Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 88. szám

352 Okszerűen vélelmeztethetvén, hogy a kocsik átdolgozása \ a melynek azok be festése, s fényezése is tekintendő nem a megren- \ delö sajáthasználatára, hanem eladási szándékból rendeltetett meg, s ezen foglalkozás iparszerüleg űzetvén, — irányában kereskedelmi ügylet forog fenn, s a kereskedelmi bíróság illetőségének van helye. Ma ver Jakab pozsonyi lakos — Lamprecht András szinte pozsonyi lakos e. a pozsonyitszék mint keresk. bírósághoz keresetlevelet adott be 741 frt fizetésére, azon alapon, mert A. számla szerint alperes még 1875. dec végéig tartozott volna felperesnek 741 frtot kocsi festő munkáért fizetni, mely ügy alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. Tárgyaláskor fel pere s keresetlevelét akként igazitja, illetőleg egészíti ki, hogy alperes Lamprecht A. pozsonyi iparos s a számlabeli munka üzletéhez tartozik. Alperes pedig illetőségi kifogást emelt, mert tagadja, hogy felperes kereskedő lenne, mit az különben nem is állitott; de azonfelül a keres. törv. 16. §. értelmében sem használhatja a keresk. illetőséget, mert nem bejegyzett czég. — Végre az állítólagos festői munkák teljesítése kereskedelmi ügyletet nem is képezhet ; s maga felperes által is alperes csak iparosnak neveztetik, ki a keres, illetőség alá nem tartozik. A pozsonyi keresk. tszék f. év sept. 25. — 6224. sz. végzésével birói illetőségét leszállította következő indokokból; „mert az ügylet melyből felperes követelését származtatja, kereskedelmi ügyletnek egyátalán nem tekinthető; azt ugyanis a számlában felsorolt s alperes rendelésére teljesitett fényezési s mázolási munkákra állapítja; már pedig valamely tárgy befestése fényezése, s átalában véve nosicsitása nem képezi a keres. törv. 253. 259. s 260 §§ban körülirt keres, ügyletek alapját. — Felperes azt állítja ugyan, hogy az A. számlaként ingó tárgyak mások számára való átdolgoztatása forog szóban, hogy annálfogva a kereset alapját képező ügylet a 259. §. 1. p. szerint keresk. ügylet; ez azonban birói tekintetbe nem vétethetett, mert felperes, csak fényezés s mázolás végett vett át tárgyakat alperestől; a fényezés s mázolás pedig nem tekinthető a 259. §. 1. p. értelmében valamely ingó dolog átdolgozásának. Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a pozsonyi törvényszék fentebbi végzését (perr. 297. §. 5. p.) megsemmisítette, s annak ez ügybeni birói illetőségét megállapította. „mert a perbeli adatokból okszerűen vélelmezhető, hogy alperes a kocsik átdolgozását nem maga részére, hanem eladási szándékból rendelte meg, és hogy e foglalkozást iparszerüen üzi; a kereseti üzlet tehát a keresk. törv. 259. §. 1. pontja rendelete alá esik; következve az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képezvén, — a kir. törvényszék illetősége az eljárási min. rendelet 58. §. 2. pontja értelmében megállapítandó volt" (1876. nov. 2. — 18879. s z. a.) A birói illetőséget megállapító végzés ellen emelt semm. panasz a per tovább folytatását, s ügy érdemleges eldöntését nem akadályoztatja. Herzl testvérek — Markovitz Markó s Jonkel e. 858 frt 81 kr. iránt a bpesti váltó tszék mint kereskedelmi bíróság előtt pert indítottak — melyben alperesek részéről illetőségi kifogás emeltetett, melyet a keresk. tszék elvetett éa kereskedelmi birói illetékességét megállapította — mely végzés e. alperesek semm. panaszt adtak be — a mint ez lapunk 51. számában részletesen közölve volt — a Semmitőszék arra vonatkozó 11181. sz. a. határozatával együtt. A bpesti keresk. törvényszék azonban illetékességét megállapitván — a tárgyalásra f. év jun. 12-kére határidőt tűzött ki — melyre alperesek részéről senkisem jelent meg. A keresk. törvényszék f. év július 17. — 76339. sz. a. a perr. 111. §. alapján Ítéletet hozott, s alpereseket a kereset értelmében elmarasztalta. Alperesek ez ellen semm. panaszszal éltek; mert az illetőség kérdéséhen használt semm. panasz a perr. 208. §. értelmében az érdembeni tárgyalást megakasztja, sőt jogilag azt lehetlenné teszi — miután a keresetlevél az összes sictákkal felterjesztendő, — Ha az eljáró bíróság nem ád is helyt az illetőségi kifogásnak, a fél mégsem tartozik védekezni a semm. panasz elintézése, illetőleg az illetőségi kérdésnek legfelsőbb fórum általi eldöntése előtt — oly bíróságnál, melyet illetéktelennek tart. A Semmitőszék azt elvetette ; „tekintve, hogy a perrend 299. § második bekezdése szerint a birói illetőséget megállapító végzés ellen emelt semm. panasz a per folytatását nem akadályoztatja, — az ügyiratok pedig f. év június 12-én, t. i. akkor, midőn az ügy érdemileg lett volna tárgyalandó a Semmitőszékhez még felterjesztve nem voltak, s igy & tárgyalás megtartásának mi akadály sem állott útjában." (1876. nov. 2. — 15322. sz. a.) Jogeset. A közös s viszonos végrendelet nem képez törvényes akadályt arra, hogy a nejét tuleló férj az abban egy harmadik személy részére tett hagyományt saját vagyonából s később lett végrendeletében magasabb összegre emelhesse. Pokorni Adolf s neje szül. Zimmerman Adél j gráczi lakosok, — Néra Lajos lugosi lakos e. 1874. júniusban a n a g y-b e c s k e r e k i tszék előtt keresetet támasztott, az iránt, hogy néhai Dániel Szilárd által végrendeletileg alperesnek tett hagyomány 500 frt öszszegre korlátoltassék. A n.-b e c s k e r e k i törvényszék 1875. nov. 20. — 2935. sz. a. Ítéletével felpereseket keresetüktől elmozdította s kötelezte a víszonkeresetileg követelt6000 frt hagyományi tőkét s ennek 6°/0 kamatjait Dániel Szilárd után reájok háromlott örökségből kifizetni; különben alperest 500 frt további hagyományi viszonkövetelésétől elmozoitván — következő indokolással: „Felpereseknek keresetileg előadott abbeli kérelme, hogy néhai Dániel Szilárd által 1873. május 9 kén alkotott A. végrendeletének az alperes javára 6000 frt hagyomány erejéig rendelkező része, mint Dániel Szilárd s neje Dániel Zsófia által 1871. sept. 14-kén közössen tett B. alatti végrendeletével ellenkaző — félretéte9sék s az alperesnek szánt hagyomány az utóbb érintett végrendelkezés értelmében 500 frtig korlátoztassék, — helyt nem foghat; mert jóllehet Dániel Szilárd s neje közös végrendeletükben egymást kölcsönösen örökösükül, — utó örökösökül pedig felpereseket nevezték; mindazaáltal ezen körülmény Dániel Szilárdot nem aka-