Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 10. szám

Budapest, 1876. kedd, február 8. 10. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset — Legf. Itélöszéki és — Semm. döntvények. Jogeset. Oly polgári per, melyben a győztes felperes semmit sem nyert. Ezen szaklap f. évi 5-ik számában közöltetik egy legf. itélöszéki d ntvény — helyesebben itélet, mert a legf. Ítélőszék döntvényeket nem hoz — melyeknek tartalma az abban kimondott joge'v miatt megérdemli, hogy értekezés tárgyává tétessék. Az eset röviden ez : felperes sommás visszahelyezési keresetében előadja, hogy ő alperes épületében felperes udvara felé nyitott két ablak által a világosságban lett megháborítva, és e miatt kéri alperest ablakainak befalazására köteleztetni. Az első biró alperest csak egy ablak befalazására kötelezte, mert alperesnek az uj épület helyén állott régi épületében is létezett egy a felperes udvarába nyiló ablak. A másod bíróság — a kir. tábla — felperest keresetével egészben elutasította, mert alperes mint tulajdonos tetszése szerint építhetett, és ablakokat nyithatott; felperes pedig alperes irányában oly szolgilmányhozi jogosultságát, melynél fogva alperest ablaknyitástól eltilthatta volna, nem igazolta. A harmad bíróság pedig az első bírósági Ítéletet hagyta helyben azért, mert alperesnek rendőrségi épitkezési engedélye nem volt, s igy alperes a régi épület helyén épitett házat csak az építkezés előtt élvezett módon és használat szerint volt jogosítva felállíthatni; — minthogy pedig alperesnek elbontott épületén felperes telkére nyiló csak egy ablaka létezett, alperest a két uj ablak egyikének befalazására kötelezni kellett. Első kérdés az: hogy mily világosság az, melyben felperes az alperes épületében nyitott ablakok által meg háboríttat ott? Eddig azt hittem, hogy a világosság nem ablaknyitás, hanem ablak befalazás által háborittathatik, illetőleg akadályoztathatik meg. Hinni akarom ennélfogva, hogy felperes csak h-dytelen kifejezésekkel élt, és hogy nem a világosságbani háboritást, hanem azon jog megháboritását panaszolja, melynél fogva mint tulajdonos jogosítva van meg nem engedni, hogy alperes az ö — felperes — udvarába nézzen, és pedig alperes falában nyitott ablakok által; mert különben talán megengedi, hogy más módon, például kerítésen felül vagy kapun át nem csak alperes, hanem más ember is nézhessen be udvarába. Igen is, felperes nem tartoznék tűrni, hogy alperes saját falában felperes udvara feló nyiló ablakot nyisson, ha alperes háza és telke ellenében ilynemű szolgalmi jogot szerzett volna; azonban ily jogot felperes nem szerzetes igy alperesnek az ablaknyitást meg nem tilthatja; mert a tulajdonjog fó attribútuma az, hogy a tulajdonos tulajdonával tetszése szerint rendelkezhetik; alperes tehát az őt korlátoló szolgalmi jog hiányában tetszése szerint falat állithat fel, abban felperes udvara felé ablakot nyithat, vagy háza tetején pavillont emeltethet ugy, hogy ott mulatván felperes udvarába folytonosan nézhessen. Ellenben felperes is jogositva van saját telkén oly falat felállítani, vagy oly fákat ültetni, ho»:y alperes ablakai elzáratassanak. és az azok által szerzett világosság elenyésszék, és ebben alperes felperest csak akkor akadályozhatná, ha ennek telke ellenében szolgalmi jogot . — de non altius tollendo, vagy ne 1 u m i n i officiatur — szerzett volna. Felperes azon szolgalmi jogot, mely szerint alperest az Ő udvarára szolgáló ablak nyitástól eltilthatja, szerződés, végrendelet vagy bírói itélet hiányában csak ugy szerezhetné meg, ha alperest akkor, midőn ablakot nyitni szándékozik ettől eltiltaná, vagy ebben tettleg megakadályozná, és alperes ezen tilalmat, vagy megakadályozást az elbirtoklási idő lefolytáig tűrné; ezen elbírtok] ási időtartam azon időponttól számíttatván, melyben az eltiltás, vagy megakadályoztatás történt. Ep ugy alperes felperes ellenében azon szolgalmi jogot, melynél fogva felperes az ő ablakait respectálni tartozzék, és ne ugy építhessen, hogy alperes ablakai a világosságtól elzárassanak, csak ugy szerezhetné meg, ha felperest ilynemű építkezésben meggátolná, és felperes ezt az elbirtoklási idő alatt tűrné. Ha az ily megakadályoztátástól vagy eltiltástól nem ugyan a hosszú elbirtoklási, hanem mégis egy évi időtartam lefolyt, akkor felperes, ha alperes — daczára azablaknyitás megakadályoztatásának és daczára annak, hogy a megakadályoztatást vagy tilalmat egy éven át tűrte, — nyitna ablakot, — épen ugy, mint alperes, ha felperes daczára az alperes ablakai elzárását czélzó építkezés megakadályoztatásának, — építene, sommás visszahelyezés utján kereshet,és nyerhet orvoslást; de mindkettő egymás irányában az acti o negatoria által rendes peruton a tilalmat, vagy megakadályoztatást elenyésztetheti, s hatálytalanná teheti; minek következése az lenne, hogy a rendes uton fellépő tulajdonos az ellenfél által nem szerzett, de tettleg gyakorolt szolgalmi jogtól mentessé válnék. Felperes tehát azt sem állítván, hogy ő alperest az ablaknyitástól eltiltotta, és alperes egy éven át ezen tilalmat eltűrte, sommás visszahelyezési keresetével — nézetem szerint — helyesen lett a másod bíróság által elutasítva, és csak is ez utóbbi indok az, melylyel a kir. táblai itélet indokolását a kérdésben forgó sommás viszszahelyezési per természeténél fogva kiegészitendőnek tartom. 10