Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 86. szám - Fizessünk elő a hivatalos "Budapesti Közlönyre"

344 Ha a csődtörvénykezési eljárásban a jelzálogos hitelezőnek külön hivatalból való értesítése elrendeltetik, és ennek pótlásáról a törvény nem intézkedik, igen világos, hogy egyrészt a külön értesítésnek fontos oka van, másrészt a birlapi átalános értesítés nem pótolhatja az egyénít. Ezt látjuk kimondva az országbírói értekezlet alválas/.tmányának a csőd törvényre vonatkozó következő' javaslatában: „Azon esetre, ha a mostani tlkvi rendszer ezentúl is érvényben maradand, a választmány a betáblázás által zálogjogot nyert hitelezó'knek a csődmegnyitásáróli különleges értesítését és a csődmegnyitásnak telekkönyvi kitüntetését s z ü k s é g e s ti e k találván stb." (Az országbírói értekezlet a törvénykezéstárgyában. — KözliRáth György. I. kötet 116. lap.) — S a javaslat ezen részére nézve az értekezlet 1861. február 21-ki ülésében észrevétel nem történvén az a] választmányi j a v a s 1 a t és az intentio helyessége elismertetett. Kérdem már most minden józanon gondolkodó jogásztól; képzelhető-e oly törvény, mely a telekkönyvi intézményben bizó és jelzálogot nyert hitelezőt csupán azon mulasztás miatt foszsza meg szerzett jogától, mert a bíróság ez érdembeni végzése neki elkésetten lett kézbesitve, és mert valamely hírlapi értesítést tudomásul nem vett; — képzelhető-e, hogy ily törvény igazságos legyen és képzelhető-e törvényszék, mely nem képzelhető törvények szerint hoz a telekkönyvi intézmény hasznosságáról szóló elveket arczulcsapó határozatot. Bizoay ily törvényszék pedig elképzelhető; mert példáját a fentebbi szószerint közölt végzésben kimutattam. Az eddig mondottakból látható, hogy bizony a következő körülmények: — a jelzálogos hitelezőnek kü lön hivatalbóli értesités jár, de nem kapott, — törvény ezen értesítési módot határozottan megkivánja — több rendbeli 'főtörvényszéki határozat létezik, mely elkésett bejelentést is érvényesnek mond ki, ha a kihirdetésre nézve nem történt meg mind az, mi a törvény által előiratik — igazságtalan, hogy jelzálogos hitelező határozott törvény hiányában szerzett jogától azért megfosztassék, mert a hivatalos hírlapokat nem járatja és olvassa — bizony nagyon is okul szolgálhattak volna a kir. törvényszéknek, hogy a kézbesítésnél elkövetett hallatlan mulasztását jóvátegye. Hanem ezen curiosumnak beillő törvényszéki határozat nem csak szánalomra méltó, hanem borzalomra is keltő, ha eredményeit kutatjuk. Mert ha eltekintve az elkövetett törvénysértéstől, helyes a győri törvényszék által kimondott azon elv, hogy csőd esetében jogi hatásra nézve a jelzálogos hitelezőnél a hírlapi kihirdetés veendő irányadóul — mely pénzintézet nem fogja a hitelezést beszüntettetni, midőa követelése nem a nyert zálogjog által, hanem a hivatalos lap pontos keresztül olvasása által van csak biztosítva. S ki szenved ez által? az olcsó hitelt kereső közönség és a közérdek, mely az olcsó hitelt, a társulást,a forgalomra szánt tőkék egyesülését előmozdítani óhajtja. Minthogy jelen ügyben nem az eljáró kir. törvényszék az utolsó fórum — és -minthogy hiszem, hogy a felsőbb bíróság jóvá teszi azt a mit az eljáró tszék elrontott, — azért jelen soraim inkább csak azért írattak, hogy lássa a közönség, mi történhetik minden a jó isten ege alatt; — másrészt, hogy a jelen válságos időkben praenumeranst fogjak nemzeti hivatalos lapunkrészére. n. .J o eset. Valamely jobbágy földbirtokra még 1840. évben kelelkezelt öröklési igény az ősis pátens 9.§ értelmében elenyészettnek tekintendő, — ha unnak érvényesítésére 1854 május i-ig per nem inditatott. Ifj. Takács f ni re — Takács János e. néhai idősb Takács Imre hagyatékából nagyapai örökségül '/4 rész vagy is 1214 frt 22 kr. kifizetésére még 1864. évben Bács Bodrogmegye tszéke előtt pert indított, mely később az illetékessé vált szabadkai t székhez áttétetvén itt befejeztetett. A szabadkai törvényszéki, év febr. 28-kán hozott ítéletével felperest keresetével elutasította — a perköltségeket kölcsönösen megszüntetvén — következő indokokból: „Habár az alperes által tagadásba vett jogközösség s vérségi összeköttetés, — tekintve, hogy alperes néhai idősb Takács Imre halálesetének felvételének hitelességét kétségbe nem vonja, de különösen 1875. évi július 31-kén megnyitott tárgyalás — illetve az ahhoz csatolt anyakönyvi kivonatokból kitetszik, s ekként bebizonyítottnak veendő, —• mindazáltal felperest keresetével elutasítani kellett; „mert keresetében s az egész per folyama alatt azt hangsúlyozza, hogy néhai öreg atyja hagyatékát azon ingatlan képezi, mely jelenleg is alperes birtokában s a topolyai 800. sz. telekjkben ugyanannak nevére bekebelezve van, s még is a krresetlevélben nem a hagyatéknak visszaállítását, — nem annak V4 részben természetbeni kiadatását, illetőleg megítélését, hanem a leltárban megállapított becsérték l/t részét kérelmezi; és csak alperes azon ellenvetésére, miszerint a-í ingatlanokból örökség nem becsértékben hanem csak természetben követelhető, — módosítja keresetét oda, hogv örökségét természetben is kész elfogadni; de annak haszonvételét az esetben is a becsérték után járó 6°/0 kamatokban kérvén megítéltetni ;a „miután pedig a keresetlevél az ellenirat beadása után alperes beleegyezése nélkül nem módosítható, alperes pedig a keresetlevél módositását ellenzi, — felperes oly pénzbeli összegre irányzott keresetével, mely saját beismerése szerint is hagyatékot sohasem képezett elutasítandó volt, — annál is inkább;" „mert XXX. sz. jegyzőkönyvhöz 2. •/. alatt mellékelt, anyakönyvi kivonat szerint felperes 1839. január 20-kán születvén, — az 1840. april 13-kán elhunyt nagyaPja utan maradt jobbágy föld mivelésére képtelen volt; az ellenirathoz 4. sz. alatt csatolt községi bizonyítványból pedig kitűnik,hogy felperes részére 212 frt 46 kr. árvatárilag kezeltetik." „A perköltségek a per körülményeinél fogva voltak kölcsönösen megszüntetendők." Felperes felebbezéssel élvén — A bpesti kir. tábla f. év május 10. — 18280. sz. Ítéletével az első bíróságit, megváltoztatta s kötelezte alperest felperesnek 15 nap alatt, végrehajtás terhe alatt 971 frt 38 krt megfizetni, — vagy pedig a helyett fel perest a topolyai 800. sz. telekjkönyv A. 1—9. alatt