Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 95. szám - A közigazgatási igazságszolgáltatás különös tekintettel a külföldi törvényhozásra

380 adta, hogy gyógyithatlan bajban szenved. — Orvostudor Thoman Dávid tanú szintén valja, hogy Buxbauai Sámuelt körülbelül 1871. évben, tehát a biztosítási szerződés megkötése előtt vizsgálta meg először s vette rajta észre az aorta kitágulását." „Midőn tehát Buxbaum Sámuel 3. •/. alatti nyilat kozatában magát teljesen egészségesnek állította (6-ik felelet) — midőn az öt 20 éven át gyógykezelő Moreczki Farkas nevét eltagadta, (7-ik felel.) nyilvánvaló, hogy az eléje terjesztett kérdésekre valótlan feleleteket adott." „Tekintve már hogy magok felperesek által J4. alatt bemutatott biztositási kötvényen olvasható által, feltételek 2-ik pontjában a. alatt az foglaltatik, hogy azon kötvény érvénytelen, ha a biztosítottnak az intézethez adott biztositási kérelme valótlan előadást tartalmaz; — mi is a fentebbiek szerint teljesen igazolva van ;* — és „tekintve, hogy azon körülmények melyek iránt a biztosított valótlan előadásokat tett, természetűknél fogva a biztosítás el — vagy el nem vállalására lényeges befolyással lehetnek;" „felpereseket a biztositási kötvény érvénytelensége miatt keresetükkel elkellett utasítani." „A perköltségek kölcsönös megszüntetése az Ítéletek különbözőségében találja indokolását." (1876. évi 9184. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvény. Az árkülönbözetre fektetett kereset a perr. 93. §. a. pontjában meghatározott összegig sommás eljárásra tartozik; az azon jogczimre állapitolt kereshetőség vizsgálata az ügy érdemére tartozván. Trauberman Ád ám csurgói lakos — Veiler Adolf és Fuchs Ábrahám szigetvári lakosok e. 160 frt iránt a csurgói jbiróságnál sommás szóbeli keresetet támasztott árkülönbözet czimén azon okból, mert Veiler tőle nyers bőröket vásárolt 50 frt foglaló adásával — mázsáját 48 ftal — azokat azonban a kikötött időre el nem szállitatta s ki nem fizette; hanem ezen ügyletet Fuchs Ábrahámnak adta át ki arról felperest (ő. E. leveleiben) tudósította, és szinte kikötött bizonyos napot, a mikor a bőröket kifizeti és elszállitatja. Azonban megintés daczára mint az 1-ső rendű ugy a 2-od r. alperes sem teljesítette kötelezettségét; minélfogva másnak kéntelenitetett azokat eladni, de mázsánként 8 frt árkülönbözettel miután időközben a nyert bőr ára 40 ftra szállt le. Tárgyalás befejezte után — A csurgói jbiróság bírói illetőségét megállapítván f. év sept. 9. — 6252. sz. a. Ítéletet hozott, melyben az esetre, ha alperesek leteszik a főesküt azon körülményre, hogy felperesnek nem Ígérték az ez által eladott bőröket június l-jén átvenni, s hogy az ezen ügyletre vonatkozó zárkötés sem kezeik közt nincs, sem arról tudomással uem bírnak ; — azonkívül ha 2-od r. alperes főesküt tesz arra, hogy a D. éa E. alatti okmányokat sem nem irta, sem azok tartalmáról s irattatásáról tudomással nem birt, — akkor felperes keresetével elutasittatik s 7 frt perköltségben rnarasztaltatik. Ellenkező esetben alperesek mint pervesztesek tartozuak az 50 frt foglaló betudásával 88 frt 88 kr. kárt s 16 frt perköltséget megfizetni. Az illetőségi végzés és Ítélete, alperesek felebbezést és sem m. panaszt adtak be, — utóbbit arra állapitva, mikép a tárgyalási jkönyvben előadottak alapján eskü nélkül is elbírálható a kereseti ügy (perr. 221. §.) Felperes ugyanis mivel sem bizonyította, hogy valóban árkülönbözet felmerült volna, — és beismerte, hogy a tőle megvett bőröket bíróság közbejötte nélkül adta el — tehát árkülönbözet egyátalán nem volt megítélhető. — Azonfelül a főeskü oly körülményekre ítéltetett oda, melyek az ügyérdemére nem is vonatkoznak. Végre a perr. 76. §. alapján is semmis az ítélet; mert alperesek viszkeresettel éltek, felperes ezen viszkereseti jogukat tagadásba nem is vette; — a bíróság még is azt — bár ugyanazonos jogügylet forog fenn — az alapperrel együttesen nem tárgyaltatta. A Semmitősz ék a semai. panaszt elvetette. „Tekintve, hogy a kereset tárgya a perrend 93. §. a. pontjában meghatározott összeget meg nem haladván — annak elbírálása még akkor is, hogy ha a peres felek között fenforgó jogviszony kereskedelmi ügyletnek vétetnék, a keresk. eljárási rend. 7. §. 1. pontja értelmében sommás eljárásra, — a felvett jogczimre fektetett kereshetőségnek vizsgálat alá vétele pedig az ügy érdemére tartozik;" továbbá — „tekintve, hogy ezen kereset tárgyát képező ügylet felperes lakhelyén történvén, — valamint a bőrök átvétele a felmutatott okmányok szerint itt levén kötelezve, — ebből kifolyólag a fizetésnek is a jbiróság területén kelletvén bekövetkezni, — ugyanaz illetőségét ezen ügyre nézve jogszerüleg állapította meg." (1876. nov. 29. — 18188. sz. a.) közigazgatási igazságszolgáltatás különös tekintettel a külföldi törvényhozásra.*) A közigazgatási bizottságok behozatala Magyarországban és ezeknek működési hatásköre nem sokára, ugyanazon következményeket fogjak maguk után vonni, melyek az előhaladtabb államokban a közigazgatási bíráskodást létesíttették. Ha magánjogi ügyekben magán felek közt törvényszékek s más rendes bíróságok döntik el, a szigorú jog szerint a peres vitákat; annál nagyobb igénye lehet minden polgárnak arra, hogy olyan ügyekben, melyekben az államhatalmával áll szemközt, mint károsított vagy legalább miut magát ilyenek tartó fél, ne az érdekelt közigazgatási hatóságok határozzanak véglegesen, — tehát a legfelsőbb folyamodás utján, ne a ministeriumok. és pedig ne titokban,minden jogvita és meghallgatás nélkül döntsenek abbeli panaszai felett; hanem hogy független, nyilvános szóbeli uton működő biróság határozzon az állán és polgárai közt, nem magánjogi természetű viszályaik felett. Annak vagyonbiztosság követelte szükségessége annál inkább érezhető azon országokban melyek közigazgatási törvényei és rendeletei oly hiányosak és magukkal oly ellentmondók mint nálunk, a hol csak hoszszas idők múlva remélhetünk szerves közigazgatási rendszert. Itt elő kell még készíteni az utat arra, hogy egy legfőbb törvényszék legalább az elveket állapitsa meg. melyek nyomát lassan jó közigazgatási törvényekhez juthatni. Ily törvényszéknek létezése a kormányt és *) Legközelebb jelent meg e tárgyra vonatkozó igen becses munka Bécsben következő czim alatt: D!e Verwaltungsjustiz in Oösterreich mit Bedaeh'nabme auf die auswartige Gesetzgebung — von dr. Arnold Pann Hof und Grerichtsadvocat — melyet mulegen ajánlunk olvasóink figyelmébe.