Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 90. szám

360 Lőwi Fülöp — Riess Márkus s fiai pesti | termény kereskedő ez ég e. 221 frt, iránt a békés csabai jbiróság mint keresk, biróság előtt sommás pert indított — termény-szállításra szolgáló zsákok kölcsön dija s ára fejében A számla tanúsága szerint. Folyó évi július 31. tartóit tárgyaláskor alperes mindenekelőtt a birói illetékesség ellen emelt kifogást azon alapon, mert ö pesti s nem csabai lakos s az itteni bíróság elfogadására magát nem is kötelezte. Felperes a perr. 35. §. alapján kéri az illetőséget megállapitatni, — mert a zsákok Csabán lettek kikölcsönözve s alperesek azokat ugyanoda visszaküldeni vagy értéküket megtériteni kötelesek voltak. A járásbíróság f. év július 31. — 5888. sz. végzésével birói illetékességét leszállította; mert jelen kereset alapjául szolgáló állítólagos szerződés, melynél fogva az illetékesség a teljesítéshez képest megállapítható volna, a becsatolt okmányok s előadások alapj;'n nem igazoltatott. Felperes ezen végzés e. semm. panaszt adott be. I melyben az ez ügyben is alkalmazandó 35. §. tekintetéből hivatkozik a Semmitőszéknek ezen elvet kimondó s megállapító döntvényeire, — és kifejti mikép mindkét fél kereskedői minősége elismert tény levéu — felperes adósát ott perelheté, hol könyvei vezetetnek; annál inkább, minthogy C. D levelek szerint alperes a kereskedői üzletéhez szükséges zsákokat Csabán vette át. s azok egy részét csakugyan oda is küldötte vissza; tehát a hiányzók árát is oda küldeni volt köteles. A Semmitőszék a jbiróság neheztelt végzését' 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette s azt illetőségének j megállapításával további szabályszerű eljárásra uta- I sitotta ; „mert a kereskedelmi jogügyletből kifolyó pénzbeli j tartozások iránti keresetek elbirálására a keresk. törv. | 374. §. általános rendelkezéséhez képest azon biróság az j illetékes, hol az ügylet megkötésekor a hitelezőnek ke- 1 reskedelmi telepe, vagy ennek nem létében lakása van;" J „miután pedig felperes Békés-Csabán lakó keres- i kedő, s a kereset tárgyát képező kölcsönzési ügylet foly- j tán a szállításra szükséges zsákok itt adattak ki. ugy i azok a B. C alatti okmányok szerint már egy ízben a tartozási dijai együtt ide vissza — illetve megküldettek, — „a kir. jbiróság a perr. 35. §. ellenére is határozott, midőn ezen ügyben illetőségét meg nem állapitotta." (1876. nov. 8. — 15759. sz. a.) Jogeset. A zon bírságolási jog, mely a fuvarlevél adatai helyességeért kezeskedő áruküldő elleneben, minden vaspálya vállalatot megilleti, csak roszhiszemüség eseteben érvényesithe/ő, mely a iuly. vagy tartalom helytelen bemondása állal nyilvánul] és a mi nem forog fenn akkor, ha a szállító a netaláni hiányos bemondás helyreigazithalása végett, önmaga a vasút közegei által küldeménye utánmérését eszközöltette. Ily törvényes alap hiányában fizetett birság az illető vasút üzlet által visszafizetendő és pedig késedelmi kamatokkal. BachsteinArmin vasút épil észi válalkozó képviselve Neuman Ráfael pesti ügyvéd által — a Tisza-vidéki vasú t-t ársaság és az Északkeleti magyar vasú t-t ársaság e. 480 frt 69 kr. illetéktelenül fizetett birság visszafizetésére 1874. septemberben a bpesti kir. t s z é k előtt pert indított. A bpesti tszék f. év márczius 13. hozott Ítéletével felperest, mindkét alperes ellenében keresetével elutasította s 50 — 50 frt perköltségben marasztalta ; mert — „Felperes nem tagadva beismeri, hogy az A—Q. alatti fuvarleveleken a suly rovatot 314, 814 vámfonttal maga töltötte ki, s az említett fuvarlevelek mellett szállított talpfák I. r. alperes által megmázsáltaiván a fuvarlevelekre vezetett feljegyzés szerint összesen 414500 vámfont súlynak találtattak. — Tekintve, hogy felperes arról miszerint a talpfáknál az emiitett suly többlet találtatott, saját előadása szerint még azok átvétele előtt értesitetett, és ennek daczára a talpfáknak szükség esetében a biróság közbejöttével is eszközlendett ujabb megmázsáltatását elmulasztotta, sőt a talpfákat átvévén és felhasználván azok valódi súlyának megalapítását lehetetlenné tette, — bebizonyitottnak kell venni a/.t, hogy az A — Q. alatti fuvarlevelek mellett szállitott talpfák súlya csakugyan 414500 vámfontot tett légyen. S miután a vasúti üzletszabályzatnak B. 5. § 4-ik pontja szerint a suly helytelen bevallása esetén minden egyes vaspálya az elküldőtől vagy elfogadótól a megröviditett szállítási dijnak utólagos befizetésén kivttl saját külön határozatához képest bizonyos kötbérszerü bírságot is beszedni jogosítva van s így 1-ső r. alperes midőn felperesen a kereseti összeget megvette, csak az üzleti szabályzaton alapuló jogával élt; az pedig, hogy a beszedett birság többet tenne mint a mennyi 1-sőr. alperest saját külön szabályai szerint illette, — nem is állitatott — felperest 1-ső r. alperes irányában keresetével elutasitani kellett." „De elkellett öt 2 od r. alperes irányában is utasitani, mert felperes a fuvarlevélbe a súlyt maga irta be, s mert 2-od r. alperesnek az után m á z s á 1 á s nem állott kötelességében, hanem csak jogában s ha ezen jogával saját kárára csak hanyagul élt, ezen tette által felperes irányában és ennek hibájáért szavatosságot nem válalt." Felperes ezen Ítélet e. f. év april 11-kén felebbe z e 11. A bpesti kir. tábla f. év június 7. — 22197. sz. a. hozott ítéletével az első bír. ítéletét azon részében, melylyel felperest 1-ső r. alperes irányában keresetétől elmozdította, s az ügyvédek dijait megállapitotta — helybenhagyta; — ellenben egyébb részeiben megváltoztatta, és a magyar északkeleti vasút-társaságot mint 2 od r. alperest kötelezte felperesnek 15 nap s vógrehaj! tás terhe alatt a kereseti 480 frt 69 kr. tőkét, ennek 1873. febr. 24 tőli 6°/0 kamatait s 50 frt perköltséget | megfizetni ; felperes s 1-ső r. alperes közt a perköltség j kölcsönösen megszüntetetvén — következő i n d o k o! lássál. „A tszék ítéletét 1-ső r. alperes irányában annak indokaiból helybenhagyni kellett s közöttük a perköltséget kölcsönösen megszüntetni azért, mert felperes ezen alperes irányában sem tekinthető egészen alap nélkül a pert folytatónak." „Ellenben 2-od r. alperes irányában megváltoztatandó s ez a kereseti összeg és késedelmi kamatokban elmarasztalandó volt; mert az A — Q. szállító levekkel igazoltatott, hogy a szállítmányt továbbítás végett átvevő magyar északkeleti vasut-társaságnál a szállitmány feladásakor megmázsáltatott, és a feladó által a fuvarleve-