát semm. panaszszal megtámadni." (1876. febr. 1. - 21145- sz. a.) Két irói mü ugyanazonosságára fektetett zárlati kérvényben azok tartalmának azonossága igazolandó. — Ily zárlati kérvénynek hely nem adható, ha nem igazoltatik^ hogy az iltelá jogai zárlat nélkül meghiusitalhatnának. Lauffer V. pesti könyvkiadónál 1875. évben megjelent Holubsnak ,Latin Magyar és Magyar Latin szótára I. kötet Latin magyar rész.' Ennek folytán Schön Jakab ezen műre vonatkozólag zárlati kérvényt adott be a bpesti tszékhez azon alapon, mert a felmutatott szerződés szerint szinte Holubstól ugyanazon czimü munka tulajdonjogát s kiadási jogosultságát már előbb megszerezte. A bpesti tszék 1875. oct. 29. kelt végzéssel folyamodót elutasította „mert a két mü azonosságát nem igazolta; a Lauffer által hirdetett mü terjedelmére s igy