Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 97. szám - A bíróságok - és az ügyvédi kamarák

388 bírósághoz tartozik (keres. 258. §. 1. p.) mint ilyenhez pedig a kereset nem czimeztett-tt. Felperes azt tagadja, mert alperes nem kereskedő — tehát reá nézve az ügylet nem kereskedelmi s a keresk. biróság nem is illetékes. A jbiróság f. év okt 26. kelt végzésével az illetőségi kifogásnak helyt adott, mert a kereset tárgya a 258. §. 1. p. szerint kereskedelmi ügyletből származott, tehát a keresk. bírósághoz tartozik s mint ilyenhez lett volna beadandó, mit felperes elmulasztott tenni. Felperes ez ellen semm. panaszt jelentett be — A Semmitőszék annak helyt adva, a neheztelt végzést megsemmisítette s ajbiróságot illetékesnek nyil vánitotta (297. §. 5. p) ^fp£„mert tekintve, hogy a peres felek közt a kereset kitétele szerint a burgonya termése iránt létrejött adásvételi ügyletből származtatott, tárgyára nézve 300 frt értéket meg nem haladó keresetre nézve, a jbiróság mint alperes személyes, de az ügylet teljesítési helyének bírósága, a perr. 30. 35. és 93. §§. a. pontja — és a keresk. eljárási rend. 7. §. 1. p. értelmében is egyaránt illetékes; ehhez képest alperes azon kifogása, hogy a fenforgó ügy kereskedelmi ügyet képez s a kereset a jbirősághoz nem mint kereskedelmi bírósághoz adatott be, még azon esetben is, ha az alaposnak, illetőleg az ügylet alperesre nézve kereskedelmi ügyletnek vehető volna, a birói illetőség leszállítására s felperesnek a keresk. birósághoz való utasítására törvényes alapul nem szolgálhatott." (1876. decz. 6. — 21327. sz. a) A kereskedelmi ügyletből származó kereset azon külkelléki hiánya, hogy az a bírósághoz nem mint kereskedel 'lihez czimeztetett, nem annak elutasítását, hanem csak kijavítás végetti visszaadását indokolhatja. Alperes bejegyzett keresk. üzletére vonatkozó társasági viszonyból keletkezett követelés, kereskedelmi ügyletből származottnak tekintendő. Sschlesinger L. temesvári lakos — Kazda M. ugyanottani szabó e. 240 frt iránt a temesvári jbiróságnál pert indított, előadván keresetlevelében, mikép 1875. évben alperessel, ki a belvárosban fiók üzletet nyitott, oly szerződésre lépett, mikép annak vezetése egyedül felperesre bizatván, a hasznot közösen s egyenlő arányban megosztandják, továbbá hogy felperes mint azon üzlet vezetőjének mindenkori haszon fejében hetenkint 20 frt biztositatik, s hogy társasági viszonyuk felbontása 3 havi felmondáshoz köttetik. Ennek ellenére f. év jau. l-jén alperes minden ok s felmondás nélkül egyoldalulag a szerződési viszonyt rögtön megszüntette. Ennél fogva a felmondási 3 hóra, hetenként 20 -ftjával kéri a 240 ftot megítéltetni. A tárgyalás elhalasztása után okt. 8-kán megtartott ujabb tárgyaláson alperes illetőségi kifogással élt; mert 2. •/. szerint alperes bejegyzett kereskedő; s igy őt mint kereskedőt illető ügyletek a keres, bírósághoz tartoznak; s a kereset tárgya üzletből származó haszonra, tehát nyerészkedésre vonatkozik; s az alapjául szolgált ügylet üzlete folytatásához tartozik (ker. törv. 258. §. 259. §. 