Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 9. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 3. [r.]

Budapest, 1876. péntek, február 4. 9. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Urbériség, Telekkönyv, Kataster. III. — Ügyv. rendt. — és Semm. döntvények. Y rrbérisés1. Telekkönyv, Kataster. G-rosschmid Gábor tszéki bíró úrtól (Zombor ) X* III. Az urbériség. Negyven éve múlt, hogy az urbériség szabályozását tárgyazó 3 83G-ik évi törvények szentesittettek, és még is a mire csak tekintünk,láthatjuk annak nem csak maradványait, de rendezetlenségét is. Pedig tűig az teljesen rendezve nincs, hasztalan minden törekvésünk rendezett birtok visszonyokat előidézni ; addig hasztalan lenne a polgári törvénykönyv codificálása s annak behozatala is; mert az kivételes, ingatag jogviszonyokon nem alapulhat. S mi ennek az oka? Igen termés etes, mert minden úrbéri rendezés drasticus szer, a tulajdonjog szentségébe is bele vág, mennyiben valakinek rég mivelt birtokát csereberéli mi annál érzékenyebb hatályú, mert a földnépe természetes, noha balul felfogott jogérzeténél fogva mosí. sem látja be annak helyességét és igazságosságát; csak kivételesen látván be saját hasznát is, és majdnem mindég csak a hatalom tekintélyének enged. — „Vegye el ha birja" — ez a jelszó, — és könnyen magyarázható előítéletével az ősei által szerzett és mivelt földhöz szorosan tapad; s minden ujjitásnak ellensége; kész levén azon földet, melyet egy vagy két tagban raive hetne, inkáb 15 darabban dolgozni, csak hogy változás ne t rténjék. Ily viszonyok közt nem oly könnyű az úrbéri ég vég> enclezése, habár azt nem csak az államgazdaság előnye, de a magán érdek is sürgősen követeli; és pedig annál inkább sürgősen, mert most már az csak kivételes állapot, valódi kü/dpont „crisis" melyen mielőbb keresztül kell esni. Három fő tényezője van minden úrbéri rendezésnek; — 1 ör jó alaki t ö r v é n y e k, 2-or alkalmas és lelkiismer ?tes bírói egyének, 3 or ügyes gyakorlati mérnökök, — maga pedig a rendezés két ágra oszlik, t. i. az egész határ rendezésére milyen az összesítés, tagosítás, — és annak részletes rendezésére, milyen a legelő elkülőnitése, annak egyéni felosztása, a nádlás és faizás szabályozása; az arányosításról nem szólván, mert az alig bir úrbéri természettel. De, mint mi r mondám, a valódi rendezés mindenkor csak az öszszesitésen alapuló tagosítás marad, és noha az 1871. évi LIIL törvényczikk az összes úrbéri kérdéseknek egyszerrei megoldását, és így a tagosítás keresztülvitelét is követeli, mindazáltal az egyességek részletes rendezéseikkel annak többnyire útját állják, A második szembeötlő hiánya az ujabb törvényeknek, mint szinte már mondám, hogy nem rendelkeznek azon rendezések módozatáról, midőn a volt jobbágyok magok között akarják eszközölni a tagositást, vagy a közlegelő és egyéb haszonvételek felosztását. K két hiányon csak törvényhozás utján lehet segíteni, és pedig a tagositásra nézve az 1836. évi VI. t. cz. 6 ik §-a hatályon kivül tétele, és azon rendelet által, hogy a tagositás elrendelésére nézve is a birtok, és nem a személyi többség vétessék alapul. Az 1871. évi LIIL t. cz. 42. § a az elkülönített közlegelőnek egyénenkénti felosztására nézve ezen alap arányát már megállapította; ezt kellenék tehát a tagositásra is kiterjeszteni, és pedig minden rendes per mellőzésével, egyszerű tárgyalások utján. Ugyan is a mint a birtoknak negyedrésze a tagositást, vagy egyénenkénti felosztást Luegszavazta, annak hivatalbóli keresztülvitelére egy végrehajtó biró lenne kiküldendő, meghagyatván egyszersmind az illető község úrbéri jogosultjainak, hogy egy 5, 7 vagy 9 tagból álló választmányt vá'aszszanak ; és pedig olykép, hogy azon esetre, ha a személyi többség a kisebbséget képező negyedrész birtokosai ellenében a választást, vagy a meghatalmazás kiállítását megtagadná, a felosztást kívánó kisebbség felhatalmaztatnék a választásra és meghatalmazásra. A kiküldött biró a választmány által a segédadatokat megszerezvén és elkészittetvén, a működő mérnököt utasitással ellátná, és a választmány közbejöttével elkészített tervet a törvényszéknek véleményes jelentésével bemutatná; a törvényszék a tervet megvizsgálná, felette határozna, és határozatát végrehajtaná, — felhagyatván a feleknek az 50-ik § ban körülírt észrevételezési eljárás. Ez lenne véleményem szerint a legalkalmasabb és leggyorsabb eljárás az ily rendezések gyors keresztülvitelére ; mindenesetre ezen eljárás sikeres megoldására alkalmas és szakavatott birák szükségeltetvén, kikről mindenütt az illető törvényszékeknél gondoskodni az igazságügyi minister lenne hivatva. Igaz, hogy a szakértő mérnökök hiánya az ügyek gyors menetét gyakran gátolja, mert a határok czélszerü berendezésénél, mindég fő tényező a lelkiismeretes tapasztalt mérnök; azonban miután a szabályozások mindinkább ritkulnak, a mérnökök sem leendnek. jövőre annyira túlterhelve. Egyébiránt a mérnökök működését leginkább neheziti az 1871. évi LIII. t. czikk 14. §-a mely szerint a maradvány földek az eddigi birtokosoknál maradnak, habár csekély összeg által mégis váltatnak, — mert ez által majd nem minden negyed telekföld változó terület mennyiséget nyer, és így a mérnöknek a kiosztásnál minden telekföld területét külön számítás alá kell venni. 9