Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 89. szám

358 véd terhére állapította meg, a 297. §. 1. p. alá eső semmiséget követett el;" „a megsemmisítést a kir. tábla végzésére is ki kellett terjeszteni, mivel nyilvánvaló semmiség esete forogván fenn — az iratok a 304. §. szerint hivatalból lettek volna átteendők, annál inkább, mivel Skublich Lászlónak a már fen nem álló csődbírósághoz intézett felebbezéséből látható, hogy az a jogorveslatra nézve tévedésben volt." (1876. oki. 24. — 12254. sz. a.) Az igazolásra elhárithatlan akadálynak tekintendő, ha a fél ügyvéde képviseletéről a tárgyalási határnapon mondván le, a feleket erről értesítő s az ujabban kitűzött tárgyalásra idéző végzés igazolással élőnek nem kézbesitetett. Illés Rehák Francziska é.s Illés Gyula — a m. kir. kincstár és Illés Márton e. folytatott igényperben felperesek igazolással éltek, melyre nézve az e 1járó b pesti I. II ker. j bíróság f. év július 17kén felpereseket igazolási kereselükkel elutasította s 20 frt perköltségben elmarasztalta. Felperesek semm. panaszt adtak be; mert ügyvédjük képviseletükről a f. év január 25-ki tárgyalásra lemondván, személyes megjelenésre idéztettek, de az idéző s az ügyvédi lemondásról szóló végzés 2-od r. alperesnek adatott át s nekik nem kézbesitetett, s igy sem az ügyvédjük lemondásáról sem megidéztetésükről nem volt tudomásuk. A Semmitőszék a jbiróság Ítéletét megsemmisítette (297. §. 16. p.); „mert igazolással élő felpereseket képviselő ügyvéd a jan. 25-re kitűzött határidőn a képviseletről lemondván, — a feleket erről értesítő s felpereseket az ujabban kitűzött tárgyalásra idéző végzés, valamint a részint hivatalból, részint 1-ső s 2 od r. alperesek közös megjegyezésével történt elhalasztások folytán ujabb határidőket kitűző végzések igazolással éló felpereseknek a vét ivek tanúságaként kézbesítve nem lettek, hanem mindenkor 2-od r. alperesnek adattak át; mely szabálytalan eljárás mellett felperesek a kitűzött határidőkről törvényszerűen értesítetteknek tekinthetők nem levén, — ellenük a perr. 111. §-sza helytelenül vétetett alkalmazásba." (1876. okt. 26. — 14496. sz. a.) A felek előadásainak figyelembevétele, vagy mellőzése, épen ugy az ügy érdemének eldöntéséhez tartozik, mini a bizonyítékok alkalmazása. Annak tehát figyelmen kívül hagyása, hivatalból is észlelhető semmiség alapjául nem szolgálhat. Hasonlóan nem képezhet alaki törvénysértést, ha a bíróság Ítélete indokaiban nem terjeszkedett ki azon mellőzés okadatolására. Drávecz Ferencz szül. Kis Borbála — K i s J ános e. bizonyos telekkönyvezett ingatlanok fele része és időközi haszonvételek iránt a zalaegerszegi tszék előtt pert indított, melynek letárgyalásával az ítélet hozatal előtt felperes kérvényt adott be, melyben kijelenti, hogy a kereseti főtárgyra nézve A. jkönyv szerint alperessel perenkivül kiegyezvén, most már keresetét csak az időközi haszonvételekre nézve tartja fenn. A tszék ítéletet hozván — ez ellen alperes fe| lebbezett; a kir. tábla pedig itt hivatalbóli semmiségi esetet észlelt, minthogy a tszék fentebbi kórvényre s jkönyvre tekintet nélkül hozta meg ítéletét. A Semmitőszék azonban itt a 304. § szt nem találta alkalmazhatónak; „mert azon körülmény, miszerint az első bíróság ítélete hozatalánál az 1876. jan. 12 kén beadott kérvényhez A. alatt csatolt jkönyv tartalmára figyelemmel nem volt, — a perr. 297. §. 1. pontja alá vonható semm. esetet nem képez; minthogy e pont alá tisztán csak oly alaki törvénysértések vonhatók, melyek az ügy érdemét nem érintik, már pedig a felek előadásainak figyelembe vétele vagy mellőzése épen ugy az ügy érdemének eldöntéséhez tartozik, mint a bizonyítékok alkalmazása.* „Igaz, hogy az első biróság ítéletének indokaiban nem terjedt ki arra, miért mellőzte a fentebb idézett A. alatti jkönyvet ; azonban az indokok elégtelensége vagy helytelensége szintén az ügy érdemének vizsgálatát feltételezvén, alaki törvénysertést szintén nem képezhet." (1876. okt. 25. - 18631. sz. a.) Birói kinevezés és áthelyezés: A király Georgievic Pál doljnji-miholyáczi járásbirónak az újonnan felállított valpói járásbírósághoz eddigi minőségében saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte, s Ladenhaufen György pozsegai törvényszéki tanácsi jegyzőt doljnji-miholyáczi járásbiróvá nevezni ki. Kinevezések : Birákká a pozsonyi törvényszékhez Gáspár László ottani járásbirósági albiró, a szabadkai törvényszékhez Rekvényi Lajos szabadkai alügyész; — járásbirákká pedig a tokaji járásbírósághoz Román János sátoralja-ujhelyi jbirósági albiró és a pánczélcsehi jbirósághoz Bal lok Károly naszódi jbirósági albiró; — segédtelekkönyvvezetővé a komáromi tszékhez Gisztl Géza ottani irnok ; — végrehajtóvá a técsói jbirósághoz Braun Soma bpesti lakos; — II. oszt. pénzügyi fogalmazóvá a zombori illetékkiszabási hivatalhoz: D i v é n y i Ferenc egri tszéki joggyakornok. Csődök: Vieser Adolf piszkei lakos (Esztergommegye, komáromi tszék); bejelentési határnapok 1877. jan. 23, 24, 25 ; ideiglenes tömeggondnok Nagy Antal, perügyelö Kiss János. — Továbbá: Hegedűs Ödön n.-váradi kereskedő; id. tömeggondnok Király Viktor, perügyelő Schütz Albert; bejelentések nov. 15, 16, 17. — Popovics Milán dérvnyai kereskedő (zombori tszék); — ideiglenes tömeggondnok s perügyelő Til— linger Sándor; végleges választás dac. 7; bejelentések dec. 4, 5, 6. — Serényi Imre vértesi földbirtokos ; perügyelő s ideigl. tömeggondnok dr. Medve Kálmán; bejelentések jan. 22, 23,24, (debreczeni tszék). — Seiwerth Gyula n.-szebeni kereskedő; perügyelő dr. Racucin Döme (ennek helyettese dr. Schneider Frigyes) ; bejelentések véghatárideje jan. 1., végleges választás jan. 2. — B i o k Ede debreczeni kereskedő ; perügyelö Koinlóssy Arthur; ideigl. tömeggondnok Ábrahám László; bejelentések jan. 10, 11, 12. — Bineter József budapesti kereskedő; bejelentések jan. 10, 11, 12; id. tömeggondnok s perügyelő Emey János ügyvéd; végleges választás jan. 12. d. u. 4 órakor a bpesti tszéknél. Csödmegszüntetéa : Gál Ferenc debreczeni szabómester ellen a csődtömeg felosztása folytán. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél '<rn 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Budi-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-at 39. sz.