Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 88. szám
353 dályozhatta, hogy ezen közös végrendeletet az őt meg- | illető javakra nézve az A. alatti későbbi végrendelettel | vissza ne vonhassa; a mennyiben a B. alatti kölcsönös végrendelet a felperesek által vitatott örökösödési szerződésként nem tekinthető, mivel annak tartalmából ki nem tűnik: hogy abban tett igéret s ennek elfogadása alapján felperesek az örökhagyó Dániel Szilárd irányában oly jogot nyertek, melynél fogva ez halála esetére a nekik kijelölt vagyona felett ujabb érvényes rendelkezést ne tehetett volna; de szövegeléséből a', sem következtethető, hogy a kölcsönösen rendelkező felek egymás irányábani intézkedései, az egyoldalú visszavonás lehetőségét kizárnák." „Mind ezeknél fogva az A. végrendeletet, a Dániel Szilárd s neje Zsófia utánni közös hagyatékból Dániel Szilárdot megilletett részre nézve érvényesnek tekinteni s annak alapján felpereseket keresetüktől elmozdítani, s egyszersmind a perr. 76. 77. §§ hoz képest támasztott viszonkeresettel követelt 6000 frt hagyomány lefizetésében elmarasztalni kellett:" „mert az A. alatti végrendelet 3. pontja által ők mint a Dániel Szilárdtól származott vagyonnak most már közvetlen átalános örökösei, arra az örökhagyónak a keresetlevél kitétele szerint 1873. május 25-kén történt elhunyta napjától számitandó egy év alatt kötelezve lettek. — A késedelmi kamatok megitélése a fizetési határidő elmulasztásának következménye." „Az 500 frt hagyomány iránti viszonkeresettől alperes elmozditandó volt, mert részére ezen összeg a B. alatti közös végrendelet 5. pontja szerint Dániel Szilárd korábbi elhunyta esetére örökösei által hagyatékából lett volna fizetendő; de mivel a most nevezett örökhagyó az A. alatti végrendelettel alperes javára ujabb intézkedést tőn, a nélkül, hogy az előbbi közös végrendeletben foglalt s néhai Dániel Zsófia utánni hagyatéki hányadrészt nem terhelhető 500 frtos hagyományt fentartotta volna, ennek fizetésére tehát felperesek kötelezhetők nem voltak." Mindkét fél fele bbez vén — A bp esti ki r. tábla f. év febr. 9. — 3825. sz. a. Ítéletével az első bíróságit helybenhagyta, következő indokokból: „Mert a B. alatti közös s viszonos végrendelet nem képezett törvényes akadályt arra nézve, hogy a nejét túlélő Dániel Szilárd A. alatti végrendeletében saját vagyonából alperesnek 6000 frtnyi hagyományt tehessen; illetőleg a B. alatti közös végrendeletben az általa rendelt 500 frtnyi hagyományát magasabb összegre fel ne emelhesse." „Nem szolgált pedig akadályul a/.ért, mert ily megszorítás a B. alatti végrendeletben feltételül ki nem köttetett. — Enélkül pedig az intézkedés szabadsága saját vagyonára nézve fenmaradt." „Mert a 6000 frtnyi nagyobb és későbbi hagyomány a B. alatti végrendelet 5-ik pontjában foglalt 500 ftos hagyományt annál inkább megszüntette, mert az utóbbit Dániel Szilárd az esetre hagyta, hogy ha ő neje előtt halt volna meg, — minek azonban ellenkezője történt." „Egyebekben az Ítélet indokaiból hagyatik helyben." Ezen ítélet e. felperesek éltek felebbezéssel. A legf. ítélőszék azonban szinte elutasította következő Ítéletével: „A bpesti kir. tábla Ítélete felperesek által felebbe zett részeiben a felhívott s felhozott indokokból helyben, — az 500 frt viszonkeresetre vonatkozó nem felebbezett részében pedig érintetlenül hagyatik." (1876. okt. 5. — 7559. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. A tartozatlan fizetés visszatérítésére intézett keresetnél, azt ki a tartozatlan fizetést teljesítette, a perr. 78. §. hasonlatosságánál fogva ugyanazon perbe idézhetni, melybe a tartozatlanul fizetett összegei felvevő személy idéztetett. Gr old Adolf — Schreier Jakab ügyvéd és Schvarcz Mihály ellen a bpesti V. ker. jbiróság előtt 70 forint tartozatlan fizetés megtérítésére pert iuditott, — melyben a jbiróság f. év april 28. — 15250. sz. a. kelt végzésével birói illetőségét leszállította; tekintve, hogy a keresetlevél előadása szerint felperes kérdéses kereseti ügynél csak 2-od r. alperessel áll összeköttetésben ; annak eljárása pedig 1-ső r. alperest vagy bárki mást nem érintheti; s hogy a tartozatlan fizetés felperesnek csak 2-odr.alperes megbízottja ellenében adhat jogot, de nem a tartozatlan fizetés állítólagos felvevője 1-ső r. alperes ellen is, mily eljárással bárkit is személyes bírósága alól öokénytesen elvonni lehetne. És ha 1 ső r. alperes mint szavatos vonatnék is perbe, azt felperes csak is a perr. 78. §. értelmében az egyenes kötelezett, tehát 2 od r. alperes személyes bíróságához idéztethetné; de utóbbi jogczim csak az elleubeszéd után hozatván fel — egyátalában birói figyelembe nem vétethetett. Felperes sem m miségi panaszt adván be — A Semmitősz ék a neheztelt végzést megsemmisitette (297. §. 5. p.) s az első bitóságot ujabb tárgyalási határnap kitűzésére, utasította ; „mert jelen esetben a kereset állítólagos tartozatlan fizetés visszatérítésére levén irányozva, tekintettel arra, hogy a keresetlevél kitétele szerint a kérdéses összeget Schreier Jakab ügyvéd vette fel, ez mint első rendű alperes levén megnevezendő, a perr. 30. §. értelmében illetékes személyes birósága elé szabályszerüleg idéztetett, minthogy pedig most nevezett alperes a birói illetéktelenség miatt kifogást nem is tett, felperes Schvarcz Mihály ügyvédeta ki állítólag a fizetést illetéktelenül teljesítette , — habár ez Nagy-Becskereken lakik, — a perr. 78. § hasonlatosságánál fogva ugyanazon parbe idézni jogositva volt; ily esetekben pedig a birói illetőséget az első rendű alperes lakhelye szabályozza." (1876 okt. 26. — 9619. sz. a.) Szabálytalanságot képez, ha a törvényes képviselő megidéztetésének mellőzésével, az ismeretlen tartozkodásu kiskorú részére hírlapi idézés, és ügygondnok rendelés eszközöltetett. Ily esetben az idézéstől kezdve az egész eljárás, a foganatosított végrehajtással együtt megsemmisítendő. Grulich József — Fürsch Franciska e. végrehajtást tevén folyamatba ügyvédi munkadíj megfizetése alapján; az 1875. évi 3031 l.sz. végzésével az eljáró bpesti I. II. ker. jbiróság a végrehajtási foglalást foganatositatta és f. év jan. 13-kán kiutalványozási végzést hozott. Ezen végzés s azt megelőzött egész eljárás e. alperes se mm. panaszt adott be; mert ő a felmutatott okmány szerint csak 1876. február 29-ken lett nagykorú s így a kereset beadásakor ön képviseletre nem volt jogositva, tehát gyámja személyében lett volna perbe idézendő (297. §. 1. ós 14. p.) 87*