Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 85. szám

34 0 pesti ügyvédet nevezi meg; és kéri alperest szinte egy vál. bíró nevezésére utasitatni. Abpesti keresk. tszékf. év aug. 21. — 90715. sz. végzésével fentebbi kérvényt hiányok pótlása végett viaszaadatni rendelte; — miután a perr. 499. §. értelmében, ha a választott birói eljárás a bírói személyek megnevezése nélkül köttetett ki. s a felek a birói személyekre nézve — mint jelen esetben — egyetértésben nincsenek, — mindenik fél 4 bírót tartozik kijelölni, kik közül az 501. §. értelmében kettőt aa ellenfél visszavethet; midó'n pedig folyamodó kérvényében csak egy bírót nevezett. Egyszersmind ntaaittatik határozott kijelölésére azon személyek, ki alperes társulatnak képviseletére törvényszerint hivatva van. Ezen végzésnek megfelelöleg Rauchbauer pótlólag vál. birákul még Kovács Ödön, Zsarnay Ábrahám és ! Csepely Sándor ügyvédeket nevezte meg ; megjegyezvén mikép a bietositási kötvény 15. §. szerint minden vitás j ügy csak 3 választott biró által és pedig tekintet nélkül a perrend szabályaira, intézendő el, mindenik fél egyet j s ezek együttesen a harmadilc bírót választván meg; és ezen társulati szabályok még a perrend életbelépte előtt szentesitettek, tehát — nézete szerint a perrend szabályai I alá nem eshetnek. — A társulati képviseletre nézve pe- \ dig előadja, mikép arra 6 tagu bizottság van kijelölve s i ezek közül kettő-kettő' van hivatva a collectiv procura ! szabályaiként a társulat együttes képviselésére. A keresk. törvényszék f. év 6ept. 4-kén| 95816. sz. végzésével fentebbi kérvényt a társulati czég j képviselőinek Kohn Ignácz s Wagner Józsefnek kiadatni ! rendelte azzal, hogy felperes pótlólag összes biráit meg- f nevezvén — felhivatik, hogy a perrend 499. 500. s 501. §§. értelmében 15 nap alatt részéről is a 4 birót lakásaikkal együtt nevezze meg s jelentse ba annál inkább mert ellen esetben a kijelölés a bíróság által fog eszkö- j zöitetni; egyszersmind hogy a kijelölt felperesi bírák j közül 15 nap alatt kettőt indokolás nélkül visszavethet, i Ezen végzés e. alperes társulat s e m m. panaszt adott be 297. §. 1. p alapján, mert a biztosítási j bárczán — kötvényen — olvasható feltételek, 15. czik- j kében foglalt választott bírósági kikötés a perrend IX. czim III. fejezetének meg nem felel s így a felekre nem j is kötelező; miután a 498. s 499. §§, szerint minden vál. bíróságnak 4 bíróból s 1 elnökből kell állni; midőn pedig idézett 15. czikkben csak 2 biró s elnökből álló vál. biróság van kikötve; mi a törvény rendeletébe ütközvén, az igy választott biróság törvényesnek nem tekinthető. A felek közt oly szerződés nem is jött létre, mely őket a perrendszerüleg 5 tagból álló bíróságnak alárendelte volna; tehát alperes ily öt tagu vál. biró- > sag ítéletének magát alá vetni nem tartozik — nem is hajlandó a szerződés módositásába beleegyezni. — Ezek folytán felperes kérelmének helyt adni nem is lehetett volna. A Semmitőszék a törvényszék fentebbi végzését a 297. §. 1. s 4. pontja alapján megsemmisítette; „mert a biztosítási bárczának 15. pontja a választott bírák számára nézve a perrendtartás szabályainak nem felelvén meg, — alperesi társulat pedig annak módosítására kötelezhető nem levén, — ily körülmények köz' a választott bírósági kikötés elenyészettnek tekintendő.'- (1876. október 25. — 18128. sz. a.) Jogérvényre emelkedett ítélet alapján foganatosított végrehajtás megsemmisítési alapjául nem szolgálhat azon kifogás, hogy az adós mint magyar honpolgárra az országon kívüli bíróság illetékes nem lehetett. Heller M. és W. prágai keresk. czég — Feuermann H. körmöczi kereskedőt 47 frt erejéig a prágai kisebb keresked. ügyekbeni illetékes biróság előtt bepérelvén s elmarasztaltatván, — nevezett bíróságnak f. év július 20. — 6980. sz. végzésével alperes ingóságaira az árverés elrendeltetett s ennek foganatosítására a körmöczi járásbíróság megkerestetett; mely által a végrehajtás aug. 3-kán foganatosíttatott. Végrehajtást szenvedő a foganatosított végrehajtásé, semm. panaszt adott be, melyet különösen arra fektetett, hogy mind az ítélet, mind a végreh. végzés irányában mint magyar állam polgár irányában illetéktelen prágai CB. k. bagatell kereskedelmi biróság által hozatott, midőn számos törvényeink tiltják a honpolgárnak külföldi biróság elébe való hurczoltatását s az általi megbiráltatá*át. — Azonfelül a legszükségesb ruhas ágynemüek is lefoglaltattak (395. §. C. i. p.) A Semmitőszék a semm. panaszt mint alaptalant elvetette; „tekintve, hogy végrehajtást szenvedő felperesseli jogviszonyát, s abból kifolyólag az Ítéletnek jogérvényre emelkedését mégsem támadta; azon kifogása pedig, hogy ő reá mint magyarországi lakosra nézve a prágai cs. kir. kereskedelmi biróság illetéktelen volt, — a perr. 62. §. rendelkezésének szem előtt tartásával — figyelembe nem jöhetett, ;* „tekintve továbbá, hogy végrehajtást szenvedő azt, miszerint legszükségesebb öltözéke s ágyneműi foglaltattak volna le, — puszta állításon kivül mivel sem igazolta ; s a mennyiben neje tulajdonát képező ingóságok foglaltattak volna le, — ugyanez a különben is bejelentett igényét maga utján érvényesíthetvén, — ezen körülmény önmagában panaszló semm. panaszának tárgyát nem is képezheti." (1876. október 25. — 15031. sz. a.) Jogeset. Az erdélyi revindicált havasok tulajdona iránt. (Vége.) Ezután — mint már emlitetett — felperesek 1873. évben perújítással éltek, — melynek tárgyalása a dévai törvényszék előtt befejeztetvén — A dévai kir. törvényszék 1875. decz. 31. — 5415. sz. a. Ítéletében felperest azon kérésével: hogy a mennyiben az 1873. márczius 28-kán 1051. sz. a, a hátszegi volt tszékhez benyújtott kereset perujitást is foglal magában, az a perr. 313. §. b. c. pontjai alapján megengedtessék és alperesek a kereseti (a Kendeffy családnak visszaadatni rendelt Szelena, Pojána mujeri, Buha, Pojana urszulini, stb. stb.) havasokra nézve minden netaláni igény vagy jogközösségből kizáratván, e havasok kizárólag a Kendeffy család fiágát illető javaknak kimondatassanak, azok ennek folytán felperesek részére s egyedüli tulajdonokul odaítéltessenek; azokra nézve alperesnők által netalán eddig érvényesített jogok vagy birói intézkedések érvényteleneknek kijelentessenek s alperesnők az annak idejében felszámítandó károk s költségek megtérítésében marasztaltassanak — elutasította s az alperesi ügyvéd 230 frt munkadíjával 300 frt perköltség fizetésére kötelezte; felperesi ügyvéd munkadija is 250 írtban állapitatván meg.