Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 10. szám

41 gekre nézve, miután azoknak mint mind ekkoráig illiquideknek, a valódi végrehajtás utján behajtatni rendelt s így bíróilag valódinak elismert követelésébőli levonása alperesileg elleneztetik és számadási per utján annak helyessége bíróilag el nem ismertethetik — külön perutra, illetőleg maga utjáni követelésére felperes ezennel utasittatik, illetve felperesnek joga a perr. 447. §-hoz képest maga épségében meghagyatik." A kir. tábla 1875. július 26. — 32378. sz. alatt következő végzést hozott: „Az első bírósági végzés megváltoztatik s a felhívott köteleztetik a B. alatt előterjesztett számadások elleni kifogásait 30 nap alatt előterjeszteni; mivel különben ezen számadás biróilag helyesnek fog kimondatni. „Indokok: A perben álló felek között 7. a csatolt szerződésnek jogi hatálya megszüntetve levén, a mint egyrészről a felhívottnak a szerződés meg nem tartása folytán jogában állott az abban érintett összeg erejéig a kielégitési végrehajtást kérhetni — a felhivó is ennek ellenében jogosult a felhívottól azon összegeket, melyeket ez utóbbi az eladott ingatlan tartozékából beszedett, — visszakövetelhetni. „Minthogy pedig felhívott beismerte, hogy a szentpéteri remanentiális földek, továbbá a regálék elárusitásából több rendbeli összeget felvett; sminthogy továbbá tanukkal az is bizonyittatott, hogy az eladott ingatlanok legnagyobb részét élvezte, ezen összegek pedig a végrehajtási uton meg nem állapithatók — az első bir. végzést megváltoztatni, a felek között a számadási viszonyt megállapitani, s ennek folytán a felhivottat az előterjesztett számadások elleni kifogásainak előterjesztésére utasitani kellett. (KaszayJ. előadó. 1875. jul. 26. — 32378. sz. a.)" A legf. ítélőszék következő végzést hozott: „A bppsti kir. táblának végzése megváltoztatik és az első biróság végzése, mely szerint felhivó felhívási keresetével elutasittatott, s a perköltségek viselésére köteleztetett — hagyatik helyben ;" „mert valamely számadás felhívás utjáni helyeslését csak az követelheti, a ki ellenfelének számadással tartozik; minthogy azonbao. jelen esetben, hol a felhivó mint adós, a felhívott pedig mint hitelező van érdekelve, ilyen viszony fen nem forog, — azért felhivót felhívási keresetével el kellett utasitani, s mint pervesztest a perköltségek viselésére kellett köjelezni"" (1875. decz. 27. — 11418. sz, a.) Semmitögzéki döntvények. Hivatalból megsemmisítendő a birói ítélet, ha az több alperes között egy olyanra is kiterjesztetelt, ki már megidéztetése előtt elhunyt. Varga Imre — Halász Imre,Halász Viktória, özv. Halász Ákosné, és Halász Antónia ellen 1076 frt megfizetése iránt a székes-fehérvári tszék előtt pert indított, melynek letárgyalása után a tszék 1875. márcz. 9. ítéletet hozott, mi felebbeztetett. A bpesti kir. t á b 1 a a sz.-fehérvári tszék eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt, minthogy a keresetbe foglalt Halász Antónia megideztetése előtt elhalt s a sz.-fehérvári tszék Ítéletét mégis reá is kiterjesztette, mert az Ítélet fejezetében többi alperes közt őt is megnevezte s azután a rendelkező részében átalában az összes alperesekre kiterjeszkedik rendelvén, hogy felperes kereseti joga alperesek ellen megállapittatik. A Semmitőszék a székes-fehérvári tszék ítéletét \291. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette; „mert Halász Antónia a periratok szerint a keresetlevél kézbesítése előtt meghalván; a tszék az idézett pont alá eső semmiséget követett el az által, hogy Ítéletét ezen meg nem idéze't s elhalt alperesre is kiterjesztette s felebbezett ítéletében felperesnek az alperesek elleni kereset jogát megállapította a nélkül, hogy Halász Antóniára az Ítélet rendelkező részében avagy indokaiban kivétel történt volna." (1876. jan. 10. — 18734. sz. a.) A perirat beadására elhárithatlan akadálynak veendő, ha az arra kötelezett ügyvéd a határnapon beleg volt, helyettese pedig akkor egyébb tárgyalásokkal el volt foglalva. Balogh Sándor bpesti jtudor ügyvéd által képviselt FleischmanJ. — Eberlíng Gusztáv, illetőleg Hanki z Károly szinte pesti ügyvédek által védett özv. Bayer Jánosné- ellen 650 frt s jár. iránt a pesti tszék előtt pert indított, melynek folyamában alperes az ellenbeszédet beadni plmulasztván igazolással élt, melynek a tszék 1875. aug. 21. kelt végzéssel helyt nem adott, mert Eberling már a perfelvételénél Hankisz által volt helyettesitve tehát betegsége elhárithatlan akadályul nem szolgálhatott. Alperes semmiségi panasza folytán — A S e m m i t ő s z é k a tszék végzését megsemmisítette (297. §. 11. p.) „mert valódiságára nézve kifogás alá nem vont orvosi bizonyítványai az, hogy igazolást kérő alperesi képviselő Eberling G. 1875. aug. 3 —9-ig s igy az ellenirat beadására kitűzött napon fekvő beteg volt, igazoltatván; — s nevezett képviselőnek azon a tárgyalásnál felhozott állítása, hogy helyetteskéut eljáró Hankisz az ellenirat beadására kitűzött határnapon egyéb tárgyalásokkal elfoglalva, ezek által előre nem láthatólag viszszatartva meg nem jelenhetett, — miután az ellenfél erre épen nem nyilatkozott — tagadásba nem vétetvén, ezáltal mindkét képviselőnek elhárithatlan akadályoztatása igazoltnak tekintendő." (1876. január 11. — 20127. sz. a.) Valamely bányabirtokra vonatkozó adásvevési szerződés érvényének birói kimondása képezvén a keresel fő tárgyát, — a birtokbiróság illetékesnek tekintendő, habár azzal bányakutatás s kimivelés iránti bányajogositvány érvényesítése hozatt is kapcsolatba. A föld tulajdonosának ebbeli engedélye egyátah\ban nem vehető egyértelműnek a bányabiróság által engedélyezeit jogosítványai, hanem annak csak előfeltételét képezi. A lm ás y Pál mint az alakulásban levő nemsi k 6szénbánya társulat képviselője s egyúttal a magyar átalános kőszénbánya részvénytársulat jogutódja — a salgótarjáni kőszénbánya részvénytársulat ellen, a kazári volt úrbéri telkek alatt levő kőszén kizárólagos kutatási s kimivelési jogok kizárólagos gyakorlása s ez iránt kötött szerződés érvényének elis10*