Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 9. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 3. [r.]

36 E törvényi rendelkezés azonfelül igazságtalan is. Mert mi, ugyanazon §. értelmében a maradvány föld? azon terület, mely a törvényes illetőség kiadása után átalában a volt jobbágyok birtokában marad; — de miután minden községben vannak oly telekbirtokosok is, kiknek a törvényes illetőségnél kisebb birtokuk van, és miután az 1836-ik évi X. t. czikk értelmében minden batár rendbeszedésuél, milyen főleg a tagosítás, mindenkinek törvényes illetőségét ki kell adui; honnan lehessen azt máshonnan pótolni, mint a fenmaradt többletből ? És igy csak a minus lehúzása után kellenék a megváltandó maradvány földek mennyiségét megállapitani; mert ha valakinek a jobbágyok közül többlete van, mig másoknak kevesebblete, — a többlet annak csak jogtalan foglalás által jöhetett birtokába; de hu azért mindenki a a maradvány földet mostani birtoka szerint, — uti possidetis — habár megváltva is megtartja, honnan pótoltassák a minus? Vélekedésem szerint annak « birtokából ki a váltsági összeget hajija, — ez pedig a volt földes ur. Jelenleg azonban nem igy van, mert a bíróságok már megállapították, hogy a volt földes ur a kevesebbleteket pótolni nem tartozik; már pedig véleményem sze rint csak ott nem tartoznék pótolni hol a törvényes illetőség a határterületéből ki nem telik. Ezen csak ugy lehetne segíteni, ha a törvény ugy magyaráztatnék, hogy a maradvány földek átalános mennyiségéből előbb az illetőségi minus levonatnék és csak azután osztatnék ki a maradvány földbirtok aránylag a mostani birtokosok között. A mondottakon kívül az úrbéri eljárásnak legterhessebb oldalához tartozik az úrbéri munkálatoknak olyatén elkészítése, hogy azoknak alapján a telekkönyvezési akadály nélkül keresztül lehessen vinni; — mert mit használ a birtoknak rendez'se vagy átadása is, ha az illetők ez által telekkönyvi tulajdont nem nyernek. Erre nézve szükséges a telekkönyvi helyrajzi számok olyképi kimutatása, hogy bizton lehessen tudni, mely uj birtok lép a régi birtok helyébe; és ezt rendelte el az 1869. évi ministeri rendelet, 3. §-a, mely rendeletnek pontos teljesítéseelkerülhetlen. Megvanugyan a fenebbi rendeletben hagyva, hogy a bíróság utasítsa a működő mérnököt e kimutatás készítésére, de a mérnök azt ves/.i munkába a miért fizetik, és nincs sanclio az ellenkezőre ; miután pedig az illetők mindég csak azon vannak, hogy a birtok mielőbb átadassék, az átadás pedig rendesen a kimutatás készítése előti történik, azért, rendeletileg intézkedni kellene, hogy addig, mig e kimutatás el nem készül, a birtok átadás nem eszközölhető. Továbbá nincs gondoskodva az iránt; ki tartozzék szolgáltatni a gyalog és kocsi napszámokat a mérnök felvételi, kihasitási és hitelesítési munkálatainál; nem különben arról, hogy ki fizesse a község meg nem jelenése esetében a törvényszék által részére kinevezett gondnokot ? kinek utazások, leiratások, és hosszabb tárgyalások folytán nagyobb költségei lehetnek ; s ki alig kötelezhető előleg nélkül a per végbefejezéséig várni. Mindkét esetben, nehogy hasztalan felebbezésekre ok szolgáltassák, a ministerium előzőleg határozhatna. De menjünk most át magára a hiteltelekkönyvek átalakítására. Ügyvéd rendtartási döntvények. Az, hogy valamely ügyvéd országgyűlési képviselő s mint ilyen az ülésszakok alatt ideiglenesen Budapesten tar tózhodik, nem akadályozhatja az ügyvédi kamarába való felvételét. E r 1 i n g Miklós ügy véd, jelenleg országgyűlési képviselő a szegedi kamarához felvételeért folyamodott, mit a kamara választmány okt. 23. kelt határozatával megtagadott; mert or. képviselő levén, kell hogy rendes lakhelye Pesten legyen. Kérvényező felebbe zése folytán — A legf. ítélőszék a kamara választmány határozatának megváltoztatásával, Eriing Miklós ügyvéd felvételét, elrendeli e; „mert nevezett ügyvéd I87ö. okt. 9. kelt Nagy Teremia község bizonyítványával igazolta, hogy állandó lakhelye Nagy Teremia; abból pedig, hogy nevezett ügyvéd ez idő szerint országgyűlési képviselő, s hogy az ülésszakok alatt Budapesten tartózkodik, nem következik, hogy ren es lakhelyét is Budapestre tette át." (1875. decz 23. — 11424. sz. a.) — Hasonló határozatot hozott a legf. ítélőszék S a h o v 1 y e v i c s Mihály nagy-kikindai ügyvéd s most or. képviselő felvételi ügyében is. (decz. 23. — 14425. sz. a.) A tiszti ügyészség nem tekintetik az ügyvédség rjya korlatéival összeférhet/ennek. A legf. ítélőszék Diószegy Lajos s Zachariás János tiszti ügyészeknek sa nagyváradi kamara által felterjesztett ügyében ismételve kimondotta : „hogy a tiszti ügyészi hivatal az 1870. 1. t. cz. 60. 65. §§. értelmében nem tartozik azon hivatalok közé, melyekkel az ügyvédség gyakorlata összeférhetetlen.u 1875. decz. 30. - 11564. sz. a.) — Hasonlóan Mihályi János s Grnlácsy Dezső megyei tiszti ügyészeknek a szegedi kamara által felterjesztett, s kitörültetést tárgya/.ó ügyében. (1875. decz. 23. — 11422. sz. a.) A pannsílolt ügyvéd a törvényszéki elnök felhívására már nyilatkozván, — ujabb kihallyatlása a fegyelmi eljárásnak az ügyvédi kamara állal teendő elrendelésére nem szükséges. Bizonyos Kalapus Mihály n igy-be. eznai ügyvéd S z am o lo v s z k y Lörincz ellen,pénzei jogosulatlan viszszatartoztatása miatt a volt ungvári tszék elnökségénél panaszt emelt, melyre a vizsgálat megtartatott s később az iratok a m.-szigeti ügyvédi kamarához áttétettek. Ez pedig mint fegyelmi biróság 1875. jul. 3. 3 19. sz. a következőleg határozott: „Tekintetül .árra, hogy ez ügyben panaszlott az ungvári tszék elnökének felhívása folytán 1874. sept. 24 kén már nyilatkozott s igy ez ügyben ujabbi kihallgatása fele.-degessé vált; tekintettel továbbá az ügyészi véleményben felhozottakra, Sz. Lőrincz ellen a fegyelmi eljárás, — panaszló irányában elkövetett vétkes kötelességszegés, irányában tanúsított hűtlen eljárás s annak okozott jogtalan kár miatt — egyhangúké elrendeltetett." ° Panaszlott felebbezése után —