Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 89. szám

357 a föeskü mint az alapperben nem hasznait bizonyíték, alkalmaz íst nyerhet. Kuba Hubert mint Czollenstein Ferencz engedményese — RansburgerDánielnó e. 300 frt iránt a ves/.prémi jbiróság előtt ujitott pert indított — az alapperben ne ra használt főe s k ü bizonyíték alapján. A járásbíróság f, év febr. 26. — 5669. sz. a. Ítéletet hozott, melyben felperes perujitási kérelmének helyt adott; azonban az ügy érdemére nézve keresetétől ujolag elmozdította s alperes részére ;i perköltségben elmarasztalta — következő indokolással: mert az alapperbeli pervesztes felperes lényegileg a pertárgyára vonatkozó s az alapperben nem használt bizonyítékot hozott ugyan fel s az alapon a perr, 215. §. e. pontjaként a perújításnak helye van : „ mindazáltal a perérdemét illetőleg ezen eskü bizonyítéka a kereseti összeg visszafizetésére nézve ele gendő alapot nem szolgáltat; — nevezetesen ha felperes leteszi a főesküt arra, hogy Czollenstein Ferencz neki volt adósa és az ő s nem férje követelésére fizetett 300 ftot, — a kereset terűében el nem marasztalható; ha ellenben nem teszi le az esküt, alperest szintén, nem lehet elmarasztalni, mert hát a fizetés alperesnő férje követelésére tétetett s alperesnőtől vissza nem követelhető; vagy is a visszafizetési kötelezettségre semmi jogczim, például a kötelezetlen fizetés — fel nem hozatott felperes részéről; minek hiányában a czéltalannak mutatkozó főeskü általi bizonyítéknak is mellőzésével felperes keresetétől elmozdítandó stb. stb. Felperes felebbezvén — A b pesti kir. tábla f. év június 20. — 28449. sz. a. ítéletével — az eljáró bíróság Ítéletét a perújítást megengedő nem felebbezett részében érintetlenül hagyta — egyebekben azonban megváltoztatta, s felperest keresetével csak azon esetre utasitotta el, ha alperes az ítélet jogerőre emelkedése után 15 nap alatt eskütételért folyamodik s főesküt tesz arra: hogy neki felperes jogelődje Czollenstein Ferencz adósa volt, — s hogy az 1872. sept. 30-kán 300 ftról Czollenstein Ferencz részére kiadott nyugtát csakugyan saját és nem férje Ransberger Dávid követelésére fizetett összegről állította ki; ellenkező esetben alperes a kereseti tökében s kamatában elmarasztaltatván. Indokok: Jóllehet alperes az alapperben nem vonta kétségbe, hogy a kereseti összeget felperes jogelőde neki férje tartozása törlesztésére fizette, s hogy ezen összeg férje által, felperes jogelőde által folytatott perben alperesi követelésbe be nem számíttatott; nem vonta kétségbe azt sem, hogy neki felperes jogelőde soha semmivel sem tartozott; de miután az eljáró bíróság ezen kétségbe nem vont körülmények által, az alperes által kiállított nyugta azon tartalmát, mely szerint alperes a kérdéses 300 frtot saját követelésére vette fel — megczáfoltnak nem tekintette, s ez okból felperest keresetével elutasította, az pedig ezen ítéletet jogerőre emelkedni hagyta: jelen ujitott perben joga van felperesnek a különben ellene bizonyitó nyugta tartalmát az alapperben nem használt aj bizonyítékkal megczáfolni; s minthogy e tekintetben a főesküvel való bizonyítást kívánta használni, az azzal való bizonyítást azon döntő körülményre, hogy felperes jogelődje soha adósa nem volt, s hogy a kereseti 300 ftot sem a saját hanem férje követelésére vette fel, — megengedni s az ügyet ettől feltételezőleg eldönteni, — eskületétele esetére a perkölt| séget a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszün| tetni — ellen esetben alperest a perr. 251. §. alapj 'n annak viselésére kötelezni kellett. Alperesnő a táblai Ítélet e. iudokolt felebbezést adott be. A legf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „A bpesti kir. tábla fentebbi ítélete oly kiegészítéssel, hogy a főeskünek alp-res általi le nem tétele esetére az alapperben 1875. év sept 9-kéu hozott ítélet hatályon kívül tétetik, — helybenhagyatik." Indokok: Újító felperes az alapperben azért lett pervesztes, mert azon kereseti állítását, hogy jogelődjétől — az alperes 1872. évi sept. 30 kán férje követelése törlesztésére a kérdésben forgó 300 ftot fel vette volna — be nem bizonyította; sőt mert ennek igazolásául becsatolt nyugtával épen azt mutatta ki, hogy azon összeget alperes nem férjének, hanem saját követelésére fogadta el; „tekintve, hogy felperes ezen perben a felhívott nyugtatvány tartalmának uj bizonyítékkal való megczáfolására jogosított — s tekintve, hogy felperes azon ügydöntő körülményre, hogy felperes jogelődje alperesnek adósa volt, s hogy a kérdésben forgó 300 ftot saját s nem férje követelésére vette fel, — a főesküvel, mint az alapperben nem használt bizonyítékkal alperest megkinálta, ez pedig azt elfogadta „a másod birósági itélet érdemleg ezen okokból, a perköltségre nézve pedig ide vonatkozó indokolásánál i fogva helybenhagyandó volt." (1876. október 19. — ] 10023. sz. a.) I Semmitöszéki döntvények. I A csőd megszüntetésével a perügyelői dijak s perköltsé' gek iránt intézkedés nem történvén, ezek a felelőségre vonható \ személy ellenében csak is rendes keresettel s perrendszerü eljáI rási uton érvényesíthetők Sztrakovics József mint Schiudler János 1 csődtömeg perügyelője s ideiglenes tömeggondnoka — j Skublich László ügyvéd e. nevezett csődügyben keletkezett költségek megállapítására a bpesti törvényszéknél kérvényi eljárást tett folyamatba; j melyben a tszék 1875. nov. 8-kán 49881. sz. végzéssel | folyamodó perügyelő tömeggondnoki s perügyelői dijait s költségeit Skublich L. ellenében megállapította. A kir. tábla utóbbi felebbezését visszautasította, mert nem tartozik a 294. §. szerint felebbezhető végzések közzé. Ez ellen ismét semm. panaszt adott be. A Semmitősz ék mindkét alsó birósági végzést hivatalból megsemmisitette; „mert a csődbíróság a Schindler János ellen megnyitott csődöt 1875. évi 409. sz. végzésével megsemmisitette a nélkül, hogy a perügyelő s ideiglenes tömeggondnok dijaira s felmerült költségekre nézve intézkedés törtéut volna. — Ha tehát a perügyelő s ideiglenes tömeggondnok azt véli, hogy a felelőség ezen költségekre nézve Skublich László ügyvédet terheli, — a ki a csődnyitást Pokál József hitelező nevében, de állítólag utasítása nélkül kérelmezte, — ebbeli igényeit a perrend értelmében, s az ott kijelölt uton tartozott volna érvényesíteni. „Az eljáró bíróság eszerint az által, hogy a költségeket keresetlevél s előző eljárás nélkül panaszló ügy89*