Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 89. szám

,56 niasztott azon alapon mert alperes őtet A. alatti 1875. okt. 12 ró'l kelt sajátkezű levele szerint 3 évre — 1873. dec. l-ig kereskedésébe meghatalmazott közvetítőül (Consumnient) felfogadta évi 1500 havonkint 125 frt fizetendő dijai, mihez a szerzendő vevők után még %% köttetett ki, mely kötés létrejöttét B. alatt alperes a kereskedőknek tudtára is hozta. A f. év elején azonban már felmondott és pedig 3 hóra, mit felperes C. közjegyzői tanúsítványként el nem fogadott, mivel szerzódésszerüleg alkalmazásának 1878. decz. l-ig kell tartani s csak ennek lejártával alkalmazható a 3 havi felmondás. Es midőn f. év aug. l-jén az ü/.letben megjelent, több tanú előtt, a czégvezető által onnan végkép kitiltatott. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást j emelt ; mert a keresetlevél szeriut itt a kereskedői főnök ' és segédje közti jogviszonyról van szó; az innen kelet- ! kezett peres kérdések pedig az eljárási rend. 7. § 2. pont- ' ja s a keresk. törv. 55. §. értelmében első sorban az iparhatóság körébe tartoznak; a keresk. biróság tehát i itt nem lehet illetékes; megjegyezvén inikép felperes keresk. meghatalmazott állását nála sohasem foglalta el, hanem üzletében csak segédként működött; de az A. j szerződ vény ben sem lett felperes consumment vagy ', meghatalmazottként felfogadva; a B. kötvényben sincs j ezen állás kijelölve; de alperes nagykereskedői üzletében I egyátalában nem is ismer s nem is használ közvetítői j alkalmazást. Felperes válaszolja: hogy a keresk. törv. 55. \ §. szerint a segédek s tanonczok szolgálati viszonyára j s fizetésére csak egyezkedés hiányában alkalmazhatók az ipartörvény szabályai; felperes irányában pe- I dig alperes a segédi vagy tanonczi viszony lételét nem i igazolta. De az 1872. évi ipartörvényre itt annál kevés- j bé hivatkozhatni, mivel ha segédként lett volna is al- ; kalmazva, miután alperes mint nagykereskedő nem so- i rozható az iparosok közé — az ipartörvény, mely egye- \ dül az iparosoknak tanonczaik és segédeikkel való peres i viszályairól szól — itt szabályozó nem lehet. A jelen j kereset tehát kereskedő ellen intéztetvén, az elj. rend. 6. j §. 8. p. szerint a keresk. biróság az illetékes, mégha fel- ; peres segédnek lenne is tekinthető; — mit a keresk. | törv. 260. 261. §§-szai is támogatnak, a mennyiben al- j peres azon állítását, hogy felperes segédként alkalmaztátott — az A. levél kitételei s értelmezése eléggé meg- • czáfolják és igazolják, hogy meghatalmazotti s cousu- j mens minőségben alkalmaztatott; mert az elérendő for- j galomtól felperesnek V2V0 köttetett ki, mi — a forga- j lom consum — elnevezése után a consumentkénti alkalmazást teljesen igazolja; de különben is ily díjazás, ugy | felperesnek körözvényileg lett bemutatása eléggé tanúsítja, hogy segéd nem lehetett az üzletben, s azt az E. alatti bizonyítvány is világosan mutatja — melyet ügynöki minőségéről előbbi főnöke Polák Mór pesti kereskedő adott számára. Az aradi tsz ék f. év s e p t. 4. — 21854. sz. végzésével bírói illetőségét leszállította; mert felperes keresetét keresked-Imi meghatalmazott minőségében, az A. alattiban kikötött 1876. évi aug. havi fizetésének alperes részéről lett megtagadásából származtatja; már pedig miután a kereskedelmi meghatalmazott, a kereskedelem fogalma szerint a segédek osztályába számíttatik, s a'« oly természetű keresetek elintézése, mint a jelenlegi, a ker. törv. 55. §. értelmében az iparhatóság, illetve a som nás biróság illetőségéhez tartozik, — az elj. rend. 7. §-szához képest a keresk. birói illetőség leszállítandó volt." Felperes ez ellen semm. panaszt adott be — A Semmitószék azt elvetette ; „mert felperes az A. alatti levél szerint alperes részéről ennek üzletébe évi fizetés mellett, a szolgálati minőség tüzetes kitétele nélkül fogadtatván fel, és az, hogy ő alperes üzleti körében bizonyos neraü ügyletekre felhatalmaztatott légyen, kimutatva nem levén, — a keresk. törvény 55. §. értelmében felperes a segédszemélyzethez tartozik; — következve fizetési idényei első vonalban az iparhatósághoz tartoznak." (1876. n o v. 2. — 17762. sz. a.) Valamely vendéglős által nyershús naponta tetemes menynyiségben vásároltatván, az vélelmezendő, hogy a bevásárlást üzlete folytatásához, tehát továbbadást szándékból lelte, mi kereskedelmi ügyletei képez. Holczer Ede pesti kereskedő — Letzl Ignácz pesti Páris városához czimzett szálloda bérlő e. 713 frt 43 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi biróság előtt rendes keresetet támasztott —A. számla szerint 1875. év május havában továbbadás végett felperestől meg- és átvett húsáruk ára fejében. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogással élt; mert nem bejegyzett kereskedő : reá mint kocsmárosra a keresk. törvény — ennek 55. §. értelmében — nem is alkalmazható, és a kereseti ügylet irányában nem képezhet kereskedelmi ügyletet, mert a továbbadási szándék nem igazoltatott. A bpesti keresk. törvényszék birói illetőségét f. év sept. 11. — 98509. sz. végzésével megállapította következő indokokból: „Alperes maga sem tagadja, hogy ő Páris városához czimzett vendégfogadónak bérlője; s ezen minőségből, valamint az A. alatti jegyzékben foglalt áruk mennyiségéből — naponta 70—100 <U is lett megrendelve s vásárolva — p. o. májusé. 77 '/4 marhas25y & borjúhús ; 7-kén 61 marha 31 <% borjúhús; 10 kén 62 marha s41 # borjú s igy tovább — következtetve kétségtelen, hogy alperes az A. alattiban foglalt, húsárukat továbbadási szándékkal vásárolta, és ugyanezen ügylet alperesre nézve a keresk. törv. 258. §.11. pontja értelmében kereskedelmi ügyletet képez. Ez esetben pedig tekintet nélkül arra, hogy alperes bejegyzett kereskedő-e vagy sem, — az ezen ügyletből felmerült keresetek elbírálása az eljárási rend. 5. §. értelmében a keresk. biróság illetősége alá tartozik. Alperes semm. panaszt adott be — A Sem mi tő szék azt el vetette ; „mprt oly esetben midőn mint itf, egy vendéglős oly tetemes mennyiségű nyers hust vásárolt, hogy annak súlya egy hó alatt 2200 fontot meghaladja, jogosan vélelmezendő,hogy azt üzletének folytatása, tehát étkek készítése és eladása czéljából vette." „Ezen alapos feltevés mellett az eljáró tszék kifogásolt illetőségét a keresk. törv. 258. §. 1. tétele s az eljárási szabályok 5. §. értelmében helyesen állapította meg." (1876. nov. 2. — 18812. sz. a.) Jogeset. Ujitó felperes az alapperben felmutatott okirat tartalmának uj bizonyítékkal való megczáfolására jogosított levén, —