1. p. s 260. §.) Felperes válaszolja, mikép az illetőségi kifogás alaptalan, minthogy alperes jóval a kereset meginditása után jegyeztette be magát mint ruhakereskedő, — s előbb csak kis iparoskint űzte a szabóságot s mint ilyennel kötötte a kereseti ügyletet ; és pedig még a keresk. törv. életbelépte előtt, s az akkor is szűnvén meg, a keresk. anyagi jog alá nem vonható. Megjegyzi továbbá, hogy annál nyerészkedési szándék nem is foroghatott fenn, s a kérdéses viszony közöttük a keresk. törv. idézett §§-szai alá nem is vonható. A temesvári j b i r ó s á g f. év okt. 5. — 18847. sz. végzésével illetékességét leszállította; mert 2. •/. szerint alperes bejegyzett kereskedő; s igazoltatott, hogy jelen kereset már a keresk. törv. életbelépte után inditatott; s felperes nem igazolta, hogy alperes kis iparosként dolgozik, mit a 2. "/. bejegyzési okmány is megczáfol. A kereset anyagilag tárgyalható nem volt, mert az eljárási rend. 9. §. szerint a keresetlevél küllapján a biróság mint. kereskedelmi biróság jelölendő meg — mi itt elmulasztatott. Ez ellen felperes semm, panaszt adott be — indokolás nélkül. A Semmitőszék aunak helyt adva a neheztelt végzést megsemmisítette, (297. §. 5. p.) „mert alperesnek magán czége alatt a keresk. egyéni czégek jegyzékébe bejegyzett kereskedelmi üzletére nézve, a peres felek közt állitólag fennállott társasági viszouyból annak feloszlatása folytán támasztott, ekként alperesre nézve kétségtelenül kereskedelmi ügyletet képező, és tárgyára nézve a 300 frt értéket meg nem haladó keresetre nézve, a jbiróság mint alperes személyes birósága a perr. 93. §. a. pontja és a keres, eljárási rend. 7. §. 1. pontja értelmében is illetékes: azon körülmény tehát, hogy a kereset melyet a biróság neheztelt végzésében mint kereskedelmi biróság hatásköréhez tartozandónak kijelentett, hozzá mint sommás és nem mint kereskedelmi bírósághoz adatott be, a birói illetőség meg nem állapítása s felperes keresetével való elutasítására törvényes alapul nem szolgálhatott;" „s mert a keresetre a min. rend. 9 §-ban előirt külkellék hiánya egyedül annak a tárgyalás előtt kijavitás végett való visszaadását, nem pedig annak elutasítását indokolhatta volna." (1876. decz. 6. — 20305. sz. a.) Ugyanezen felek közt egy másik ügy is fordult elő: Sch lesinger t. i. Kazda M. ellen a temesvári jbirósághoz az iránt is nyújtott be sommás keresetlevelet, hogy a felsorolt holmik — ingóságok természetbeni kiadatására, esetleg azok 239 frtnyi értékének megtérítésére alperes köteleztessék; előadván mikép alperessel társviszonyba lépvén, a fióküzleti boltot saját holmijaival szerelte fel, és munka eszközökkel is ellátta, melyek az A. kimutatásban elősolvák u. m. ruhaszekrények, bolti álványok, székek, asztalok, — továbbá vasaló, ehhez szükséges asztal, varró gép, függő kályha stb. s melyeket a társviszony önkénytes felbontása után visszaadatni vagy megtéríteni tartozik." Okt. 6-kán melyre az illetőségi kifogás fentartásával a tárgyalás elhalasztatott, ez megtartatván, alperes itt is illetőségi kifogást emelt, mivel üzlet folytatásához tartozó munkaeszközök kerestetvén, a fentebbi keresettel összefüggésben is levén, a kereskedelmi biróság illetékessége itt is kétségbevonhatlan — mi pedig felperesileg nem vétetett igénybe. A jbiróság f. év okt. 6. — 18872. sz. végzésével itt is leszállította illetőségét; mert a fenforgó jogügylet csakugyan az üzlet folytatásához szükséges munkaeszközöket tárgyazza, tehát ezen jellegénél fogva keresk. ügyletet képezvéu, csak is a keresk. biróság elbi-