Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 10. szám

40 Az előrebocsátottakból kitűnik, hogy felperes ügyvédje felének nem igen jó szolgálatot tett, midőn a másod b:rói ítélet elleni felebbezésében kinyilatkoztatta, hogy „ha a másod birói itélet megállhatna, ő — t. i felperes — saját telkén nem építhetne tetszése szerint, hanem tartoznék alperes jogait respectálni." Az első és ezzel raegegyezöleg itélő harmad bíróság mellőzi ugyan a felperes által — mint kimutattam — helytelenül panaszolt világosságbani háboiitást, és a szolgalmi jog theoriáját, hanem az Ítéletet az alperes eddigi használatára alapítja, a mennyiben kimondja, hogy alperes falában előbb is egy ablak létezvén, ezt fel peres tűrni, de alperes az ujon nyitott másik ablakot befalaztatni tartozik. Azonban a használatnak kell, hogy tárgya legyen, mely nélkül a használat nem képzelhető; e tárgy pedig nem lehet más mint valamely jog, s igy a kérdéses esetben csak alperesnek ablak nyitási jogáról lehet szó. Ámde ezen jogot alperes akkor, midőn régi épületében egy ablakot nyitott, épen ug\ mint akkor, midőn két ablakot nyitott, mint tulajdonjogának kifolyását gyakorolta. Már pedig alperes a tulajdonjogot, illetőleg ennek egy részét, vagy is az ablakuyitási jogot a jogszerzés cziinei egyikének alapján sem vesztette el; és pedig nem szer/ödés, végrendelet, vagy itélet alapján, mert ilyenek fenforgó esetben nem léteznek; nem elbir toklás alapján, mert ez a fentebb mondottakhoz képest nem állott be; végre nem elévülés által, mert a tulajdonjog épen azért, mivel a tulajdonosnak joga van, a tulajdont tetszése szerint használni, vagy — habár évszázadokon át is — nem használni, — ha csak mint fentebb mondatott, a használatban egy harmadik személy által meg nem gátoltatott — elévülés által el nem veszhet. Midőn tehát az első és harmad biróság a használatra alapítja ítéletét, csak a tulajdonjog használatát vehette ítéletének alapjául, s igy az itélet ez irányban sem in dokolható. Egyébiránt az emiitett két öszhangzó ítéletben leg jellemzőbb az, hogy sem a győztes felperes nem érte el czélját, sem alperes nem mentetett fel a felperesi megtámadás alól; nem a felperes, mert alperes a meghagyott egyik ablakból épen ugy nézhet felperes udvarába, mint ha neki mind a két ablak meghagyatott volna; nem az alperes, mert ö tulajdonjogának letszése szerinti használatában — daczára annak, hogy felperes udvara irányában netáni kíváncsiságának elégtétetett — még is korlátolva lett. Megemlítendő még, hogy a harmad birósági Ítéletben — noha csak per tangentem — érintett azon körülmény, hogy alperes rendőrségi engedélynek létezését nem is állitja — a peres kérdés eldöntésére semmi befolyással sem bir, mert ott, hol épitkezés által okozott magánjogi sérelmekről van szó, a rendőri engedély — mely az illető Verbicz nevü községben, tehát nem is városban, alig ha van divatban — kérdés alá nem jöhet. Azt pedig, vájjon azon indok, „hogy alperes a régi épület helyén csak az épitkezés előtt él vezett módon és használat szerint építhetett volna" — alapos-e vagy sem és mily horderejű? a fentebb mondottlkat netán figyelmére méltató tisztelt olvasó megitélésére bizom. Ezen jogesetet szaklap utjátii értekezés tár gyává tenni szükségesnek tartottam annál is inkább, ) mert az a gyakorlatban igen sokszur fordul elő, és hasonló jogügyekbeu — tudtommal — egymással ellenkező határozatok hozatnak.*) M. . . . Legfőbb itélÖHzéki döntvény. Felhívás utján a számadás helyeslését csak az követelheti, a ki ellenfelének számadással tartozik. Ezen jogintézmény tehát nem alkalmazható azon jogviszonyára, mely az adós (mint felhivój és a hitelező (mint felhivotlj közöli forog fenn. Pot tornyai Edéné szül. Szentiványi Maria — Neudek Amália ellen s z á m a d á s h e 1 y e s 1 é s e iránt felhívási pert inditott, a liptó-szent-miklósi törvényszék előtt 1874. február 9-kén. A törvényszék 1874. april 7-k^n 1373. sz. a. következő v é g z é s t hozott: Felperes felhivó fél felhívási keresetével elutasittatik, azon bíróilag kifejezett elismeréssel, hogy az 1873. évi 2338. sz. végzéssel 20,000 frt s 5°/0 kamat erejéig alperes Neudek A. javára felperes ellen elrendelt végrehijtási ügyben, a sz.-péteri remanentialis földek s regálék után alperes által 4390 frt felvett vételár a végrehajtási összegből levonandó, s tartozik felperes az alperesnek 35 frt perköltséget fi/.etni, az ügyvédeik dija 30 — 30 írtban állapíttatván meg; „mert 1. Az alperes által beadott s felp^resileg meg nem czáfolt nyilatkozatához kép.st, a felek sem átalánosan, sem a jelen esetben számadási viszonyban nem állván s felperes abbeli állítása, mintha az 1873. évi 5886. sz. a. ezen tszék által hozott végzés szerint határozatilag kimondatott volna, hogy fentebb emiitett végrehajtás csak a beszámitandók beszámításával lenne vezethető, nem — és pedig annál kevésbé igazoltatván, miután a Semmitöszék 1874. évi 4257. sz. határozata szerint a tszéki végzés határozati részében oly kijelentés nem foglaltatik — ezek alapján felperes felhívási keresetével elutasitandó volt." „2. Alperes abbeli nyilatkozata nyomán, miszerint fentebbiek szerint végrehajtásilag behajtatni elrendelt 2 ),000 frt tőke s kamatai összegéből a 43 J0 frt mint a felperes által az alperes tulajdonául átadott, s ez által mint tulajdo.iát jóhiszemüleg eladott szent péterei re m inentialis földek s regálék után az alperes által felvett vételár összeg levonatassék, — ezen levonást bíróilag is elismerni kellett a nélkül, hogy ezen alperesileg megengedett, biróilag elismert levonásra nézve, figyelemmel az emiitett végrehajtás alapjául szolgáló 1870. febr. 1. Linitben, illetőleg 1870. apr. 6. Szentiványban kiállitott szerződés 12 ik pontjára, illetőleg az ott meghatározott beszámitandók beszámítására — a felhívási, illetve számadási keresetnek szüksége fenállott volna. — A többire jelcsen a felhívási keresethez B. alatt csatolt jegyzékben kitett, az alperes ellen az érintett regálék s állítólagos haszonvételekért járó, a fentemlitett végrehajtás utján behajtatni rendelt összegből leszámittatni követelt, s ott 15208 frt 67 krban s 13280 írtban felszámított össze*) A czikk tisztelt írója, ki jogászaink s a fórum egyik olismert tekintélye, örülne, ha értekezése eszemecserét idézne elő, a fenforgó jogi kérdés részlet-sb tisztázása végett. Sserk.