Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 8. szám - Deák Ferencz

33 azeröleg fel nem tehető, hogy valaki a talált gyermeket elvigye, ennek pá máját pedig eldobja; szóval a mellett, hogy vádlott igaztalan vallomással terhelné önmagát, egy ok sem harczol, az önvallómás igazoltát pedig valamennyi körülmény támogatja; a vádbeli bűntény ugy tárgyi, mint alanyi tényálladéka bebizonyitottnak veendő. „Vádlott cselekvénye szándékos emberölésnek minősitendő volt, mert a gyermek koránál fogva ujdonszülöttnek nem tekintethetett s mindazon körülmények, melyek az anya ujdonszülött gyermeke megölésénél beszámithatók, itt hibáznak: mert a gonosz szándék előre megfontoltsága előre nem igazolható, a tett gyilkosságnak nem minösithető; s mert a gonosz szándék, habár rögtön felindulásból eredt is. nem határozatlan czélú ártásra. de határozottan ölésre irányul, tehát az egyszerű emberöléstől ebben különbözik." Büntetés kimérésénél vádlottnak a megölt gyermekhezi szülői viszonya sulyositó, — elhagyott és a kétségbeeséshezi közeiállapota enyhitő körülményül figyelembe veendő volt. „A költségek viselése a bűntett és marasztalásnak folyománya." Az alapos, nem mindennapi készültséget tanusitó védbeszédnek s erős érveinek tehát meg volt kellő hatása. A kir. ügyész által inditványozott 12 évi börtönbüntetés a biróság által 2 évire lett leszállítva. Örülünk, hogy Dell' Adatni úrban egy jeles védőt mutathatunk be szakközönségüuknek. Semniítöszéki döntvények. A halárőrvidéki peres ügyekben beadod semtn panaszok felülvizsgálata nem tartozik a Semmitöszék hatáskörebe. Milutinovics Sándor — M o r i c z J ózsef s társai ellen 22 frt 12 kr. iránt; ugy Tarnoz Tivadar — Erdélyan Panta s társai ellen szinte 22 frt 12 kr. erejéig a határőrvidéki kubini jbiróság előtt végrehajtás} folytattak, melyben 1875. máj. 23. hozott jbirósági végzések ellen, végrehajtást szenvedettek felebbezést adtak be. Mindkét ügyet a kir. t áb 1 a a Seromitőszékben hivatalból felterjesztette, azon okból, mivel alperesek felebbezvényükben a végreh. végzés s eljárás megsemmisítését kérik, mi a Semmitöszék hatáskörébe tartozik. A Semmitöszék mindkét felterjesztvényt azon kijelentéssel küldötte vissza a kir. táblához : „hogy a határőrvidéki ügyek az 1872. okt. 8. — 31720. sz. alatt igaza. min. rendelet I. cz. 5 ik pontja értelmében a kir. Semmitöszék köréhez nem tartoznak." (1876. jan. 11. — 20692—20693. sz. a/l Nem képez hivatalbóli semmiséget, ha a birói határozat ítélet alakjában mondatik ki, midőn a felebbezést indokok elfogadásával egyszersmind a felel pénzbirságban is elmarasztalja. Kisztingstein Károly — Grreger József s Miklós elleni 28 ftos ügyben az aranyosmaróti j bi róság által hozott itélet felebbeztetvén, — a kir. tábla azt hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette; mert a jbiróság felebbezési indokait ítélettel intézte el (1875. nov. 2. ref. Rudnay). A Sem mi tő szék azonban itt a 304. §. nem találta alkalmazhatónak ; „mert az aranyosmarothi jbiróság a mellett, hogy alperesi felebbezés indokait elfogadta,— egyszersmind azt a perr. 118. §-ára való hivatkozással 100 fi t pénzbirságnak végrehajtás terhe alatti megfizetésében és elmarasztalta ;a „eszerint tekintettel arra, hogy a hivatok 118. §. nem rendelkezik arról, váljon a bírság alkalmazása végzés vagy itélet által mondassák — e ki — az eljáró bíróságnak a 246 §. átalános rendelkezését kellett szemelött tirtani; minthogy pedig a birság mennyisége a mennyiben az a törvény korlátain belől alkalmaztatik, mint érdemleges intézkedés semm. panaszsz tárgyát nem képezheti; ha tehát végzésileg szabatnék ki, az esetleg jogaiban sértett fél a 294. §. szerint meg nem engedett felebbezéssel nem élhetne — az itélet alakjában szabályszerüleg határozott." (1876. jan. 11. — 19679. sz. a.) Min. rendelet az egyiptomi alkirályságban létező osztrák magyar Consulságok birói hatóságának, a magyar állam honosaira vonatkozó korlátozása tárgyában. (Vége.) III. czikk folytatása (kivételek a 2-ik pont értelmében.) b) A rágalmazások és sértések, ha az illető biró esküdt vagy bírósági hivatalnok jelenlétében, vagy a bírósági helyiség területén belül követtetnek el; vagy ha nyilvános falragaszok, iratok, nyomtatványok, képek vagy képes ábrázolatok által tétetnek közzé: c) e 2) pontban megjelölt személyek elleni tettleges bántalmazások; uevez^tesen ütés, sebesités, szándékos emberölés akár előre megfontolt szándékkal követtetett légyen el, .tkár nem; d) oly czélból elkövetett bántalmazások vagy fenyegetések : hogy — az illetők jog- vagy törvényellenes cselekményt kövessenek el; vagy a jogos és, törvényes cselekménytől tartózkodjanak ; e) közhivatalnokok által a fentebbi pontban meghatározott czélból a 2 pontban meghatározott személyek ellen elkövetett visszaélés a hivatali hatalommal; f) a megvesztegetési kisérlet, ha az egyenesen a 2) pontban meghatározott személyek ellen követtetik el ; g) a bírónak valamely peres fél érdekében ajánlás általi befolyásolása, közszolgálatban álló személy részéről; 3) oly büntettek és vétségek, melyek az egyptomi uj biróságok ítéletei vagy határozatai végrehajtása ellen irányozvák; nevezetesen; a) hivatala gyakorlásában eljáró biráknak, vagy az ítéletek, vagy a birói határozatok végrehajtásánál működő bírósági hivatalnokoknak, vagy a végrehajtásnál való segélynyújtásra hivatott közhatósági tisztviselőknek, vagy legénységnek tettleges bántalmazása, vagy az azok elleni erőszakos ellenszegülés ; b) hivatalos hatalommal való visszaélés közszolgálatban álló személy részéről, a végrehajtás megakadályozása végett; c) biró-ági iratoknak elidegenítése ugyanazon czélból; d) bírói pecsétek megsértése; ítéletek vagy birói határozatok 1 alapján li foglalt tárgyaknak szándékos eltávolítása; 8*