Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 16. szám - Ki irja alá a telekkönyvi beadványokra hozott végzések kiadványait?

65 béltartalmára nézve is különböző; ez a szótárnak csak egy részét tartalmazza, rnig Schön által feltnutatottban, egy kötetben, mind a két rész foglaltatik; Laufferé 8 ad rétben csak egy kötet bolti ára 2 frt 20 kr. inig Soköné 16-od rétben az egész mü 2 frt 50 kr. — Ugyanazon tárgy felett ugyanazon szerző által irt rövidebb s kevésbé kimerítő és egy terjedelmesebb mü mindenike önálló szellemi tulajdont képez; mintbogy a szellemi tulajdont nem az elme mü tárgya, hanem tartalma képezi. Tulaj donjog sértés tehát fen nem forog, mig nem igazoltatik, hogy egyik mü tartalma a másikba jogellenesen átvétetett, vagy az egyik jogtalanul többszörösvitetett — mi itt nem lett bizonyitva." A Semmitó'szék a tszéki végzés ellen Schön által emelt semm. panaszt elvetette; „mert a két mü tartalmának ugyanazonosságát a zárlatott kérő' félnek a perr. 324. §. szerint a zárlati kérvényben kellett volna igazolni; mit nem tevén a két miinek különböző' kiadási alakja, czime és ára pedig az ugyanazonosság ellen állapítván meg a törvényes vélelmet, de azonfelül be sem levén igazolva, hogy zárlat nélkül panaszkodó j^gai rneghiusitathatnának; ezeknél fogva az első biróság a zárlatot törvényszerűen tagadta meg." (1876. febr. 1. — 20652. sz. a.) Az oldalági örökösök meghallgatása nélkül, a hátramaradt özvegy javára, hagyaték átadási végzés nem hozható. Platzner András hagyatéki ügyében, a n a g y-s z e b e n i tszék 1875. jul. 8. kelt végzéssel a hagyatékot örökhagyó hátramaradt özvegyének átadatni rendelte. Ezen végzés ellen az oldal rohonok egyike Platzner Mária férjezett Batschner 1875. aug. 27. semm. p a g a s z t adott be. A Semmitőszék azt megsemmisitette (297. §. 22. p.) s a tszéket utasította, hogy a perr. 585. §. szerinti tárgyalás megtartása végett az ügyiratokat az illetékes jbirósághoz tegye át; „mert a községi előjáróság jelentése mellett bemutatott hagyatéki iratok alapján, — tekintve, hogy az utólag felterjesztett iratuk közt levő családi értesítés tanúsága szerint, az örökhagyónak törvényes oldalági örökösei maradtak, ezeknek törvényszerű meghallgatása nélkül az átadási végzés meg nem hozathatott, hanem az eljáró tszék tartozott volna, tekintve, hogy a perr. 560. §. c pontjának esete fenforogni látszik, az iratokat az 1871. 31. t. cz. 15. §-szához képest az előleges hagyatéki eljárás, s illetve a perr. 586. §. szerinti egyezség megejtésére hivatott illetékes jbirósághoz áttenni — mit a tszék mellőzött." (1876. febr. 5. — 1368. sz. a.) A kereset kérelmén való túlterjeszkedés, a 297. §. 10. pontjának esetei közzé tartozván, mint ilyen hivatalbóli semmiségi esetet nem képez. Heuman Ignácz jtudor ügyvéd — Vodjáner Márton ellen 11 frt 99 kr. iránt sommás pert indított, melyben felebbezés használtatván — aki r. tábla hivat a 1 b ó 1 i semmiség alapján felterjesztette „mert felperes keresetnek jelzett beadványában dijait s költségeit csupán megállapitatni kérte s a hozott végzés tanúsága szerint felperes beadványa az első biróság által sem tekintetett keresetlevélnek, mindamellett azon beadvány folytán Ítéletet hozott mi a 297. §. 1. pontjába ütközik." A Semmitőszék itt nem találta a 304. §-szt alkalmazhatónak ; „tekintve, hogy felperes beadványának mint keresetnek tárgyalását az illetőség feletti végzés kétségtelenné teszi, miben egyúttal annak kihirdetésekor nemcsak mindkét fél belenyugodott, hanem alperes a jkönyv tartalma szerint végnyilatkozatában felperes eme keresetének leszállítását s annak a méltatlanul okozott költségben való marasztaiíatását is kérelmezte," „tekiutve továbbá, hogy az ügyvédi rendt. 58. §. értelmében a perr. 252. §. szerinti költség megállapítás mint érdemleges kérdés itéletileg mondandó ki;" „tekintve végre, hogy azon esetben ha a biróság netalán a kereset kérelmén túlterjeszkedett, az az elleni felebbvitel különösen a 297. §. 10. pontjára állapítandó, mely azonban a 304. §-ban előirt s hivatalból tekintetbe vehető esetek közé nem tartozik." (1876. jan. 19. — 20271. sz.) Nem képez az sem hivatalbóli semmiségi esetet, ha a kü lönben eléggé jelzett közbirtokosság képviselője meg nem neveztetett. Az alsó be regszói közbirtokosság felperessége alatt — E fr a i n József ellen a zilahi jbiróság előtt lefolytatott sommás perben felebbezés használtatván — A kir. tábla hivatalból felterjesztette; mert a közbirtokosság mint jogi személy képviselője sem a keresetlevélben sem a tárgyalás alatt meg nem neveztetett s annak képviseletében Szikszay Lajos ügyvéd megbizás nélkül járt el. (297. §. 1. s 15. p.) A Semmitőszék nem talált hivatalbóli megsemmisitésre okot azon körülményben, hogy a közbirtokosság képviselője meg nem neveztetett, mivel a felperes közbirtokosság külön megnevezés nélkül is eléggé van jelezve, és senki által sem állíttatott, hogy több alsó beregszói közbirtokosság léteznék; „mi pedig az eljárt ügyvédek meghatalmazványait illeti, azoknak pótlagos becsatolását kell mindenekelőtt elrendelni, minthogy a tárgyalási jkönyvekből nem tűnik ki, hogy beügyeltetésükre az ügyvédek bíróilag felhivattak volna." (1876. jan. 19. — 20032, sz. a.) A pénzügyi szabályok értelmében szorgalmazott bélyeg feljegyzést megtagadó határozat ellen semm. panasznak helye nincsen. Liptay János miit Balogh Szerdahelyi Magda árvainak gondnoka — S c h n e 11 e r Farkas ellen a b.-gyarmati tszéknél birtok pert tett folyamatba, melyben a tszék 1875. május 5. hozott végzéssel a szegénység alapján szorgalmazott bélyeg feljegyzésnek egyelőre helyt nem adott. Ez ellen felperesi képviselő semmiségi panaszs za 1 élvén — A Semmitőszék azt visszautasította; „mert a pénzügyi szabályok értelmében szorgalmazott bélyeg feljegyzést megtagadó határozat ellen semm. panasznak; — a perrend szabályai megsértésére voatkozó 297. §. alapján helye nincs." (1876. január 18. — \ 20131. sz. a.) _____ 16*