Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 9. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 3. [r.]

37 »A legf. ítélőszék a kamarai választmány mint fegyelmi biróság határozatát indokainál fogva helybenhagyta." (1875. decz. 17. — 1 1563. sz. a) Kereskedési üzletet folytató ügyvédek az ügyvédi lajstromba (el nem vétethetnek. Lengyel Péter ügyvéd a niarosvásá rhelyi kamarához ügyvédi felvételeért folyamodott, mit az 1875. sept. 4-ki határozatával megtagadott. Felebbezése folytán — A legf. ítélőszék a kamara választmány határozatát helybenhagyta, mert folyamodó vegyes kereskedést s igy az ügyvédi rendt. 10. §. szerint az ügyvédség gyakorlatával összeférhetetlen üzletet folytat. (1875. decz. 23. - U516. sz. a.) Azok, kik a protestáns jogacndémiákba jártak, az ügyvédjelölti felvételre, a birói elméleti államvizsga igazolásán kívül az egész jogi tanfolyam bevégzéséről szóló évenkénti bizonyítványokat is eredetben felmutatni kötelesek. Merényi Árpád ügyvédjelölti felvétele a szabadkai ügyvédi kamara által megtagadtatott 187"). okt. 21-ki határozattal — mi ellen az felebbezett. A legfőbb ítélőszék azt helybenhagyta, „mert habár a protestáns felekezetű jogakadémiák az 1875. jun. 23. — 15924. sz. igazs. rendelet szerint l874/5 év végéig eddigi szervezetükben meghagyattak, s habár a birói elméleti államvizsga letételéről 18 í 5. jul. 19-kén kiállított bizonyitványt felebbező felmutatta; mindazáltal köteles volt azonkívül az egész jogi tanfolyam bevégzéséről minden évre vonatkozó bizonyítványokat is eredetben felmutatni; c helyett azonban egyedül az 1874/5-ki harmadévi jogi tanfolyam második feléről .szóló bizonyitványt, s ezt is csak a felebbezéshez s igy elkésetten mellékelte." (1875. decz. 30. — 11755. szám a.) Az ügyvédjelölti felvitelre vonatkozó kamirai határozatod a gyakorlati idó számítására nem terjeszkedhetnek. A rendes aljegyzői állás az ügyvédjelöltséggel össze nem fér. Bagi László kecskeméti ügyvédjelölt 1875. sept. 30. kelt határozattal kitörtiltetett, mert Kecskemét városánál rendes al'egyzői állást foglal el. Felebbezésére — A legf. Ítélőszék a határozatot a kizárásra nézve indokaiból helybenhagyta; ellenben azon részére nézve melyben az is kimondatott, hogy az addig töltött idő a gyakorlatra kivánt időbe be nem számi tátik — megváltoztatta s annak helyt nem adott; mert annak megitélése váljon valamely eltöltött idő a gyakorlati időbe beszámítható legyen-e? nem a fegyelmi utón eljáró választmány koréhez tartozik. (1875. decz. 3. — 10964. sz. alatt.) Semmitőgzéki döntvények. Uivatalbóli semmiségei képez, ha a bíróság ügyérdemébe bocsátkozása nélkül, a keresetet illetéktelenségböl utasítja el s még is itélel alakjában hozza meg határozatát. Sikor Ferencz — Viohard József ellen 1874. évben 361 frt 70 kr. váltó követelésre irányzott keresetet adott be a pesti kir. tszékhez, mely 1875. júliusul-kén ítéletet hozott s abban felperest keresetével elutasította s 30 frt perköltségben marasztalta azon okból, mert jelen kereset birói illetőségéhez nem tartozik. A kir. tábla ezen eljárásban hivatalbóli semmiséget észlelt, mert felperest egyedül illetéktelenségböl utasította el s még is ítéletet hozott, mi a feleket a perorvoslatok használatára nézve tévedésbe hozta. A Sem mítoszé k a pesti törvényszék ítéletét (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette; „mert a mennyiben hivatolt ítélet indokai szövegéből kivehető, az első bíróság az ügy érdemébe való bocsátkozás nélkül felperes keresetét mint állítólag- hatásköréhez nem tartozót illetéktelenségi szempontból utasitottael; mindamellett a 246. §. megsértésével ebbeli határozatát vég/és helyett itélet alakjában adta ki s ezáltal az elutasított felet a használandó jogorvoslatok tekintetében tévútra vezette." (1876. január 11. — 20272. sz. alatt.) Uivatalbóli semmiségei képez az is, ha az ügynek felsőbb bíróságnál történt előadásánál felebbező fél hibás megjelölése által, magára az ítéletre is kiható tévedés jött közbe. Linksz József — Birch Jakab ellen a vágbeszterczei jbiróság előtt 90 frt iránt pert indított, melyben 1874. apr. 21. hozott Ítélettel felperes keresetével elutasittatott s 24 frt 25 kr perköltség s 4 frt tanuzási dijban elmarasztatott. A kir. tábla 1874. július 2. a perköltségek kölcsönös megszüntetésével a jbirósági ítéletet helybenhagyta. Ez ellen már csak alperes felebbezett. A legf. ítélőszék 1871.okt. 20. — 7902. sz. ítéletével a táblai ítéletet helybenhagyta s felperest mint konokul perlekedőt 10 frt birságban marasztalta. Ezen itélet kihirdetése után felperes a birság megfizetéseért zaklatatván, folyamodott, hogy miután ő a legf. itélőszékre nem felebbezett, s konok perlekedőnek nem is tekintethetett, így tollhibának kellett előfordulni, minek kijavítása eszközöltessék. E czélból az iratok a jbiró áítal a legf. Itélőszékre felterjesztettek, hol csakugyan kitűnt, bogy a fogalmazó által az itélet fejezetében felperes lett előtüntetve mint olyan, ki a Ouriára felebbezett, mi a birságbani téves elmarasztatását vonta maga után. Ámbár pedig ezen tollhiba maga a legf. ítélőszék által is kiigazitkitó lett volna; miután azonban a tollhibának magában az ítéletben is téves következései vannak, és ezeknek ez utoni egyszerű kiigazítása szabályszerüleg nem történhetik, — ez okból az iratokat maga a legf. ítélőszék az érintett ítéletének hivatalbóli megsemmisítése végett a Seniniitószékhez felterjesztette 1875. évi okt. 27. kelt átiratával. A S e m m i t ő s z é k a legf. ítélőszék 1874. okt. 20. kelt ítéletét minden következményeivel a perr. 297. §. 1. p. alapján hivatalból megsemmisítette s az iratokat szabályszerű ujabb ítélethozatal végett a legf. Itélőszékhez visszaküldötte; „tekintve, hogy az ügynek a legf. Itélőszéknéli elöailá-ánál felebbező léi hibás megjelölése által olyan az Ítéletre is kiható tévedés jött közbe, melynek fenforgása miatt, magát az ítéletet szabályszerűen meghozottnak tekinteni nem lehet." (1876. január 10. — 19481. sz.)