Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 97. szám - A bíróságok - és az ügyvédi kamarák

Budapest, 1876. péntek, deczember 15. 97. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Biróságok s ügyv. kamarák. — Keresk. jogi döntvények. — Ssmm. döntvények. — Hivatalos. A bíróságok — és az ügyvédi kamarák. Igazságügyünk egyik szomorú jelensége a birák és ügyvédek közti egyenetlenkedések. Kevés törvényszékünk van, a hol a baj gyökeret nem vert volna. Denunciatio, fegyelmi eljárás és vizsgálati fogság a fegyverek, melyeket a viszálykodó birák és ügyvédek egymás ellen szoktak fordítani. Hogy e viszályok ugy a birák mint az ügyvédek tekintélyét, erkölcsi értékét aláássák, hogy ily üzelmek az igazságszolgáltatás ártalmára vannak: azt magyaráznom, bizonyitanom (ugy hiszem) nem kell. Pedig senki sincs joblan egymásra utalva hivatalos működésében, mint a biró és az ügyvéd. E viszálykodás okai: a biróságok fegyelmezetlensége, a kellő ellenőrzet hiánya s ezekkel kapcsolatban az ügyvédi kamarák tétlensége. Mennyire hiányzik a biróságoknál a fegyelem, arról a mesés mennyiségű hátraiékok tanúskodnak, melyek rendesen erélytelen vezetés és fegyelem hiány elmaradhatlan következményei. A biróságok ügy forgalmi kimutatásai nagyrészt megbizhatlanok, sőt gyakran önmagukkal s egymással jönnek ellenmondásba Ezer meg ezer ügy mint elintézett figurái a kimutatásban, a minister nagy meg elégedésére — de azért szüntelen sürgettetik hol itt hol amott — a személyzet szaporítása. Tisztelet a kivételeknek de átalában igy van. A nagy közönség pedig csodálkozik, hogy tarthat egy közönséges sommás adóssági per 3 — 4 esztendeig s miként maradhat egy egyszerű telekkönyvi kérvény éveken át elintézetlenül. A birák és ügyédek között pedig az ellenségeskedés napról napra nő Mindegyik ügyvéd hátratételt semmibevételt lát a biróság lassúságában s vádaskodik azért, hogy mások protegáltatnak, hogy ezek ügyei praeferentiával intéztetnék el. Pedig a vád a legtöbb esetben igazságtalan ; mert bíróságainkat inkább átalában lassúsággal mint részrehajlással lehet vádolni. És e bajt, a helyett, hogy orvosolnák, még elősegítik a nagy lassúsággal mozgó ügyvédi kamarák. Az ügyvédi rendtartás 32. § a felhatalmazta a kamarákat, hogy a jogszolgáltatás terén tett tapasztalataikat minden óv elején, az igaz ságügyministeriunihoz felküldendő jelentéseikben elmondhassák. Igen jól fogta fel e nemben feladatát a s z e g e d í ügyvédi kamara, s egy minden tekintetben mintaszerű felterjesztésben bírálta illő higadtsággal a területén levő biróságok működését, méltatta a munkás és értelmes birák tevékenységét s megrótta a hanyagok tétlenségét s a hatalmaskodását. Többet ért eme jelentés, mint ama biróságok részéről 1872— 1876. felterjesztett összes kimutatások. Ez észrevételeket nem tette egy érdekében megsértett ügyvéd, hanem egy tiszteletre méltó testület, melyhez a részrehajlás gyanúja sem férhet. De hová maradtak a többi kamarák jelentéseikkel, különösen azok hol egy egyszerű bejegyzést többszöri sürgetés után csak hónapok múlva szoktak kiadni!? Pedig ha e szép példa utánzásra talált volnu, akkor az igazságügyminister az igazságszolgáltatás missziójának helyes térképét kapta volna meg; kitűntek volna a fekete foltok a mappáu, a hol még sötétség uralkodik 8 a hova buzgó apostolokat kell küldeni — a nehéz térítési munkára. Az idéztem törvény jelzett czélját el nem érte. Birák és ügyvédek csak ugy viszálykodnak mint azelőtt s épen nem válogatnak fegyvereikben. Biróságok és kamarák a lassúság erös kötelékei által tartatnak össze csupán. — Ez közöttük az egyedüli szellemi kapocs Legalább egyike sem tehet a másiknak szemrehányást. B. Gy. Kereskedelem jogi döntvények. Az alperesre nézve kereskedelminek tekinthető ügyletből származtatott keresetnek nem a kereskedelmi bírósághoz való beadása, a bírói illetőség leszállítására törvényes alapul nem szolgálhat, ha a biróság mint személyes, és mint az ügylel teljesítési helyének\birósága, alperesre nézve egyaránt illetékesnek tekintendő. Stern Bernát eperjesi bej. kereskedő — K 1 a user Kálmán eperjesi lakos mérnök s földbirtokos e. 157 frt 30 kr. kártérités iránt az eperjesi jbirósághoz keresetlevelet — 1875. 37 t. cz. 353. §. szerint — adott be — előadván: mikép alperestől 1875. május 11-kén szóbeli szerződéssel 150 köböl burgonyát 1 frt 80 krjával vásárolt akkép. hogy jó fehér minőségben legalább 100 köblöt május 16-ig átadni köteles — s 10 frt foglalót felvett — hivatkozván Hübschman tanura, pót esküjét is felajánlván ; azonban nála többet 30 köbölnél nem talált, azt is csak a veres fajból; azt tehát át nem is vette. Mivel pedig arra nézve egy bpesti kereskedővel szinte kötött már eladási szerződést — mázsánként 70 kr. kára keletkezett. Tárgyaláskor felperes keresetlevelét oda igazítja ki, hogy Goldner pesti kereskedőnek a burgonyát tényleg nem adta el — 2 frt 50 krjával — hanem igen is enuek értesítése szerint ily árért adhatta volna el. Alperes az illetőséget támadja meg, mert jelen kereskedelmi ügyletből származó kereset a keresk. Ezen számhoz mellékeltetett lapunk 1877. evl elöflz. felhívása. 97