Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 88. szám

352 Okszerűen vélelmeztethetvén, hogy a kocsik átdolgozása \ a melynek azok be festése, s fényezése is tekintendő nem a megren- \ delö sajáthasználatára, hanem eladási szándékból rendeltetett meg, s ezen foglalkozás iparszerüleg űzetvén, — irányában kereskedelmi ügylet forog fenn, s a kereskedelmi bíróság ille­tőségének van helye. Ma ver Jakab pozsonyi lakos — Lamprecht András szinte pozsonyi lakos e. a pozsonyitszék mint keresk. bírósághoz keresetlevelet adott be 741 frt fizetésére, azon alapon, mert A. számla szerint alperes még 1875. dec végéig tartozott volna felperes­nek 741 frtot kocsi festő munkáért fizetni, mely ügy alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. Tárgyaláskor fel pere s keresetlevelét akként igazitja, illetőleg egészíti ki, hogy alperes Lamprecht A. pozsonyi iparos s a számlabeli munka üzletéhez tar­tozik. Alperes pedig illetőségi kifogást emelt, mert ta­gadja, hogy felperes kereskedő lenne, mit az különben nem is állitott; de azonfelül a keres. törv. 16. §. értel­mében sem használhatja a keresk. illetőséget, mert nem bejegyzett czég. — Végre az állítólagos festői munkák teljesítése kereskedelmi ügyletet nem is képezhet ; s maga felperes által is alperes csak iparosnak neveztetik, ki a keres, illetőség alá nem tartozik. A pozsonyi keresk. tszék f. év sept. 25. — 6224. sz. végzésével birói illetőségét leszállította követ­kező indokokból; „mert az ügylet melyből felperes követelését származ­tatja, kereskedelmi ügyletnek egyátalán nem tekinthető; azt ugyanis a számlában felsorolt s alperes rendelésére teljesitett fényezési s mázolási munkákra állapítja; már pedig valamely tárgy befestése fényezése, s átalában véve nosicsitása nem képezi a keres. törv. 253. 259. s 260 §§­ban körülirt keres, ügyletek alapját. — Felperes azt állítja ugyan, hogy az A. számlaként ingó tárgyak mások szá­mára való átdolgoztatása forog szóban, hogy annálfogva a kereset alapját képező ügylet a 259. §. 1. p. szerint keresk. ügylet; ez azonban birói tekintetbe nem vétet­hetett, mert felperes, csak fényezés s mázolás végett vett át tárgyakat alperestől; a fényezés s mázolás pedig nem tekinthető a 259. §. 1. p. értelmében valamely ingó do­log átdolgozásának. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a pozsonyi törvényszék fen­tebbi végzését (perr. 297. §. 5. p.) megsemmisítette, s annak ez ügybeni birói illetőségét megállapította. „mert a perbeli adatokból okszerűen vélelmezhető, hogy alperes a kocsik átdolgozását nem maga részére, hanem eladási szándékból rendelte meg, és hogy e fog­lalkozást iparszerüen üzi; a kereseti üzlet tehát a ke­resk. törv. 259. §. 1. pontja rendelete alá esik; követ­kezve az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képezvén, — a kir. törvényszék illetősége az eljárási min. rendelet 58. §. 2. pontja értelmében megállapítandó volt" (1876. nov. 2. — 18879. s z. a.) A birói illetőséget megállapító végzés ellen emelt semm. panasz a per tovább folytatását, s ügy érdemleges eldöntését nem akadályoztatja. Herzl testvérek — Markovitz Markó s Jonkel e. 858 frt 81 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróság előtt pert indítottak — melyben alperesek részéről illetőségi kifogás emelte­tett, melyet a keresk. tszék elvetett éa kereskedelmi birói illetékességét megállapította — mely végzés e. alperesek semm. panaszt adtak be — a mint ez lapunk 51. számában részletesen közölve volt — a Semmitőszék arra vonat­kozó 11181. sz. a. határozatával együtt. A bpesti keresk. törvényszék azonban il­letékességét megállapitván — a tárgyalásra f. év jun. 12-kére határidőt tűzött ki — melyre alperesek részé­ről senkisem jelent meg. A keresk. törvényszék f. év július 17. — 76339. sz. a. a perr. 111. §. alapján Ítéletet hozott, s alpereseket a kereset értelmében elmarasztalta. Alperesek ez ellen semm. panaszszal éltek; mert az illetőség kérdéséhen használt semm. panasz a perr. 208. §. értelmében az érdembeni tárgyalást meg­akasztja, sőt jogilag azt lehetlenné teszi — miután a keresetlevél az összes sictákkal felterjesztendő, — Ha az eljáró bíróság nem ád is helyt az illetőségi kifogás­nak, a fél mégsem tartozik védekezni a semm. panasz elintézése, illetőleg az illetőségi kérdésnek legfelsőbb fórum általi eldöntése előtt — oly bíróságnál, melyet illetéktelennek tart. A Semmitőszék azt elvetette ; „tekintve, hogy a perrend 299. § második bekez­dése szerint a birói illetőséget megállapító végzés ellen emelt semm. panasz a per folytatását nem akadályoz­tatja, — az ügyiratok pedig f. év június 12-én, t. i. akkor, midőn az ügy érdemileg lett volna tárgyalandó a Semmitőszékhez még felterjesztve nem voltak, s igy & tárgyalás megtartásának mi akadály sem állott útjá­ban." (1876. nov. 2. — 15322. sz. a.) Jogeset. A közös s viszonos végrendelet nem képez törvényes aka­dályt arra, hogy a nejét tuleló férj az abban egy harmadik személy részére tett hagyományt saját vagyonából s később lett végrendeletében magasabb összegre emelhesse. Pokorni Adolf s neje szül. Zimmerman Adél j gráczi lakosok, — Néra Lajos lugosi lakos e. 1874. júniusban a n a g y-b e c s k e r e k i tszék előtt kerese­tet támasztott, az iránt, hogy néhai Dániel Szilárd által végrendeletileg alperesnek tett hagyomány 500 frt ösz­szegre korlátoltassék. A n.-b e c s k e r e k i törvényszék 1875. nov. 20. — 2935. sz. a. Ítéletével felpereseket keresetüktől elmozdította s kötelezte a víszonkeresetileg követelt6000 frt hagyományi tőkét s ennek 6°/0 kamatjait Dániel Szilárd után reájok háromlott örökségből kifizetni; kü­lönben alperest 500 frt további hagyományi viszonkö­vetelésétől elmozoitván — következő indokolással: „Felpereseknek keresetileg előadott abbeli kérelme, hogy néhai Dániel Szilárd által 1873. május 9 kén al­kotott A. végrendeletének az alperes javára 6000 frt hagyomány erejéig rendelkező része, mint Dániel Szi­lárd s neje Dániel Zsófia által 1871. sept. 14-kén közös­sen tett B. alatti végrendeletével ellenkaző — félretéte9­sék s az alperesnek szánt hagyomány az utóbb érintett végrendelkezés értelmében 500 frtig korlátoztassék, — helyt nem foghat; mert jóllehet Dániel Szilárd s neje közös végrendeletükben egymást kölcsönösen örökösü­kül, — utó örökösökül pedig felpereseket nevezték; mindazaáltal ezen körülmény Dániel Szilárdot nem aka-

Next

/
Thumbnails
Contents