Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 95. szám - A közigazgatási igazságszolgáltatás különös tekintettel a külföldi törvényhozásra

381 közegeit megszabadítja attól, hogy mint „judex in propría causa" határozzon és kivetkőzteti azokat a csalhatatlanig mezéből, ez által kényszeritvén is haladásra, valamint az állampolgárok s/.emélyes és vagyonjogi szabadságának^ tiszteletben tartására. Csak korlátlan államok bitorolják igazgatási döntvényeik s intézkedéseik iránt a felebbezetlenséget; mig az alkotmányosság ezen ügyekben is a hatalom korlátozását követeli. Austria alkotmányos alaptörvényei már biztosították a közigazgatási igazságszolgáltatást; de sok évi halogatás és vajúdás után az csak folyó évben vált ténynyé ; azonban már egy két havi működése után is az egész osztrák birodalom számára Bécsben felállított közigazgatási törvéuyszék hosszú sorát mutathatja fel a legbecsesebb határozmányoknak a közigazgatási tények, az adó, bélyeg illetékek stb. körül felmerült vitás ügyekben. Az 1875. évi oetober 22-én szentesitett de csak 1876. évi július 1-én életbeléptetett osztrák törvényt melyen a nevezett intézmény alapszik, ismerteti a fent idézett munka szerzője; müvét három részre osztván. — Az átalános részben megbeszéli behatóan az állam élet legfontosabb kérdéseit; és tüzetesen körvonalozza annak eltéréseit Európa más államaiban ; a különleges részben itészetileg világositja meg ezen törvényt a birodalmi tanáes tárgyalásainak alapján ; a történet statistikai részben végre előadja lényeges pontjaiban a nevezett intéz míny történeti kifejlődését és a jelen közigazgatási törvényhozást Európa egyes államaiban. Ezen három rész mindegyike igen érdekes képet nyújt a közigazgatási biráskodás fogalmáról és feladatáról ugy, hogy minden nem csak jogászilag képzett egyén, ki ezen tárgyról tudomással nem bir, annak világos fogalmát szerezheti teljesen meg. Az osztrák rendszerben uralkodó megsemmisítési eljárás szemben a má6ut közigazgatási ügyekben divatozó, döntvény erejű véghatározással melyre successive törekedni kell, alkalmat szolgáltat szerzőnek, hogy azon államok viszonyait ismertesse s fejtegesse, melyekben a közigazgatási törvényszékek alólról szervezve vannaks érdemleges döntvényezési hatalommal birnak és három folyamodásban bíráskodnak. Függelékül átalános szemlét nyújt szerző mindazon ügyekről, melyek az osztrák közigazgatási törvényszék illetőségéhez tartoznak, mi a Magyarországgal közöseknek nyilvánított ügyek irányában, némi nehézséggel van össze 'kötve. Benünket leginkább érdekel itt a külföldi törvényhozás melyet szerző majd nem kimeritőleg tárgyal, kimutatván többi közt mikép némely államokban csupa hivatalnokok, másokban vegyülve választott polgárokkal szolgáltatják ki a közigazgatási igazságot. Minden tekintetben sok tanuságosat nyújt ezen munka, a minek hasznát vehetjük; — útmutatóul is szolgálhatván az e tárgy körüli codificatiónál, melyet a jogbiztosság érdekében sokáig mi sem uélkülözhetünk. Semmitőszékí döntvények. A bíróságok s közigazgatási hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatván, a községi számadások felett a megye hatóság állal hozott határozót per tárgyává nem tétethetik, s végrehajtása is csak közigazgatási uton eszközöltethetik. Nedelicz mező város Semlits Ferencz birája által — T o t o v e c z község ellen a feloszlatott csáktornyai tszék előtt 1874. évben 419 frt 55 kr. iránt számadási pert indított, mely később az illetékessé vált nagy-kanizsai tszékhez áttétetett. Utóbbi törvényszék 1875. decz. 31-ken ez ügyben Ítéletet hozott, melylyel alperes községet a keresetben elmarasztalta. A b pesti kir. tábla — hová alperes felebbezésére az ügy felterjesztetett — a tszék eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt — és az ügyiratokat a Semmitőszék elébe terjesztette. A Semmitőszék annak folytán a tszék ítéletét egész eljárásával hivatalból megsemmisítette (297. §. | 2 p) s a keresetlevelet visszaadatni rendelte; „mert a kereseti követelés a nevezett két községnek I egy községgé lett egyesülése folytán együttes feunálláj suk idejéből eredő községi számadásokból illetve az azon j számaiások felett az alispáni hivatal által hozott hatáj rozat alapján támasztatott, s miután az 1869 évi IV. : t. cz. 1. §. szerint közigazgatási hatóságok s bíróságok I egymás hatáskörébe nem avatkozhatván, az érintett i megye hatósági határozat per tárgyává n°m tétethetik, j s annak végrehajtása is közigazgatási uton eszközj lendő;'' „mert továbbá az 1871. 18. t. cz. 130. §. szerint is ' csak a községi számadások belügyministeri elintézésé] ben meg nem nyugvó fél van jogositva 3 nap alatt a | számadás bírói megvizsgálását kérni; jelen esetben azoa! ban már nem a számadás megvizsgálása, hanem a felpe] res javára hozott határozat alapján az abban megállapított követelésnek bírói uton való ujabb megitélése végett lett a per megindítva „miután ennélfogva jelen ügy a polgári biró hatój sága alá nem tartozik, — a hozott itélet az egész eljáj rással hivatalból megsemmisítendő volt.'; (1876. nov. 7. j — 13581. sz. a.) Ha a bíróságnak felhivó fél felszámítása folytán kell akö] vetélés érdeme felett határozni, — ezen határozat a követelés egyszerű megállapításán tul nem terjeszkedhetik. Ezen ítélet alakjában hozandó határozatban lehal felhij volt fél a felszámított összeg végrehajtás terhe alatti megfizej lésében el nem marasztalhaló. Turóczi szül. Szabó Erzsébet — Török Albert mint Jász felső szent-gyó'rgy volt közgyámja ellen számadás előterjesztésére 1872. évben a jászberényi tszék előtt felhívási pert indított. A tszék 1876. márczius 24 kén 1169. sz. a. végzést hozott — melyben felhivó fél számadási kimutatása alperes közgyám terhére jóváhagyatik, és eszerint néhai Szabó János hagyatékából felperesre háromlott s kiskorúsága alatt 1868 —1875-ig felhívott közgyám által kezelt ingó s ingatlan vagyon s örökrészre nézve a bevétel 4<339 s a kiadás 1500 írtban s igy a tényleges vagyonérték 3139 frtban megállapittatik s köteleztetik alperes felhívott fél ezen értéket végrehajtás terhe alatt kiadni. Ezen végzés felebbeztetvén — a kir. tábla a tszék eljárásában hivatalbóli semmiséget észlelt; mert felhívott fél a felhívásra kitűzött időben sem feleletet nem adott, sem számadását elö nem terjesztette, annak folytán felhivó által beadott felszámitási kérvény felett (246. 250. §§.) a követelés érdemében itélet lett volna hozandó s ebben felhivó fél követelése a felhívott marasztalása nélkül csak megállapítandó leendett (520. §.) 95*